A pénz nemcsak beszél, öl is. A Rokonok című előadás főszerepét, Kopjáss István alakját Viola Gábor formálja meg
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Rohanunk a nyomor felé, az egész ország meg van véve, és minden, ami velünk történik, egy körhinta, szédülős káprázat – hangzanak el a majdnem minden időben aktuális mondatok a Rokonok című Móricz-regény alapján készült kolozsvári előadásban, amelynek premierjét vasárnap este láthatta a közönség.
2023. február 06., 21:262023. február 06., 21:26
A Kolozsvári Állami Magyar Színház idei első előadását Bocsárdi László rendezte, aki Móricz ma is időszerű társadalomkritikáját állítja reflektorfénybe. A produkció sok, sőt szinte a legtöbb tekintetben telitalálat, azonban olyan vonatkozása is akad, ami levonhat az értékéből.
„Uram-bátyámék” velencei álarca
A színpadra épített nézőtér elhelyezésének köszönhetően a közönség közvetlen közelről követheti a szinte három órás előadás számos erényét, erős oldalát. Amint az alkotók már az előadás előtt közölték,
Hiszen a korrupció, nepotizmus, a sikkasztással nyerészkedő vezetői réteg, a fontos pozícióba került rokonon élősködő sógorok, családtagok létezése globális jelenség, bármikor, bárhol tetten érhető. Olyan időtálló és időtlen valóság, aminek a ma embere is résztvevője és szemtanúja – nem csak a mi országunkban, hanem világszerte. Kopjáss István, a főhős jobb életre, szabadabb mozgástérre, a panama béklyóiból való menekülésre vágyik, azonban a Zsarátnok Városában megrögzött korrupciós gyakorlathoz alkalmazkodni is kész.
A Móricz-regény ma is érvényes üzenetét lendületesen, finom iróniával, humorral és mély megértéssel közvetíti Bocsárdi László rendezése – amely Bartha József díszletével, Cs. Kiss Zsuzsanna jelmezeivel, Bezsán Noémi koreográfiájával teljesedik ki. A kerekeken guruló, a színpadon ide-oda tolható, cikázó, áttetsző bútordarabok – székek, asztalok, ágyak, állványok, valamint a meghalás, halál, a földi rögvalóságtól való felemelkedés közegét jelképező henger alakú üvegfülke – úgy teremtik meg a steril és képlékeny látványvilágot, hogy közben nagyszerű eszközeivé válnak az indulatok, érzelmek lendületes közvetítésének. A jelmezek is szépen illeszkednek a koncepcióhoz, egyszerre időtlenek és önmagukon túlmutatóak. Telitalálat, ahogyan a Kopjásst körülvevő „uram-bátyámék” lámpással ellátott velencei maszk mögé bújva, egymással versengve, egymást túlharsogva hízelegnek, biztatnak, kritizálnak és intrikálnak.
Sziporkázó, frappáns színészi alakítások
Színészi játék szempontjából kizárólag dicséretet érdemel a produkció, amelyet remekbe szabott, erőteljes alakítások, briliáns karaktermegformálások jellemeznek.
Kéz kezet most, kéz kezet fog, a a panama béklyóiból pedig nincs menekvés
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Dicsérendő a letisztult, árnyalt rendezői munka számos apró árnyalata és részlete, akárcsak a pazar látványvilág és koreográfia. Bocsárdi László biztos kézzel választotta ki a fontos szerepekre a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészeit, akiknek összjátéka azt a benyomást kelti a nézőben: az irónia, játékosság, hitelesség és mélység ötvözete születik meg a színpadon.
Szintén erőteljes, sziporkázó és frappáns a Berci bácsit megformáló Bíró József alakítása, de Dimény Áron is magabiztosan, energikusan rajzolja meg a minden hájjal megkent bankigazgató figuráját. Farkas Loránd és Orbán Attila játéka is ragyogóra sikeredik: mindketten két-két karaktert formálnak meg árnyaltan, kidolgozottan.
A regény a színpadon is regény marad
Ami miatt viszont nem marad teljes értékű katarzisélménnyel a Rokonok nézője, az nem más, mint az alapanyag – vagyis magának a szövegnek a kiválasztása, majd átalakítása. A dramaturgiát Bocsárdi László és Kali Ágnes jegyzi, a „prózából drámát varázsolni” bravúrja pedig nem sikerült maradéktalanul. Kézenfekvő, hogy egy adott műfajban született művet nem könnyű „újraszülni” másik műfajban. Adaptálni persze lehetséges, különféle variációk, mutációk készíthetőek belőle, de az alapanyag, a szöveg szövete, szerkezete, alapgerince adott, így azt gyökeresen átváltoztatni sok buktatót rejthet magában.
de valóban drámaszerűvé tenni, igazi, katartikus színházi élményre alkalmassá tenni minden valószínűség szerint még nagyobb falat. Ami filmen talán sikeresebben működhet, az színpadon már nehézkesebben volt megteremthető – talán azért is, mert adottak a tér- és időbeli keretek. A Rokonok működött jól már filmvásznon – példa erre Szabó István 2006-os adaptációja. Itt és most azonban nem sikerült teljes mértékben a színpadra alkalmazás varázslata: a regényfolyam hömpölygését, a történet különféle leágazásait, az időbeni ugrásokat, a belső történések rögzítését, a meghatározó, fontos monológokat – vagyis az egész regényszerűséget szerves, teljes értékű színpadi egységgé sűríteni.
És talán emiatt történhet meg az, hogy nem tudja eléggé magával sodorni, beszippantani a nézőt.
Móricz Zsigmond Rokonok című regénye alapján készült előadást mutatja be a Kolozsvári Állami Magyar Színház Bocsárdi László rendezésében – közölte kedden a kincses városi teátrum.
Mindannyiunk mindennapi átváltozásaira, rútságunk, szépségünk, gyarlóságaink szemfényvesztő változékonyságára, őszinteségünk és hazugságaink egyidejűségére is rávilágít a Bocsárdi László rendezte, Scapin című előadás. A Molière-darabból készült produkciót a szatmárn&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!