Benczédi Ilona külföldön élő erdélyi szobrászszobrászművész műveiből nyílik tárlat az Erdélyi Művészeti Központban

Benczédi Ilona külföldön élő erdélyi szobrászszobrászművész műveiből nyílik tárlat az Erdélyi Művészeti Központban

Családi fotó, 2007.

Fotó: Erdélyi Művészeti Központ

Benczédi Ilona külföldön élő erdélyi szobrászszobrászművész alkotásaiból nyílik tárlat május 19-én, pénteken 18 órakor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítóterében. A tárlatot Bordás Beáta művészettörténész, a kiállítás kurátora nyitja meg az alkotó jelenlétében.

Krónika

2023. május 15., 13:452023. május 15., 13:45

Amint az Erdélyi Művészeti Központ közleményében szerepel, Benczédi Ilona kisplasztikai munkái a művészi groteszk eszközeivel tragikomikus helyzetképeket örökítenek meg.

Portrészobrai és kompozíciói általában a hétköznapok átlagemberét állítják elénk, humorral és együttérzéssel ábrázolva őket.

Kedvenc anyaga az agyag és kőcserép, amit szeret mozaikkal – esetleg fémmel vagy fával – társítani. A művésznő alkotásai pontosan rávilágítanak arra, hogy valójában milyenek vagyunk mi, emberek, amikor kendőzetlenül feltárják gyengeségeinket, hibáinkat: olykor nevetséges,

olykor szánni valóan esendő, olykor megmosolyogtatóan bárgyú, máskor pedig szeretni való, de azért kicsit furcsa, vagy pedig egyenesen groteszk, eltorzult testrészekkel rendelkező figurák – tehát tökéletlen lények.

Galéria

A krinolinos dáma, 2003.

Fotó: Erdélyi Művészeti Központ

Benczédi Ilona ifjúsági országos bajnok volt magasugrásban, azonban egy komoly térdsérülés után a rajzolás, majd a szobrászkodás fele fordult. 16 évesen édesapjával, Benczédi Sándor (1912–1998) szobrásszal közösen készítette első köztéri alkotását, a kolozsvári Metropol vendéglő kerámiafalát. 1967–1973 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, szobrászat szakon végzett Vetro Artur irányítása alatt. Ezt követően rendszeresen állított ki a megyei és országos csoportos tárlatokon.

Galéria

Egy fazékban, 1985-1986.

Fotó: Erdélyi Művészeti Központ

1987-ben Svédországba disszidált, ahol már a következő évben egyéni kiállítással mutatkozott be. Az elmúlt években felváltva él Budapesten és Svédországban.

Az Erdélyi Művészeti Központban rendezett kiállítás az életművet lezárni készülő alkotó számvetése öt évtizede folytatott munkásságával. A tárlat a művésznő 53 alkotását mutatja be a 4–5 cm hosszúságú kisplasztikáktól (Napozók) a többféle anyagot felhasználó nagyméretű installációkig (Krinolinos dáma, Kislány krinolinnal).

Jelen tárlaton megtekinthető több olyan főműnek számító kompozíció, amely 1987 előtt készült (például a Sorban állás, Menekülők és Egy fazékban), de túlnyomórészt a Svédországban mintázott alkotásait mutatják be.

Utóbbiak közül a 90-es évekre jellemző kísérletező művek (Merre menjek?, Suttogások) mellett a kiforrott alkotásai (a Párkapcsolat sorozat darabjai, a Királykisasszony, a Diadalmenet stb.) tekinthetőek meg.

Galéria

Szeretet, 2008.

Fotó: Erdélyi Művészeti Központ

Továbbá az alkotó új anyagokkal és technikákkal való kísérletezéseit is bemutatják, amelyek még jobban kiemelik a régi alkotások erejét és hatásosan zárják le a gazdag életművet.

A tárlat 2023. június 15.-ig látogatható, az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra, szombaton pedig 10 és 16 óra között.

Galéria

Királykisasszony, 2003.

Fotó: Erdélyi Művészeti Központ

korábban írtuk

Erdélyi Művészeti Központ: az erdélyi alkotók munkái is népszerűek a nemzetközi csalók körében
Erdélyi Művészeti Központ: az erdélyi alkotók munkái is népszerűek a nemzetközi csalók körében

A műkereskedelem, a műgyűjtés és a galeristák világába nyújtott betekintést a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban tartott pénteki rendezvény.

korábban írtuk

Avantgárd és szürrealista művek az Erdélyi Művészeti Központban
Avantgárd és szürrealista művek az Erdélyi Művészeti Központban

A budapesti Kovács Ádám gyűjteményének anyagából nyílik kiállítás pénteken a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK). 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról
2024. április 04., csütörtök

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok
2024. április 04., csütörtök

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után

Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után
2024. április 04., csütörtök

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének

Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének
2024. április 03., szerda

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása

Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása
2024. április 03., szerda

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat

Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat
2024. április 02., kedd

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján

Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján
2024. április 01., hétfő

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban
2024. március 31., vasárnap

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja
2024. március 28., csütörtök

Erdély-szerte nagycsütörtöki koncertekre várják az ünnepre hangolódni vágyókat

Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.

Erdély-szerte nagycsütörtöki koncertekre várják az ünnepre hangolódni vágyókat