Fotó: Nicu Cherciu
A Kolozsvárt elárasztó jól ismert filmes szörnyekről és a virtuális realitásról szól az idei TIFF – a valóságban eközben attól kell tartaniuk a filmkedvelőknek, hogy nem jut idejük minden kiszemelt programra.
2017. május 16., 15:152017. május 16., 15:15
A fontos, szimbolikus értelemben vett nyitásokról fog szólni elsősorban az idei kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – jelentették be a június 2. és 11. között immár 16. alkalommal sorra kerülő seregszemle szervezői keddi sajtótájékoztatójukon.
Tudor Giurgiu fesztiváligazgató példaként azt hozta fel, hogy ebben az évben különösen gazdag kísérőprogramot állítottak össze a filmes szakembereknek, főként az Európa területéről érkező producereknek, rendezőknek.
Újdonságnak számít ugyanakkor a Malom (Bariţiu) utcai egykori divatházban helyet kapó multimédiás helyszín is: az InfiniTIFF elnevezésű program keretében bemutatott projektek a laikusok előtt is nyitottak lesznek, illetve főként a legkorszerűbb technológia iránt érdeklődőket vonzzák majd.
A kísérőprogramokért felelő Cristian Hordilă, a TIFF menedzsere rámutatott:
ezenkívül interaktív produkciókat vetítenek, amelyek során a nézők okostelefonos alkalmazással döntenek a szereplők további sorsáról vagy a végkimenetelről.
Újításnak, egyúttal azonban hagyománykövetőnek számít a TIFF idei reklámkampánya: a már a fesztivál honlapján és Facebook-oldalán is elérhető három videóban „szörnyek” árasztják el Kolozsvárt –
Mihai Chirilov művészeti igazgató rámutatott: most először használtak számítógépes animációt, úgynevezett CGI-t, tematikában azonban a tavalyi kampányt folytatják. A 2016-os TIFF reklámvideóiban civilek játszották el a filmtörténet klasszikus jeleneteit. Az alkotók és a szervezők abból indultak ki, hogy Kolozsvár, illetve bármelyik pontja tökéletes filmes háttérré válhat, idén ezt a meglátást vitték tovább, ezúttal azonban ismert színészek alakítják a karaktereket.
Tudor Giurgiu fesztiváligazgató egy másik, ezúttal kellemetlen változásról számolt be: az idei TIFF-en nem lesz vetítés az Egyetem utcai Művész moziban, a magántulajdonos ugyanis ingatlanfelújítási munkálatokba kezdett.
amely még 2014-ben volt TIFF-helyszín, a következő évben azonban a magas költségekre hivatkozva már nem vették igénybe az egyetem amfiteátrumát. Giurgiu most megjegyezte: a Művész mozi ideális, központi helyen, a TIFF-házzal szemben található, a Sapientia viszont felszereltség szempontjából jóval előnyösebb, „bőkezűbb”.
Mihai Chirilov művészeti igazgató szokása szerint javaslatokat tett arra, hogy mit érdemes mindenképpen megnézni az immár hagyományosan zsúfolt programból. Magyar vonalon Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét emelte ki, amely elnyerte az idei Berlini Filmfesztivál fődíját – a TIFF-en a rendező és Borbély Alexandra főszereplő is részt vesz. A filmet egyébként június 30-tól vetítik a romániai filmszínházak.
akinek Ernelláék Farkaséknál című alkotását mutatják be. A seregszemle magyar napjáért felelős Filmtett közleménye szerint ugyanakkor másodszor lesz látható a kincses városban nagyvásznon Deák Kristóf Oscar-díjat kiérdemelt Mindenki című rövidfilmje, ezenkívül bemutatják Vranik Roland menekültdrámába oltott szerelmi történetét, Az állampolgárt, Sopsits Árpád felkavaró, sorozatgyilkosos pszichothrillerét, A martfűi rémet, és látható lesz Gigor Attila Kút című nagyjátékfilmje is. A válogatásba Varga Ágota Vasgyökerek és Bereczki Csaba Soul Exodus dokumentumfilmje is bekerült.
Mihai Chirilov azt is elmondta:
– a nézőknek lehetőségük lesz bensőségesebben megismerkedni a két ország filmművészetével. A szervezők ugyanakkor két új szekcióval készülnek: az Alt.Rom.Com. keretében elsősorban nem a hagyományos értelemben vett, hanem a műfajt újraértelmező romantikus komédiákat láthatnak a fesztiválozók. A másik, minden bizonnyal kevésbé széleskörű közönségnek szóló szekció a Viva Erotica, amelynek keretében – az elnevezéshez híven – erotikus filmeket vetítenek kizárólag nagykorú nézőknek az Urania moziban.
Chirilov megjegyezte: a pikáns vonatkozáson túl a fesztiválozók azt is vegyék figyelembe, hogy olyan, digitális adathordozókon nem létező, elsősorban magántulajdonban levő, sokszor vitatott jogtulajdonú, elfelejtett alkotásokról van szó, „amelyeknek nem volt alkalmuk megőrződni”.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
szóljon hozzá!