„Feltámasztják” az elárasztott falut

A vízzel elárasztott Bözödújfalu történetéről, egykori lakóiról forgat dokumentumfilmet Buda János. A magyarországi rendező, operatőr a várhatóan jövő nyárra elkészülő alkotásról, az adatgyűjtésről beszélt a Krónikának.

Kiss Judit

2017. április 13., 13:462017. április 13., 13:46

 

Bözödújfalu különleges története, furcsa sorsa, varázslatos fekvése, múltja és jelene mindenképpen megérdemli, hogy dokumentumfilm készüljön róla – nyilatkozta a Krónikának Buda János magyarországi rendező-operatőr, aki filmet készít a romániai falurombolás jelképévé vált, vízzel elárasztott Maros megyei településről. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) március végén adott hírt arról, hogy a Magyar Média Mecenatúra program Escher Károlyról elnevezett ad hocpályázatán 1,45 millió forint támogatást szavazott meg a médiatanács a Bözödújfalu munkacímű dokumentumfilm forgatásaira.

Buda János – aki éppen az Erdőszentgyörgy melletti településről tartott tegnap Magyarország felé – kérdésünkre azt mondta, azért is láttak hozzá a film előkészítési munkálataihoz, mert a múlt hónapban elkezdődött a mesterséges tó leeresztése, és azt is dokumentálni akarják. A falu mellett 1975-ben 625 méter hosszú, 28 méter magas gát építése kezdődött, a felduzzasztott Küsmöd-patak vize a nyolcvanas években elárasztotta a falut, amelynek lakóit a szomszédos településekre költöztették. A víz leeresztésére most azért van szükség, mert a vízgazdálkodási vállalat szakemberei meg akarják javítani a gátat és a tóban álló irányítótornyot összekötő hidat, amelynek egyik betoneleme februárban a vízbe esett.

Minden emléket összegyűjtenének a filmhez

„Bözödújfalu vallási összetétele, a falu történetét, sorsát körüllengő rengeteg mendmonda miatt is rendkívül izgalmas a téma. Adódott a helyzet, hogy nemrég leengedték a gyűjtőtározó vizét, és fokozatosan láthatóvá válnak az egykori település romjai, ezért is készítjük el a filmet. Éppen most jövök Bözödújfaluból, ahol rengeteg kedves emberrel találkoztunk, akik készségesen mesélnek a falu múltjáról. Össze szeretnénk gyűjteni az összes lehetséges, a faluhoz kapcsolódó anyagot: visszaemlékezéseket, emlékeket, fotókat és meg szeretnénk szólaltani a lerombolt falu egykori lakót, azok elszármazottait, akik szerte a világon, 35 országban élnek\" – fejtette ki kérdésünkre Buda János.

 

Mint rámutatott, bár korábban készült már dokumentumfilm a faluról belga–magyar koprodukcióban, most a víz leengedése miatt különleges a helyzet: szeretnék részletesen körüljárni a témát és a lehető legtöbb anyagot összegyűjteni. Például arról is találtak most rendkívül látványos fotókat, amikor a falu jelképe, az egykori katolikus templom vízből kiemelkedő tornya 2014-ben leomlott.

A rendező úgy fogalmazott, augusztusban szeretnének riportokat készíteni a lehető legtöbb elszármazottal, hiszen minden évben augusztus első szombatján gyűlnek össze az elárasztott település egykori lakói és leszármazottaik a tónál, hogy megemlékezzenek régi otthonukról. A találkozót 1992-től, a falu pusztulása óta évenként megtartják, de idén a rendezvénynek különös hangsúlyt ad, hogy most „szárazon\" eljuthatnak az egykori bözödújfalusiak egykori lakóhelyükre, a leszármazottak nagyszüleik, szüleik házához.

A filmrendező felhívta a figyelmet arra, bármi, ami a falu történetével kapcsolatos, érdekli őket, fotókat, visszaemlékezéseket is feldolgoznának a dokumentumfilmben. Ezért arra kérik a nagyközönséget, hogy ha bárkinek van a hellyel kapcsolatos emléke, írásos dokumentuma, fényképe, az jelentkezzen Erdőszentgyörgy polgármesteri hivatalának sajtófelelősénél, Ambrus Róbertnél.

A „megszentelt hely\"

Megtudtuk, horgászokkal is találkoztak Bözödújfaluban, hiszen horgászparadicsom volt a tó, most pedig nemigen van mit kezdeniük a hellyel, hiszen mint ilyen nem működik. „Furcsa, különös sors ezé a falué, amely a falurombolás következtében már elpusztult, a vízzel való elárasztást követően pedig egyféleképpen feltámadt: halak, vízi növények, kagylók élőhelyévé vált, most pedig ilyenként is megsemmisül – ez is egyfajta katasztrófa. Az elpusztuló, aztán más formában feltámadó falu szimbólumként is jelentős: feltámadásnak nevezhető az is, ahogy az elszármazottak, egykori lakók a faluünnepen visszatérnek a régi otthonba\" – mutatott rá a filmrendező.

