Fotó: Jánó Mihály/Facebook
„Átadták” a hét végén háromszéki Gidófalva református templomában a szépen és szakszerűen restaurált 600 éves, Jézus életét, a Szent László-legendát ábrázoló falfestményeket.
2019. október 13., 14:492019. október 13., 14:49
2019. október 13., 14:582019. október 13., 14:58
Az ünnepélyes eseményt istentisztelet keretében tartották. „Nagyon értékes művészeti emlék a Gidófalva templomában 2009-ben felfedezett, erősen töredékes, mostanra restaurált középkori falképegyüttes, amelyet remélhetőleg megőriznek a következő generációk”– mondta el a Krónika megkeresésére korábban Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa. Kifejtette, mostanában egyre-másra kerülnek elő a Székelyföldön 14–15. századi falképegyüttesek, sajnos általában rongált, roncsolódott állapotban, de jól értelmezhetőek. Rámutatott,
Nagyon értékes művészeti emlék a háromszéki Gidófalva templomában 2009-ben felfedezett, mostanra restaurált középkori falképegyüttes, amelyet remélhetőleg megőriznek a következő generációk – mondta el Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész.
A felújítási munkálatokat a Kiss Loránd restaurátor által vezetett marosvásárhelyi Imago Picta Kft. munkatársai végezték. Szakács Tamás restaurátor a Krónikának elmondta, a gidófalvi munkálatok érdekessége, hogy a falkép nagyon-nagyon töredékes volt, hiszen a reformáció után bevakolták, és hogy a vakolat megálljon rajta, erősen meglyuggatták, megkalapálták a felületet, ezért rengeteg festett felület eltűnt.
Bár az évszázadok folyamán a falfestmények súlyosan megrongálódtak, a freskóegyüttes ikonográfiai programja jól kivehető
Fotó: Jánó Mihály/Facebook
Beszélt arról is, hogy úgy kell elképzelni, hogy magát a freskót tetőtől talpig levakolták a reformáció korában, 5-10 centiméter vastag vakolatréteget hordtak rá, és ezt később több ízben frissítették, meszelték.
Egyébként nemrég a háromszéki Nagyajtán is előkerült egy falképegyüttes. Mint Jánó Mihály közölte, „Szakács Tamás falképrestaurátor újabb csodatétele nyomán a nagyajtai unitárius templomhajó északi hosszfalán a Szent László-legenda falképciklusának részletei láttak napvilágot. A falkutatás során egyelőre csak kis töredékek láthatók, ám Szent László glóriával övezett arca, és egy-két ló szépen megfestett feje egyértelműen arra utal, hogy a kerlési ütközet történetét megfestették a 15, században a nagyajtai templomban.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!