Fotó: Gecse Noémi
A 21. század tudományának legnagyobb kihívása az emberi agy működésének megismerése – fogalmazott Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Bethlen Gábor Alap kuratóriumának elnöke, akit életműdíjjal tüntettek ki hétvégén Kolozsváron, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) éves közgyűlését követő gálán.
2017. április 09., 16:502017. április 09., 16:50
2017. április 10., 12:472017. április 10., 12:47
„Talán a legbüszkébb arra vagyok, hogy a Magyar Tudományos Akadémia öt területi bizottsága mellett van egy hatodik, az államhatárokon kívül, ez a kolozsvári területi bizottság, amelyet a magyar költségvetés finanszíroz, és amelynek feladat, hogy összefogja az Erdélyben élő valamennyi tudóst és művészt” – magyarázta a neves szakember.
Vizi E. Szilveszter arra is kitért: az intézmény „ragasztóanyagként” kapcsolja össze az erdélyi tudomány képviselőit az anyaország tudósaival, művészeivel, értelmiségeivel. Hozzátette: az agyműködés kutatása kapcsán arra is büszke, hogy számos gyógyszert fejlesztettek már ki, amelyek a különböző idegrendszeri és pszichiátria betegségek gyógyítására használnak, ezen a továbbiakban is dolgozni fog.
Az akadémikus elmondása szerint az erdélyi magyarságért is folyamatosan küzd, támogatja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létrejöttét, illetve a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem sikereiért is igyekszik tenni. A Bethlen Gábor Alap kuratóriumának elnökeként azt tartja fontosnak, hogy a kisebbségben, illetve a diaszpórában élő magyarok egyházait, iskoláit, óvodáit támogassák. „Ez az anyaország kötelessége” – szögezte le a tudós.
Az EMKE szombati kolozsvári gáláján összesen tíz díjat osztottak ki, amelyekkel a kimagasló közéleti teljesítményt nyújtó erdélyi tudósok, közösségszervezők és művészek tevékenységét is elismerték. A Marosvásárhelytől nem messze található Szentgericén szolgáló Balázs Sándor unitárius lelkész a Romániai Falugondnokságok Szövetségének megszervezéséért és működtetéséért vehette át az EMKE díját. Kinda István sepsiszentgyörgyi néprajzkutató, főmuzeológus rendszeres terepkutatásaiért, módszeres örökségfeltáró és múzeumszervező munkásságának elismeréseként kapott díjat.
Essig József fotóművész, szerkesztő-operatőr a kultúra és a civil kezdeményezések területén nyújtott szerteágazó tevékenységéért tüntették ki. Benedek Árpád néptáncoktató a nagyváradi gyermek- és ifjúsági táncházmozgalom megszervezésével érdemelte ki a kitüntetést, míg Marius Tabacu az erdélyi magyar kultúra minőségi román tolmácsolásáért, a széleskörű magyar–román kultúracsere elősegítésében vállalt kiemelkedő munkásságáért kapott díjat. Elismerésben részesült Nagy Péter, aki „közügynek és szívügyének tekinti a nyomdászatot, a szakmai utánpótlást, múltunk és jelenünk dokumentálását”. Kopacz Katalin Máriát a magyar könyvtárügy szolgálatában kifejtett érdekképviseleti, közösségépítő és szervezői tevékenységéért, Kállay Miklós Tünde zenetanárt, karnagyot az erdélyi magyar kórusmozgalomban, a magyar közösség érdekében kifejtett több évtizedes, kiemelkedő művészi és kiváló, önzetlen oktatói tevékenységéért tüntették ki.
Nagy Miklós Kund a teljesítményt elismerő, a törekvést méltató mértéktartó, higgadt és bíztató szavaiért, a szellemi értékteremtés melletti évtizedes síkra szállásért, Gergely Zoltán szobrászművész pedig az erdélyi magyar közösség érdekében kifejtett, a hagyományokat a legmodernebb művészi törekvésekkel ötvöző, kiváló alkotómunkája elismeréseként vehette át az EMKE erdélyi Oscarnak is nevezett díját. Az EMKE ugyanakkor tiszteletbeli tagságot adományozott Beder Tibor nyugalmazott pedagógus, volt Hargita megyei főtanfelügyelő részére a szervezet alelnökeként végzett odaadó közművelődési és a civil szerveződést elősegítő tevékenységéért.
Erdélyi magyar politikusok (1918–1989) – ez a témája a Korunk folyóirat legfrissebb, februári lapszámának – közölte a szerkesztőség.
Harmadik alkalommal rendezi meg a magyar és román irodalmat egymás nyelvére átültető műfordítók minifesztiválját a Liszt Intézet bukaresti központja.
Életének 94. évében elhunyt Krasznai Paula színművésznő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház következő premierjére készül: Friedrich Dürrenmatt Angyal szállt le Babilonba című darabjából készül produkció Bocsárdi László rendezésében. A szentgyörgyi színház premierjét február 8-án és 9-én tartják.
Újra színpadra állítja a Kolozsvári Magyar Opera a Valahol Európában című, jó pár évvel ezelőtt nagy sikerrel játszott musicalt, amelyhez gyermekszereplőket keresnek.
Az Amerikai Filmakadémia technikai Oscar-díjával ismerték el Áfra Attila Tamás munkáját: az informatikus egy nyílt forráskódú könyvtárt fejlesztett, mely javítja a számítógéppel generált képek minőségét.
Partiumi településeken mutatja be a Kallós Zoltán népzene- és néprajzkutató emlékére készült, Ritka magyar című néptáncelőadását az Udvarhely Néptáncműhely – jelentette be kedden a társulat.
Leonardo da Vinci híres festménye, a Mona Lisa saját termet kap a párizsi Louvre Múzeumban, amely lehetővé teszi, hogy jobban ki lehessen mutatni a látogatóknak. A Mona Lisa előtt tolong jelenleg a legnagyobb tömeg a múzeumban.
Életének 83. évében elhunyt Dukrét Géza partiumi magyar helytörténész, műemlékvédő, a nagyváradi és a Bihar megyei közélet jeles személyisége, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság volt elnöke.
Berecz Andrást február 1-jén, szombat este 7 órától a marosvásárhelyi Spectrum Színház látja vendégül. Hadifogságról, világháborúról, kollektivizálásról szóló mesékkel lép fel.