A legkisebb könyvbarátok is találtak kedvükre való olvasnivalót a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
Fotó: Kiss Judit
„Négyszáz gyerek négyszáz könyvet elolvasott, és úgy gondolom, hogy ez jó dolog az ünnepi könyvhéten” – értékelte a Krónikának az Erdélyi Könyvfaló Olvasójátékot Berke Krisztina Ágnes, a program koordinátora és kolozsvári kezdeményezője.
2019. május 13., 19:372019. május 13., 19:37
2019. május 14., 14:422019. május 14., 14:42
Azokon a gyerekeken, akik eljöttek a múlt héten a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében szervezett programokra, egytől egyig látszott, hogy érdeklődtek, mivel már rászánták az idejüket, és elolvasták a játékon kijelölt kötetet. Az esemény ötletgazdája kifejtette: korosztályoktól függően teljesen különbözően zajlottak a játékok, viszont
„Kíváncsiak voltunk arra, hogyan reflektálnak csapatként a tanulók a műben szereplő gondolatokra, kérdésfelvetésekre. Nem az enciklopédikus, pontos tudás visszakérdezése volt a célunk, hanem az értő és gondolkodó olvasás megerősítése. Ha megértették például a környezetszennyezés problematikáját, amit az egyik mese taglal, akkor feladatként a különböző hulladékok szétválogatásával és megnevezésével is foglalkozhattak az elemisták ” – részletezte a koordinátor.
Hozzátette, minden könyvhöz gyűltek csapatok, a 3–4. osztályosoknál kétszáz feletti volt a részvétel, a legkevesebben a 9–12-esek közül jelentek meg. A kezdeményező elmondta, látszott, hogy az elemistákat sokkal könnyebb elérni egy ilyen programmal, a tanítókon keresztül is jobban ment a kommunikáció, és ahogy nőtt a gyerekek életkora, úgy csökkent a létszám a programon. Viszont a visszajelzések alapján még az a csapat is, amely egyedüliként vett részt az egyik játékon, nagyon szerette és megköszönte a lehetőséget.
A résztvevők a következő szerzők és könyvek közül választhattak: a 3–4. osztályosok Szőcs Margit: Madarász Béni, avagy az űrparittyás ajándéka, Szabó Róbert Csaba: Vajon Nagyi és az aranyásók. Az 5–6. osztályosok Nényei Pál: Az irodalom visszavág 1. Léda tojásaitól az aranyszamárig, valamint Tóth Krisztina: A lány, aki nem beszélt című művek közül választhattak.
A 7–8. osztályosok számára Zágoni Balázs: Fekete fény. A Gömb és Nényei Pál: Az irodalom visszavág 2. A Paradicsomkerttől a Pokol kapujáig című köteteket jelölték ki. A 9–12-esek pedig Tóth Krisztina Párducpompa és Szabó Róbert Csaba Alakváltók művét olvashatták.
„Közös jelenség volt, hogy a gyerekek az író-olvasó találkozón is tele voltak kérdésekkel. Bár minden találkozó elején kicsit megszeppentek, de aztán az elemistákat nem lehetett leállítani, ontották a kérdéseiket. Ahogy a könyvolvasási szám csökkent, ugyanúgy csökkent a megszólalási kedv, bátorság (korosztályi sajátosságként): az általános iskolások már nehezebben szólaltak meg, és a gimnazisták még kevesebbet kérdeztek” – mutatott rá a játék kezdeményezője. Kifejtette, több tanár hálás volt azért, hogy nem versenyt szerveztek, ugyanakkor visszajelzésekből tudják, akadtak diákok, akik
Berke Krisztina Ágnes arról is beszámolt lapunknak, hogy idén kísérleti jelleggel indították el a játékot, és nem számítottak ennyi jelentkezőre. „Azt a visszajelzést kaptuk a résztvevőktől, diákoktól, tanároktól, hogy ezt folytatni kell. Feladták a leckét, ezért szeretnénk jövőre is megszervezni” – fogalmazott a koordinátor.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!