HIRDETÉS
Prőhle Gergely, a felújítást irányító budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója elmondta, hogy a kétszáz éve született költő a közép-európai kultúrkincs része, nemcsak a magyaroké, hanem a románoké és a szlovákoké is.
A főigazgató kiemelte, hogy a nagyszalontai közgyűjtemény megújításában is közösen vettek részt a magyar és a román szakemberek.
Bár a hajdúvárosi Csonkatorony felújításának gondolata négy éve merült fel először, azt az emlékév kezdetekor, az Arany János Emlékbizottság megalakulása után, tavaly tavasszal határozták el. Prőhle Gergely szavai szerint az emlékév a tudományos, művészeti, irodalmi élet, közgyűjtemények és a közoktatás összefogásával „az egész nemzeti közösséget megszólító évvé vált”. Kifejtette, a kiállítás újragondolásakor a hagyományok tisztelete mellett arra is figyeltek, hogy az innovatív eszközökkel a legifjabb nemzedéket is meg tudják szólítani.
S. Varga Pál irodalomtörténész, akadémikus – aki Arany János életét és költészetét elevenítette fel az ünnepségen – elmondta, hogy a munka még nem ért véget: a Nagyszalontán őrzött könyvek és kéziratok restaurálása is megkezdődött az Országos Széchényi Könyvtárban, „a költő hányatott kéziratörökségének sorsa így remélhetőleg hamarosan ugyancsak nyugvópontra jut”.
Török László, a hajdúváros polgármestere szerint Arany János munkássága „irányt és jövőt” adhat az egész nemzetnek. Török László elmondta, hogy március 14-e kiemelt nap Nagyszalonta történelmében, Bocskai István erdélyi fejedelem ugyanis 1606-ban ezen a napon írta alá azt az adománylevelet, amellyel 300 hajdút telepítettek ide. A Csonkatorony Bocskai-idejében őrtoronynak épült – tette hozzá az elöljáró.
Az Arany János relikviáit őrző múzeumnak helyt adó Csonkatornyot és az emléktárgyak egy részét csaknem egy évig tartó munka során újították fel, mintegy félszáz restaurátor vett részt benne. Az MTI tájékoztatása szerint a torony felújítását, a műtárgyak restaurálását és az új kiállítást az Arany János-emlékbizottság finanszírozta mintegy 160 millió forintból. A Csonkatorony felújításának első szakaszában új, tűzbiztos fémszekrényekkel is felszerelt raktárhelyiséget alakítottak ki az emlékmúzeum kiállítási tárgyai számára az épület mellett álló Arany Palotában, amelyet az 1920-as években bérházként építettek, és ma a nagyszalontai városi könyvtárnak ad helyet.
A festés mellett korszerűsítették a Csonkatorony elektromos rendszerét és fűtést telepítettek, hogy a korábban fűtetlen épület télen is látogatható legyen. Korszerűsítették az emlékmúzeum infrastruktúráját, továbbá megszépült az épületegyüttes udvara is. A torony renoválásával egy időben megújult az Arany János Emlékmúzeum állandó kiállítása, az előző tárlat ugyanis több mint 40 éve, 1975-ben nyílt meg. Az új, interaktivitásra is törekvő, Honnan és hová elnevezésű kiállítás alapvető feladata az Arany Jánossal kapcsolatos legújabb irodalomtörténeti kutatások eredményeinek és azoknak a relikviáknak a bemutatása, amelyeket a 200 éve született költő még személyesen adományozott szülővárosának a múzeum létrehozásakor.
Budapesten a PIM szakemberei restauráltak 25 tárgyat, így például Arany Jánosnak a Nők Országos Szövetségétől kapott, haláláig használt íróasztalát; két barna mintás, ripszbevonatú foteljét, amelyek közül az egyikben ülve elhunyt; Zircen Jánostól kapott virágmintás lantlábú asztalát; Kányádi Sándor által is megénekelt kalapját, valamint a Petőfi Sándortól kapott kávéfőzőjét. Emellett Barabás Miklós 1856-ban a költőről festett portréja is megújult, amelyről sokáig azt gondolták, hogy szovjet katonák rongálták meg, valójában – még a költő életében – egy férfi okozott nagyméretű hasadást a vásznon, aki karddal támadt a városházán a portréra. A sérülést most először sikerült úgy javítani, hogy az alig észrevehető az életnagyságú festményen. A múzeum kiállítási tárgyainak egy részét, a hálószoba-berendezést, Arany János ágyát, könyves- és ruhásszekrényét Nagyváradon helyi szakemberek restaurálták. Az új tárlat szerda délután 15 órától látogatható.
