Amikor tálcán jön az ihlet – László Noémi költő és Kürti Andrea grafikus a legújabb, Darázsolás című kezdeményezésükről

Amikor tálcán jön az ihlet – László Noémi költő és Kürti Andrea grafikus a legújabb, Darázsolás című kezdeményezésükről

László Noémi és Kürti Andrea

Fotó: Liget-montázs

Darázsolás – ez a neve László Noémi költő és Kürti Andrea grafikusművész, illusztrátor legújabb projektjének, amelyet az alkotópáros több közös kötetét megjelentető csíkszeredai Gutenberg Kiadó kezdeményezett. A kiadó honlapján hetente jelenik meg egy-egy újabb rajz-vers páros: egyik héten László Noémi ír verset Kürti Andrea rajzához, másik héten a grafikus rajzol a költő verséhez, míg a versekből és rajzokból kötet születik. A kezdeményezésről, a közös munkáról az alkotókat kérdeztük.

Kiss Judit

2020. augusztus 02., 18:562020. augusztus 02., 18:56

2020. augusztus 02., 18:592020. augusztus 02., 18:59

– Korábban is dolgoztatok már együtt: 2017-ben jelent meg a Bodzabél, idén pedig a Műrepülés című kötetetek a Gutenberg Kiadónál. Legújabb közös munkátok eredményeként hetente jelenik meg egy-egy újabb rajz-vers páros: egyik héten László Noémi ír verset Kürti Andrea rajzához, másik héten a grafikus rajzol a költő verséhez, míg a versekből és rajzokból kötet születik. Hogyan született meg a Darázsolás című „négykezes” ötlete?

Kürti Andrea: A korlátozások bevezetése igencsak átszabta az idei terveinket a Gutenberg Kiadónál. A tavaszra tervezett könyveink megjelenését el kellett halasztani, a könyvesboltokat egy időre be kellett zárni. A könyvesboltokban heti rendszerességgel zajló gyermekfoglalkozásokat online mesedélutánokká alakítottuk, közben a nyomdában az utolsó simításokat végeztük a Műrepülésen, ami első közös, felnőtteknek szóló kötetünk Noémivel, de a megjelenését szintén el kellett halasztani.

A bezártságot és bizonytalanságot sok ember nehezen viselte, a mi alkotókedvünket viszont nem korlátozta, ezért úgy éreztük, felnőtt olvasóinknak is kedveskedni szeretnénk valamivel.

Idézet
Henry David Thoreau Magányának olvasása közben jött az ötlet, hogy készíthetnénk egy olyan könyvet, amiben a körülöttünk lévő szürkeség ellenére megpróbálunk a hétköznapi apró szépségekre fókuszálni.

Mivel a Gutenberg Kiadó a szöveget és illusztrációt mindig is egyenrangúként kezeli, a rajzok nem egy elkészült kézirathoz születtek, hanem tettünk egy csavart a történetbe, és az egyik párosnál a vershez készült a rajz, a másiknál pedig a rajzhoz íródott a vers. A Darázsolás alakulását pedig hétről hétre megmutatjuk az olvasóknak a kiadó honlapján.

László Noémi: Az ötlet Kürti Andreát és a Gutenberg Kiadót dicséri. A karantén márciusi kezdetekor keresett meg Andrea, hogy a Gutenberg Kiadó honlapján szeretnének blogféleséget indítani, ami hetente kétszer, szerdán és szombaton frissülne. Ők találták ki ezt a munkamódszert, hogy egyik alkalommal Kürti Andrea rajzához írjak verset én, a következő megjelenéskor pedig az általam írt verset illusztrálja ő. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy az egész vállalkozásnak vidító jellege lenne, ha erőnkből telik. Azt szerették volna, hogy a karanténtól letaglózott emberekben, ha tudjuk, a magunk módján próbáljuk tartani a lelket.

– Mi a legnagyobb kihívás abban, hogy egymás művei alapján alkottok?

– L. N.: Számomra leginkább ez a vidítónak szánt karakter jelentett kihívást, nem is tudom, sikerült-e valóra váltani.

Idézet
Mert úgy érzem, hozzám nem feltétlenül a vidámkodás áll közel, legalábbis versben vagy felnőtteknek szóló versben nem. Az életben igen, ez igaz. De nem versben, mert a vers nálam épp az a szelep, ahol a nem vidám dolgokat kiengedem. Úgyhogy megpróbáltam valamiféle hibrid verssel előállni, olyasmivel, ami formailag könnyed, vagy én legalábbis annak szántam, de tartalmilag még mindig hiteles számomra, vagyis akár súlyosabb dolgokról szól, mert ez a műfaj másképp nem nagyon megy nekem.

Végül attól tartottam leginkább, hogy „falcsolni” fogok.

