A 700 éves Kolozsvár zenéje rendezvénysorozat keretében a Brassai vonósnégyes Bartók és a kolozsváriak című rendkívüli hangversenyét hallgathatja meg a közönség a Kolozsvári Magyar Operában szombaton 18 órától.
2016. október 28., 17:172016. október 28., 17:17
Brassai Sámuel, az utolsó erdélyi polihisztor szerteágazó hangversenyszervezői és zenekritikusi tevékenysége amilyen kevéssé ismert, éppen annyira példamutató. Az ő szelleme előtti tisztelgésként fogant meg a gondolat annak idején, hogy a Kolozsvári Magyar Opera vonósnégyese a Brassai nevet vegye fel. Tagjai a Ruha István, Ágoston András, Selmeczi János által indított erdélyi vonósiskola jeles képviselői, a magas szintű kamarazenélés avatott művelői voltak.
Brassai szelleme közelségbe kerül koncertjeiken: Kostyák Előd, a kvartett csellistája az egykor Brassai tulajdonában lévő, 1835-ben Budán Christian Neubauer által készített gordonkán játszik. A Bartók és a kolozsváriak című műsor megtervezésekor két közkedvelt műre esett a választásuk. Bartók II. vonósnégyese egyike azon ritka darabjainak, amelyek végkicsengése lemondó, pesszimisztikus. Ezt a művet a Brassai vonósnégyes a közelmúltban elkövetett emberiség elleni bűntettek áldozatainak emlékére ajánlja fel.
Farkas Ödön I., c-moll vonósnégyese magán viseli az elődök és a kor stílusjegyeit: a finom zenei érzékkel megszerkesztett mű tisztelgés Beethoven, Brahms, Dvorák, Grieg művészete előtt. Farkas Ödön (1851–1912) 1879-től haláláig Kolozsváron élt, és a zenei élet irányítója lett. A konzervatórium igazgatója volt, 1882–83 között a színház karmestere. Népszerű zeneszerző volt, főleg operákat és kamarazeneműveket írt. Magyaros stílusra törekvő operáit, operettjeit Budapesten is bemutatták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!