Ízig-vérig erdélyiek: Bánffy Miklósról és Kós Károlyról szóló kötetet mutattak be Kolozsváron

Ízig-vérig erdélyiek: Bánffy Miklósról és Kós Károlyról szóló kötetet mutattak be Kolozsváron

Sokan voltak kíváncsiak az emlékkönyvre

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Bánffy Miklós születésének 150. és Kós Károly születésének 140. évfordulóján jelent meg tavaly a Kós-Bánffy, Bánffy-Kós Emlékkönyv, mely a Kolozsvári Magyar Napok idei kiadásán ismét a figyelem középpontjába került. Ötletgazdája, szerkesztője, Szebeni Zsuzsa színháztörténész és Gy. Dávid Gyula építész, a kötet egyik szerzője osztott meg izgalmas részleteket a könyv születése és tartalma kapcsán.

Tóth Gödri Iringó

2024. augusztus 21., 09:272024. augusztus 21., 09:27

2024. augusztus 21., 10:252024. augusztus 21., 10:25

Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet vezetője a kedd délutáni esemény bevezetéseként elmondta, hogy a kettős évforduló ellenére sem volt könnyű támogatókat, segítséget találni a kötet megjelenéséhez,

nem volt könnyű az elindulás, a megfelelő irány meglelése sem. Épp ezért hálás idősebb Dávid Gyula irodalomtörténésznek, aki segített meghatározni a kötet kereteit,

ifjabb Dávid Gyulának – aki szakdolgozata megírásakor kezdett a Bánffy-családdal foglalkozni, ugyanis a bonchidai kastély reneszánszkori történetét tanulmányozta – pedig azért, mert izgalmas, szakszerű építészettörténeti adalékokkal járult hozzá az emlékkönyv megszületéséhez.

Galéria

Kós Károly

Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

A kötetben két, az erdélyi közéletet, kulturális életet meghatározó személyiséget igyekeztek összehozni, és

épp ebben volt egy kulcspont a bonchidai Bánffy-kastély, ahol a két személyiség többször találkozott, beszélgetett.

Egyik visszatérő témájuk a koronázás volt, ami a kötetben is központi motívum. Szebeni Zsuzsa – Bánffy Miklós életművének kutatója – hozzátette, a kéziratok tanulmányozása közben jött rá, hogy bár Kós Károly Bánffy Miklóst mindig gróf úrnak szólította, tulajdonképpen nagyon közeli barátok voltak, kapcsolatuk a bizalomra épült.

Galéria

Sokan voltak kíváncsiak az emlékkönyvre

Fotó: Tóth Gödri Iringó

A koronozás, aminek forgatókönyvét mindössze harminc nap alatt kellett kidolgozzák, a kötet egyik fontos témája, több tanulmány is kitér rá. A két személyiség útja az Erdélyi Helikon, illetve a színházi munkásságuk által is összekapcsolódott, a kötetben ezek is fontos szerepet kaptak.

Dávid Gyula elmesélte, kutatásainak egyik nagy felfedezése az volt, hogy a polihisztornak számító Bánffy Miklósnak milyen komoly építészi tevékenysége volt. A kutató a bonchidai Bánffy-kastély átalakításai kapcsán fejtette ki, hogy bár rendre kerülnek elő dokumentumok a téma kapcsán, például Váradi Aranka – a gróf feleségének – naplói, levelei, a mai napig sem biztos, hogy Kósnak volt-e szerepe az átalakításban, vagy hogy Bánffy Miklós milyen részt vállalt ebben. Szebeni Zsuzsa ennek kapcsán megjegyezte, bár

Galéria

Bánffy Miklós

Fotó: Wikipedia

Váradi Aranka dokumentumi nem szolgálnak túl sok építészettörténeti adalékkal, megannyi fontos információt, sokáig ismeretlen részletet tartalmaznak: például hogy Bánffy Miklós milyen színű dolmányt viselt a koronázási ünnepségen.

A bonchidai kastély kapcsán nagyon sok megválaszolatlan kérdés volt, maradt még. A szamárhátíves ólomüveges ablakokat csak egy vásárlási cédula, árjegyzék kapcsán lehet Róth Miksa híres mozaik- és üvegművészhez kötni, az ablakot egykor díszítő címerek beazonosítása is sok időt vett igénybe a fennmaradt fényképek alapján.

Galéria

A bonchidai Bánffy-kastély egy fontos helyszín a két közéleti személy kapcsolatában

Fotó: Deák Szidónia

Szebeni Zsuzsa kitért a két címszereplő színházi tevékenységére is. Kós Károly díszlet, illetve jelmeztervező tevékenységére, arra, hogy a térségben úttörő módon történt meg a népviselet, konkrétan a kalotaszegi népviselet beépítése egy színpadi produkcióba, mely egyfajta hitelességet is adott a budapesti Vígszínházban bemutatott darabnak. Hozzátette, hogy Bánffy tulajdonképpen becsalta ebbe a munkába Kóst, akinek munkája sikert aratott, ám a darab végül egy különös, erdélyi szemszögből nehezen érthető hitvita kirobbantója lett.