– K. A.: Úgy kezdtünk hozzá a Darázsoláshoz, hogy csak halvány körvonalakban volt meg a könyv koncepciója. A legnagyobb kihívás talán az, hogy ne essen szét és maradjon egységes a könyv, igaz, legtöbbször nem volt idő újra és újra átgondolni az ötleteket, gyorsan kellett reagálni a versre, és elindítani a rajzot a következő pároshoz. Amikor szöveghez rajzolok, a szövegben egy-két szó is kapaszkodó tud lenni. Most úgy kell megalkotnom a rajzot, hogy ne ismételjem magam, és a vershez is kellő ötletforrást biztosítson.

Galéria

Fotó: Gutenberg Kiadó

– Mi benne a jó, és mi az, ami miatt nehéznek bizonyul?  

– L. N.: Kettős projektünkben, felőlem nézve, legjobb a munkára sarkalló imperatívusz. Kürti Andrea ötlete nélkül nem tudom, mit „termeltem” volna karantén idején. Így, ezzel a fel- vagy kihívással hetenként két verset írtam, és visszatekintve egyáltalán nem bánom és nem is szégyellem ezt a termést. Konkrétan hálás vagyok, hogy kihozták belőlem. Rendes körülmények között egyáltalán nem vagyok ilyen fegyelmezett. Rossz volt a tehetetlenség érzése, a kudarctól való rettegés, ami az üres lap előtt szorongva elönti az embert, és elöntött engem hetente legalább kétszer a karantén ideje alatt. Viszont, aki igazán elhivatott, és igazán dolgozik, azt ugyebár mindennap elöntheti ez az érzés... Úgyhogy semmiképp sem kell ezt panasznak venni, sokkal inkább önkritika-gyakorlásnak.

– K. A.: Két teljesen különböző hangulatú rajzot küldtem Noéminek, amihez megírta az első verset, ezzel meghatározva, milyen irányba indítsuk el a könyvet. Az első hetekben csak kísérleteztünk, de pár hét után elkezdtünk közösen ötletelni a folytatáson, három fejezetre osztottuk a könyvet, hogy ne váljon túl monotonná, és a tematikákat is úgy választottuk ki, hogy mindkettőnkhöz közel álljon. Számomra nagyon újszerű és építő volt ez a fajta közös gondolkodás. A kész könyvben 45 páros lesz, most tartunk a huszonötödiknél. Mostanra az időbeosztás a legnehezebb, mert az ezer teendő mellett sokszor nagyon nehéz időt szorítani a heti két rajzra.

– Szöveg és kép kölcsönhatásban való megszületését hogyan élitek meg? 

–K. A.: Nagyon érdekes látni, mit vált ki a költőből a rajzom, hogyan reagál rá, mit indít el benne.

Idézet
Izgalmas minden második párosnál, a „másik” oldalon állni, amikor nem én gondolom tovább a szöveget a képi nyelv segítségével, hanem a rajzom kel új életre szavakban. Többször is meglepődtem a versen, mert olyan gondolatok fogalmazódtak meg bennük, amik az illusztráció készítése közben nekem eszembe se jutottak. Nagyon érdekes játék ez.

–L. N.: Nem vettem korábban részt ilyen munkafolyamatban, illetve egyszer, régen egy magyarországi kiadó, a Csimota felkérésére írtam néhány verset gyerekeknek kortárs magyar festmények margójára. Azok viszont absztraktabb kompozíciók voltak, azt is mondhatnám, könnyű volt szövegvilágot köríteni hozzájuk. Andrea rajzai nagyon erős motívumokat sugallnak, és ezek ismétlődnek is, úgyhogy leginkább azzal küzdök, hogy ne ismételjem magam. Mégis könnyebb rajz után verset írni, mert olyankor az ihlet tálcán jön. Számomra stresszesebb volt hívóverset írni úgy, hogy ne ismételjem folyton magam, hogy nem szállítsak üresjáratú, ihlettelen szöveget, hogy ne hozzak szégyent ránk. De egyelőre úgy gondolom, a körülményekhez képest mindketten jól megálltuk a helyünk. És ez tulajdonképpen vidító!

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 11., csütörtök

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján

Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján
2024. április 10., szerda

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben

Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben
2024. április 10., szerda

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson

A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából  Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson
2024. április 09., kedd

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon

Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon
2024. április 09., kedd

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok

Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok
2024. április 09., kedd

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum

Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum
2024. április 09., kedd

A székely nemzet legendás hőséről, Gábor Áronról mutatnak be összegző kötetet Sepsiszentgyörgyön

Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.

A székely nemzet legendás hőséről, Gábor Áronról mutatnak be összegző kötetet Sepsiszentgyörgyön
2024. április 09., kedd

Verssétára hívja közönségét a nagyváradi színház, Kovács András Ferencre emlékeznek a magyar költészet napján

Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.

Verssétára hívja közönségét a nagyváradi színház, Kovács András Ferencre emlékeznek a magyar költészet napján
2024. április 06., szombat

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók

Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók
2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról