A szomszédos országok irodalmának fordítása révén megvalósuló „dialógust” sürgette Nagy Mihály Zoltán, a Román Kulturális Intézet (ICR) alelnöke azon a csütörtöki bukaresti konferencián, amely a magyar–román és román–magyar irodalmi fordítások témakörét járta közül.
2016. november 25., 19:452016. november 25., 19:45
„Gyakran sokkal többet tud a romániai olvasó az angolszász vagy a spanyol irodalomról, mint a szomszédos országok irodalmáról, és ez nemcsak Magyarország, hanem Bulgária, Csehország, Lengyelország vonatkozásában is igaz. Nincsenek szoros kapcsolatok e téren, ezért fordítói műhelyeket kellene létrehozni, beszégetéseket szervezni a témában” – nyilatkozta az Agerpresnek Nagy Mihály Zoltán.
Hozzátette, 1990 előtt a Kriterion Könyvkiadónak fontos szerepe volt a román és magyar irodalom közti átjárhatóság megteremtésében, aztán később nem lépett a színre újabb fordítógeneráció, vagy ha igen, nem volt megfelelően képzett. Nagy szerint sok kortárs romániai magyar szerző nyer nemzetközi díjakat, de nagyon kevésnek a műveit fordították le románra, és egy antológiára is nagy szükség lenne, ezeket a hiányosságokat a Román Kulturális Intézet pótolhatná. „Szeretnénk szorosabbra fűzni az irodalmi kapcsolatokat. Dicséretes, hogy a román irodalmat ismerik Milánóban, Párizsban és a skandináv országokban, viszont jó lenne, ha a szomszédos országok irodalmával is szorosabbra fűznénk a kapcsolatokat, hiszen a műveken keresztül megismerhető egy nép gondolkodásmódja is” – nyilatkozta az alelnök.
A konferencián kolozsvári, bukaresti és sepsiszentgyörgyi fordítók, egyetemi oktatók vettek részt, akik Norman Manea, Gellu Naum, Simona Popescu, Doru Pop, Marta Petreu, Daniel Bănulescu műveit ültetik át magyarra. A rendezvényen, amelyen többek közt Bányai Éva, Balázs Imre József, Szonda Szabolcs, E. Ferencz Judit, Elena Dumitru, Mihaela Ursa, Doru Pop, Demény Péter szólalt fel, bemutatták az erdéyi magyar prózaírók műveiből összeállított, Singurătate gonflabilă (Felfújható magány) című antológiát. A kötet E. Ferencz Judit bukaresti újságíró és műfordító javaslata alapján, az ő munkájának köszönhetően jött létre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!