A kötetben megtalálhatóak még Benkő Samu beszélgetéseinek részletei Kós Károllyal,

illetve egy tanulmány és egy interjú is kitér Kós sepsiszentgyörgyi munkásságára, a Székely Nemzeti Múzeum épületének, díszítőelemeinek megtervezésére, amihez szintén köze volt Bánffy Miklósnak.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. augusztus 20., kedd

Milyen tulajdonságai kellene legyenek ma Jézus Krisztusnak a szupersztársághoz? Kolozsvári rockopera titkait tárták fel alkotói

Mindannyiunknak vannak kisebb-nagyobb kereszthordozásai, a szenvedéstörténetnek pedig olyan sok a többletrétege, hogy tulajdonképpen kimeríthetetlen – hangzott el a Kolozsvári Magyar Napokon.

Milyen tulajdonságai kellene legyenek ma Jézus Krisztusnak a szupersztársághoz? Kolozsvári rockopera titkait tárták fel alkotói
2024. augusztus 20., kedd

A legszebb napon köszönti az erdélyi magyarságot Mága Zoltán és Bodrogi Gyula augusztus 20-ai marosvásárhelyi gálakoncertjén

Különleges gálakoncertet ad a Szent István-napi eseménysorozat megkoronázásaként Mága Zoltán Liszt Ferenc-díjas hegedűművész augusztus 20-án a marosvásárhelyi várban, melynek egyik sztárfellépője a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Bodrogi Gyula lesz.

A legszebb napon köszönti az erdélyi magyarságot Mága Zoltán és Bodrogi Gyula augusztus 20-ai marosvásárhelyi gálakoncertjén
2024. augusztus 18., vasárnap

Elhunyt a legendás francia színész, Alain Delon

Elhunyt Alain Delon ikonikus francia színész. A család közleménye szerint Delon 88 éves korában hunyt el douchy-i otthonában szombat este.

Elhunyt a legendás francia színész, Alain Delon
2024. augusztus 17., szombat

Elhunyt Novák Ferenc „Tata”, a magyar táncművészet erdélyi születésű doyenje

Elhunyt szombaton, 93 éves korában Novák Ferenc koreográfus, rendező, etnográfus.

Elhunyt Novák Ferenc „Tata”, a magyar táncművészet erdélyi születésű doyenje
2024. augusztus 17., szombat

Egy költemény „összelegózásának” titkai és aktuális vitatémák – gazdag irodalmi kínálat a Kolozsvári Magyar Napokon

Az irodalom, költészet különféle vetületei, friss erdélyi kiadványok és sokakat foglalkoztató kérdések megvitatása is előtérbe kerül a 15. Kolozsvári Magyar Napokon.

Egy költemény „összelegózásának” titkai és aktuális vitatémák – gazdag irodalmi kínálat a Kolozsvári Magyar Napokon
2024. augusztus 16., péntek

Kiállításmegnyitókkal hangolhatunk hétvégén a Kolozsvári Magyar Napokra

Kós András-emlékkiállítás, Incze Mózes-tárlat, Tóth Szűcs Ilona és Tóth László alkotásait bemutató retrospektív kiállítás és több helytörténeti tárlat is nyílik a hétvégén a kincses városban, a 15. Kolozsvári Magyar Napok (KMN) keretében.

Kiállításmegnyitókkal hangolhatunk hétvégén a Kolozsvári Magyar Napokra
2024. augusztus 15., csütörtök

Határon túli színházakat és táncegyütteseket támogat a magyar kormány

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az idei évben is meghirdeti 50 millió forintos keretösszeggel a határon túli professzionális magyar színházak és táncművészeti szervezetek kiemelt művészeti céljainak megvalósítását támogató pályázatát.

Határon túli színházakat és táncegyütteseket támogat a magyar kormány
2024. augusztus 14., szerda

Másodikosoktól végzősökig minden diákot megszólít az ismét útjára induló Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték

Ismét elindították a diákok számára meghirdetett Erdélyi Könyvfaló Olvasójátékot, amely immár a negyedik – közölték a szervezők.

Másodikosoktól végzősökig minden diákot megszólít az ismét útjára induló Erdélyi Könyvfaló Olvasójáték
2024. augusztus 14., szerda

Gazdag kínálattal várja a minőségi muzsika kedvelőit a nyár utolsó nagy kolozsvári zenei fesztiválja

Már nincs sok hátra a nyár utolsó nagy kolozsvári zenei fesztiváljáig, a 12. Jazz in the Park augusztus 30. és szeptember 1. között várja a minőségi muzsika kedvelőit a régi etnográfiai múzeum kertjében.

Gazdag kínálattal várja a minőségi muzsika kedvelőit a nyár utolsó nagy kolozsvári zenei  fesztiválja
2024. augusztus 14., szerda

Kihalófélben lévő mesterségekről, erdélyi táncházakról szóló alkotások a sztánai Nemzetközi Népismereti Filmszemlén

A magyarországi Néprajzi Múzeum idén is megrendezi a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét a kalotaszegi Sztánán. A Szilágy megyei településen rendezendő szemle versenybe került filmjeit augusztus 22. és 25. között vetítik.

Kihalófélben lévő mesterségekről, erdélyi táncházakról szóló alkotások a sztánai Nemzetközi Népismereti Filmszemlén