Családi fotó, 2007.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Benczédi Ilona külföldön élő erdélyi szobrászszobrászművész alkotásaiból nyílik tárlat május 19-én, pénteken 18 órakor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítóterében. A tárlatot Bordás Beáta művészettörténész, a kiállítás kurátora nyitja meg az alkotó jelenlétében.
2023. május 15., 13:452023. május 15., 13:45
Amint az Erdélyi Művészeti Központ közleményében szerepel, Benczédi Ilona kisplasztikai munkái a művészi groteszk eszközeivel tragikomikus helyzetképeket örökítenek meg.
Kedvenc anyaga az agyag és kőcserép, amit szeret mozaikkal – esetleg fémmel vagy fával – társítani. A művésznő alkotásai pontosan rávilágítanak arra, hogy valójában milyenek vagyunk mi, emberek, amikor kendőzetlenül feltárják gyengeségeinket, hibáinkat: olykor nevetséges,
A krinolinos dáma, 2003.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Benczédi Ilona ifjúsági országos bajnok volt magasugrásban, azonban egy komoly térdsérülés után a rajzolás, majd a szobrászkodás fele fordult. 16 évesen édesapjával, Benczédi Sándor (1912–1998) szobrásszal közösen készítette első köztéri alkotását, a kolozsvári Metropol vendéglő kerámiafalát. 1967–1973 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, szobrászat szakon végzett Vetro Artur irányítása alatt. Ezt követően rendszeresen állított ki a megyei és országos csoportos tárlatokon.
Egy fazékban, 1985-1986.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Az Erdélyi Művészeti Központban rendezett kiállítás az életművet lezárni készülő alkotó számvetése öt évtizede folytatott munkásságával. A tárlat a művésznő 53 alkotását mutatja be a 4–5 cm hosszúságú kisplasztikáktól (Napozók) a többféle anyagot felhasználó nagyméretű installációkig (Krinolinos dáma, Kislány krinolinnal).
Utóbbiak közül a 90-es évekre jellemző kísérletező művek (Merre menjek?, Suttogások) mellett a kiforrott alkotásai (a Párkapcsolat sorozat darabjai, a Királykisasszony, a Diadalmenet stb.) tekinthetőek meg.
Szeretet, 2008.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Továbbá az alkotó új anyagokkal és technikákkal való kísérletezéseit is bemutatják, amelyek még jobban kiemelik a régi alkotások erejét és hatásosan zárják le a gazdag életművet.
A tárlat 2023. június 15.-ig látogatható, az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra, szombaton pedig 10 és 16 óra között.
Királykisasszony, 2003.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A műkereskedelem, a műgyűjtés és a galeristák világába nyújtott betekintést a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban tartott pénteki rendezvény.
A budapesti Kovács Ádám gyűjteményének anyagából nyílik kiállítás pénteken a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.
Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!