Mindig születnek magyar nyelvű közéleti versek, de csodálkoznék, hogyha olyan hatásuk lenne, mint amilyen annak idején Csokonai vagy Petőfi műveinek volt – fejtette ki Térey János József Attila- és Babérkoszorú díjas író, költő a Helikon-estek rendezvénysorozat keretében a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávéházban tartott beszélgetésen.
2016. november 13., 14:512016. november 13., 14:51
2016. november 13., 15:092016. november 13., 15:09
A magyarországi szerzők csütörtök esti irodalmi estjén Karácsony Zsolt, a Helikon főszerkesztője köszöntötte a résztvevőket, majd Balázs Imre József költő, irodalomtörténész beszélgetett Térey Jánossal, Kollár Árpád költővel, a Fiatal Írók Szövetsége elnökével, Orcsik Roland Sziveri János-díjas íróval, költővel, a Tiszatáj szerkesztőjével és Sopotnik Zoltán költővel, szerkesztővel.
Balázs Imre József kérdésére, hogy melyik irodalmi műfajt tartják a legrangosabbnak, a meghívottak szinte egybehangzóan válaszolták azt, hogy mindig az a legfontosabb műfaj számukra, amellyel éppen foglalkoznak. Orcsik Roland kifejtette, legutóbb egy novellát akart írni, amelyből végül regény lett, így számára a regény áll a “hierarchia” csúcsán. Mint részletezte, négy év alatt írta meg regényét, ebből egy-két hónapot töltött rendkívül intenzív írással. Azóta is, hogy a regény megjelent, szinte minden ötlete prózában „jelent meg” számára.
Térey János Őszi hadjárat című kötetéből olvasott fel, mint mondta, gyakran átírja korábbi „dolgait”. Mint részletezte, „nagyon” átírta azokat a szövegeket, amelyeket húsz évesen írt. „Az életműben kezdettől imponáló formakészség és formai tudatosság, a lírai világ határozott, epikus ívekre feszülő megkomponálása, a múlt és a jelen összecsendítése, olykor drámai, olykor érzelmesebb dinamikájú ütköztetése, a legkülönbözőbb nyelvi regiszterek megszólaltatásának elegáns, nemegyszer ironikus, szatirikus könnyedsége Térey Jánost a kortárs magyar líra megkerülhetetlen szerzőjévé emelte. Az Őszi hadjárat eddigi lírai művének méltó összegzése” – olvasható a kötetről a Bookline.hu oldalon.
Sopotnik Zoltán Balázs Imre József kérésére beszélt a Telep csoportról, amely 2005-2009 között online versblogként, illetve költészeti műhelyként működött. A csoporthoz tizenegy fiatal költő tartozott. Mint Sopotnik mesélte, az alkotóműhelyben egy kicsit „leporolták az avantgardot”. Futóalbum című, 2009-ben megjelent kötetéről megtudhattuk, hogy rossz élethelyzetben készült, amelynek életérzését mintegy leképezik a versek, a rövidebb mondatokat hosszabbak követik, „utánozván” a futás ritmusát.
Sopotnik Zoltán Salgótarjánban született 1974-ben, 1998-tól publikál irodalmi lapokban. „Költészete a megfigyelő és a megfigyelt viszonyát problematizálja: hogyan láthatja kívülről magát az, aki befelé figyel? Milyen élményanyagtól fosztja meg magát, aki szakmája szerint dokumentál, hogyan változtatja meg a megfigyelés tárgyát a megfigyelés ténye? Ám nála ezek a kérdések elsősorban nem ismeretelméleti, hanem etikai (és persze esztétikai) jelentőséggel bírnak” – írta Sopotnik verseiről Peer Krisztián költő. Kollár Árpád az irodalmi esten elárulta, két okból lett költő: az egyik, hogy korán elvesztette édesapját, a másik, hogy családja az egykori Jugoszláviából költözött át Magyarországra, és mindig is foglalkoztatta az az „iszonyatos, elfogadhatatlan helyzet”, hogy kisebbségben élt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!