Kallós Zoltán tanácsai nyomán: az erdélyi népzene régen és most Herczku Ágnes új, dupla lemezén

Herczku Ágnes a további lemezeket is Kallós Zoltán emlékének fogja ajánlani •  Fotó: MTI

Herczku Ágnes a további lemezeket is Kallós Zoltán emlékének fogja ajánlani

Fotó: MTI

Hozomány címmel különleges kiadvánnyal jelentkezett Herczku Ágnes. Az énekesnő együtt adta közre a Kolozs megyei Visában folytatott gyűjtőútja eredeti anyagát és a mezőségi dalok autentikus énekes-zenekari változatát.

MTI

2018. május 07., 12:342018. május 07., 12:34

2018. május 07., 12:362018. május 07., 12:36

„2005 március elején jártam először gyűjtőúton Visában. Kallós Zoli bácsi pontosan elmondta, kihez, melyik házba menjünk.

Idézet
Meghagyta azt is, hogy a »csúnyákot«, vagyis a pajzán rikoltozásokat is kérdezzük meg. Amikor megérkeztünk Amáli nénihez, hatalmas kacagást hallottunk, minden olyan volt, mint azt a Kallós Archívum sorozatban 2001-ben megjelent visai gyűjtés lemez füzetkéjében olvastuk”

– idézte fel Herczku Ágnes az MTI-nek. Visa egy néhány száz fős, zömében magyarok lakta falu Kolozs megyében. Az énekesnő kiemelte: hihetetlenül gazdag zenei kincs van egy ilyen pici mezőségi faluban.

Mint felidézte, a közelmúltban 91 évesen elhunyt zenetudós, Kallós Zoltán tanácsolta neki, hogy ne mindig Magyarszovátra menjen népdalt gyűjteni, hanem Feketelakra, Buzára meg Visába is – és az utóbbi településen Papp Andrást és Amáli nénit, azaz Nagy Dánielné Kis Amáliát keressék. „Papp András jó furulyás hírében állt, a felesége gyönyörűen énekelt. Amikor 2005-ben odalátogattunk Pál István Szalonnával és Albert Szilárddal, Teri néni már nagyon beteg volt, de András bácsiról is kiderült, milyen jó énekes”. A 89 évet megélt Amáli néni (Nagy Dánielné Kis Amália) két évvel később, 2007-ben hunyt el; lányai, a Herczku Ágnes lemezén szintén hallható Juliska és Annus ma is Visában élnek. Papp András 2016-ban halt meg.

A Fonó által kiadott Hozomány című dupla CD első lemeze, a Revival visai eredetű hangszeres népzenei összeállítás Koncz Gergely prímás vezetésével, Herczku Ágnes és Németh Ferenc énekével, a második lemez, a Gyűjtés a 2005-ös gyűjtőúton rögzített felvételekből válogat. A hazai népzenei lemezkiadás történetében nemigen volt még példa ilyen párosításra.

•  Fotó: MTI Galéria

Fotó: MTI

„Két éve jöttem el a Magyar Állami Népi Együttestől, akkor határoztam el, hogy közkinccsé teszem az elmúlt tizenöt évben tett gyűjtéseimet. Ennek a legegyszerűbb módja, ha feltöltöm a YouTube-ra, de úgy döntöttem, más emberek tudását máshogy, méltóbb módon is fel lehetne használni. Ezért inkább CD-re válogattam a visai gyűjtés legjobb darabjait és mellé tettem egy másikat, amelyen mi interpretáljuk a visai dalokat.

Idézet
A CD-k eladásából befolyó összegből az adatközlőket tudjuk támogatni”

– fejtette ki Herczku Ágnes.

Megjegyezte, hogy a Zenetudományi Intézetben „kilószámra” állnak a Kallós Archívum gyűjtései, de ezeket nem egyszerű ott meghallgatni. Viszont létezik egy online adatbázis az intézet honlapján, ahonnan hozzá lehet férni a 2001-ben CD-n megjelent Kallós-válogatásnál szélesebb anyaghoz is.

„A Hozomány első lemezén, a Revivalön hallható dalokat részben erről válogattam, részben a 2005-ös visai gyűjtésünkből, illetve Koncz Gergő tudására is építettem. Ő nagyon sokat járt a Visa szomszédságában lévő Magyarpalatkára, mestere lett a mezőségi zenének” – fogalmazott az énekesnő.

Herczku Ágnes zenekarában Hegedűs Máté „Kishega” (hegedű), Fekete Antal „Puma” (brácsa), Fekete Márton „Kispuma” (brácsa) és Molnár Péter (bőgő) szerepelt még a Revival-lemezen. „Németh Feri és én is éneklünk egy-egy fajta katonakísérőt, de »megdupláztunk« egy lassú cigány dallamot is, más-más szöveggel. Számos népdalt rengeteg variációval ismertek az adatközlők, még egy családon belül is”.

Az énekesnő elképzelése szerint a Hozomány egy sorozat első darabja:

Idézet
A további lemezeket is Kallós Zoltán emlékének fogom ajánlani és maradna a most kialakított arculat és dizájn.

Hét-nyolc faluban tett gyűjtéseimből tudok válogatni, a következő valószínűleg a szováti anyag lesz. Ott négy asszonynál is jártam, de hajlok rá, hogy a hozzám legközelebb álló Maneszes Láli Józsefné Tóth Mariskát válasszam. Nála jártam a legtöbbször, tőle tanultam legtöbbet. Sajnos már ő sincs köztünk”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá
2025. április 19., szombat

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról

Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.

„Még sokáig tőle tanulhatjuk a művek lényegi megragadását” – Balázs Imre József irodalomtörténész Láng Gusztávról