Kitért arra is, a sajtóból értesült arról, hogy a környékbeliek szétlopkodják a romokat, köveket, használható építőelemeket. „Én úgy látom, nemigen van amit ellopni onnan, vagy ha visznek is el ezt-azt, az nemigen fogja csorbítani az emlékeket, a hely jelentőségét. Házalapok, falak, pincebejáratok kezdenek látszani, ahogy engedik le a vizet, sőt kutak is, ami elég veszélyes lehet azok számára, akik sötétben járkálnak ott. A környék lélegzetelállítóan gyönyörű, el lehet képzelni, milyen lehetett a falu, az egész völgy annak idején\" – mondta Buda János.

Azt is kifejtette, a világon egyedülálló a település a tekintetben is, hogy a szombatosok felekezetének egyik főhelye volt, itt éltek az utolsó erdélyi szombatosok, míg zömük zsidó hitre tért, a falu különlegességét az is adta, hogy katolikus, unitárius, ortodox és székely szombatos felekezet egyaránt megtalálható volt egy helyen. „Elképesztő, ahogy a 4-5 vallás képviselői, a mintegy pár száz család harmóniában, békében élt ezen az idillikus helyen, amiről valamiképpen most is érezhető, hogy megszentelt hely\" – fogalmazott Buda János. Mint mesélte, beszélt egy idős bácsival is, a falu egykori lakójával, aki ott maradt, a tó mellett, most szegényes körülmények közt él egy romos házban. Ő mutatta meg a lassan láthatóvá váló romok között, hogy hol állt a pap háza, ennek vagy annak az egykori falustársnak a lakóhelye.

Ismeretterjesztő film is készülne

„A falu története mindenképpen drámai, sokan csak a pusztulást látják benne – ami általában gyorsan történik. A vízben lassan kialakuló élővilág azonban az életet jelenti, a környezet lassú változásait pedig kevesebben veszik észre. Az ott maradottaknak, ott élőknek szerves kapcsolata van a vízzel, mintegy együtt élnek a tóval. Ezt is dokumentálnánk, elképzelhető, hogy az összegyűjtött anyagból ismeretterjesztő filmet is készítünk szakemberek bevonásával\" – fejtette ki a rendező. Hozzátette, Bözödújfaluban igyekeznek fokozatosan leengedni a vizet, hogy a tó élővilága ne pusztuljon el, a halaknak legyen idejük lennebb költözni.

 

Buda János kérdésünkre elmondta, a dokumentumfilm jövő nyárra készülne el, ugyanakkor azt is tervezik, hogy ismeretterjesztő filmen kívül kisjátékfilmet is forgatnak színészekkel, amelynek alapját a falu történetéről keringő mendemondák, személyes sztorik adnák. „Azt hiszem, hogy Bözödújfalu története, sokféle drámája, megrázó története: pusztulása, furcsa feltámadása akár Magyarország, a világ történetének kicsinyített mása, zanzásított makettje lehetne. Ugyanakkor filmes szempontból is érdekes lesz az, ahogy az elszármazottak az egykori falu helyére visszajönnek. A film nem foglal állást, nem mond véleményt, hanem magát a drámát akarja bemutatni. Azt, ahogyan jött a víz, vagy hogy akadtak helyiek, akik azt mondták, inkább megfulladnak, de nem költöznek el onnan. Egyfajta lassú haláltusa lehetett az elköltözés, hiszen vissza-vissza kellett menni, hogy elszállítsák onnan otthonuk darabkáit\" – mondta Buda.

Azt is kifejtette, a dokumentumfilmben szakembereket, vízügyi és építészmérnököket, biológusokat is megszólaltanak, arra is keresik a választ, hogy tulajdonképpen miért volt szükség a Ceauşescu rendszerben arra, hogy ezen a helyen víztározót létesítsenek, hiszen nem egyértelmű a korabeli hivatalos magyarázat, hogy árvízvédelmi célból árasztották el vízzel a völgyet. Buda János filmrendezőként és operatőrként számos ismeretterjesztő film, természetfilm, kisjátékfilm, animáció alkotója, munkáit több nemzetközi és magyarországi szakmai díjjal ismerték el. Korábban már forgatott Romániában Nagybánya és Szolnok testvérkapcsolatáról. A Bözödújfaluról szóló dokumentumfilmen folyamatosan dolgozik munkatársaival, két-három hét múlva újra visszatérnek a helyszínre, igyekeznek minél több autentikus forrásból származó információt összegyűjteni.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra
2025. június 23., hétfő

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén