„És mind, akikre jó lenne még emlékezni. Akik háza előtt naponta eljártunk, és akikkel csak keveset beszéltünk, talán csak egy-egy szégyenlős csókolomot mondtunk, de mégis összekötött velük valami láthatatlan kötelék. Valami megmagyarázhatatlan összetartozás-érzés. Annak a mélységes és megnyugtató bizonyossága, hogy amíg mindennapi útjaink során találkozunk velük, addig nem érhet minket semmi rossz, addig még tartanak a gyermekkor boldog békeidői.”
2020. június 14., 12:052020. június 14., 12:05
Ezekkel a sorokkal zárja Fábián Tibor református lelkész, újságíró, publicista az Erdély.ma portál támogatásával 2020-ban a Bihar megyei Nagyszántón kiadott, Ilyenek voltunk kötetének Boldog békeidők című tárcáját. Mintegy jelzi: immár szükségét érzi ő is bontogatni a minden ember legdrágább kincsét, az életbe indulás emlékeit hordozó puttonyt.
A gyermek- és ifjúkor ugyanis nem az emlékezésé, hanem az eltökélt előrenézésé. Ezek azok az évek, amikor az idősebb családtagok régebbi történetmeséléseire a gyermek jóformán oda se figyel, mert már annyiszor hallotta és ismételten megfogadja magának, hogy ő aztán sosem fog emlékezgetni arra, amiben épp akkor leledzik. Merthogy ebben nincs semmi érdekes. De majd a másnapi – némi lökdösődéssel fűszerezett – meccs a tornaórán, az igen, az izgi lesz, azt majd az unokáknak is el kell egyszer mesélni. Egyszer és nem százszor, mert ráunnak!
Ki ne ismerné a hajdani fogadkozásokat, s hogy később hányszor is került terítékre az egyszeri eset. Ám az évek telnek, az emlékek gyűlnek, és egyre inkább kikívánkoznak az ominózus puttonyból. Fábián Tibor elérkezettnek látta az időt, hogy megnyissa a puttony száját, és legelőbb a Nagyváradhoz közeli Fugyivásárhelyen töltött gyermekkorát és kisiskolás éveit elevenítse fel, egy-egy emléket önálló tárcában megírva és ezeket foglalva kötetbe.
(Besurranni a pályára).
Az Ilyenek voltunk Fábián-kötetben felelevenített időszak a régi rendszer utolsó éveit öleli fel, s érdekes a szerző retrospektív megállapítása, miszerint mintha érezték volna a közelgő változást. Az emlékezés mondhatni a legszubjektívebb tulajdonunk, nem érdemes senki emlékeit megkérdőjelezni, helyesbíteni, vitatkozni a pontosságon, én is elhiszem, hogy a meddő sorban állások, buszra várások közben szocializálódott egykori gyermeknek érett korban visszatekintve úgy tűnhet, megérezték a levegőben az új idők szelét.
Tizenöt éves, amikor bekövetkezik a változás, Nagyváradra jön középiskolába, ez már egy következő életszakasz, az 1990 utáni emlékek pedig feltehetőleg a következő kötet tárgyát képezik majd. A kötetzáró mondatok alapján felcsigázott érdeklődéssel várom, teljes mértékben egyetértve gondolataival és érzéseivel.
Embereket és helyeket, hogy rájuk is emlékezhessünk majd valaha. És talán majd valamikor valakik ránk is emlékeznek. Hogy ilyenek voltunk. (…) És ilyenkor szétárad bennünk a jóleső emlékezet íze. És párhuzamokat vonunk a múlttól a jelenig. És tárgyilagosan, lemondással, keserűen vagy egyszerűen, félelem nélkül, némi bizakodással, esetleg kaján vigyorral az arcunkon megállapítjuk: igen, ezek vagyunk. Ilyenek vagyunk.”
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.
A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.
Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.
Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.
Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.
Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.
A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.
A boszorkányságról és különféle hiedelmekről szóló előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a nagybányai Teleki Magyar Ház szervezésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!