A művelődésben sem jó a látszattevékenység: a személyes részvételű eseményeket várják az új évtől a kultúra képviselői

Felemás esztendő volt a tavalyi a kultúra szempontjából: a színházak, mozik, más intézmények is megsínylették, hogy a közönséggel való kapcsolattartás nagyrészt online térbe szorult. Arról, hogy mit várnak a 2021-es évtől, a kultúra területén tevékenykedőket: kulturálisközpont-vezetőt, költőket, lapszerkesztőket, írószervezet-vezetőt, színészt, rendezőt kérdeztünk.

Az elmúlt esztendő ismételten rádöbbentett arra, hogy semmiféle kifinomult digitális technológia nem helyettesíti a puszta jelenlét mérhetetlen sokrétűségét, gazdagságát; nem ugyanaz virtuálisan bebarangolni egy múzeumot, meghallgatni egy koncertet, egy színházi előadást, vagy a „kézzelfogható” valóságban jelen lenni ugyanott – fogalmazott kérdésünkre Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze. Rámutatott,

nem ugyanaz üres termek csendjében ülni, vagy 500 ember visszafogott lélegzetének csendjében. „Utóbbi mérhetetlenül fajsúlyosabb, hiszen a színház lényegét tekintve ezen a jelenléten, az »itt és most«-on alapszik.

És nem hiszem, hogy ez változna, vagy hogy változnia kellene, feltéve, ha engedik annak maradnia, ami” – fogalmazott a színművész.

Kérdésünkre, hogy mit vár ettől az évtől, Bogdán Zsolt azt felelte: azt az örömet, amit a mások jelenléte okoz; értő, érző, jelenvaló közönséget.

Tapasztó Ernő színész, rendező, az Aradi Kamaraszínház vezetője bevallása szerint kihívásnak tekinti az olyan fura kényszerhelyzeteket, amint amilyen a tavalyi év volt.

Idén pedig megmutatjuk azt, amit tavaly nem tudtunk, előadásokat tervezünk: lesz Karnyóné, lesz De mi lett a nővel?, Játék a kastélyban, Shakespeare, Vitéz László, 100 év zene, Tolsztoj, sok turné, egyebek” – sorolta a terveket.

Mint fogalmazott, azt várja leginkább, hogy a kulturális szféra finanszírozását átalakítsák, ami valószínűleg nem fog megtörténni. „Optimista csak abban vagyok, amit mi színházként meg tudunk tenni, el tudunk játszani. Hiába ágál az ember, hogy a kultúra lenézett, hogy az oktatás egyes helyeken a harmadik világbeli színvonal alatt van, ha egyszer nem vagyok politikus alkat, nem tudok semmit és semmin változtatni” – fogalmazott Tapasztó Ernő. Mint sorolta:

kulturális autonómia, a színházak finanszírozásának alternatívái, új színházi törvény, a kis, független színházak életének megkönnyítése – csak néhány a rengeteg megoldatlan kérdés közül.

„Amíg meg nem oldódnak ezek a dolgok, ahogy mondani szoktuk, mi „toljuk ezerrel”: szervezzük a turnékat, Aradon az előadásokat, fesztiválokat, építjük a nemzetközi kapcsolatokat, és közben folyamatosan próbálunk” – mondta a társulat vezetője.

A járvány miatt a mozilátogatás, moziélmény is kimarad az emberek életéből. Jakab-Benke Nándor, a Filmtett filmes szakportál főszerkesztője szerint a színházak megnyitása mellett legfontosabb a mozik újranyitása lenne. „Mozik nélkül nemcsak a hollywoodi blockbusterekről (kasszasikerekről) maradtunk le, de a fesztiválok sem tudnak rendesen működni, tavaly ugyebár a Cannes-i Film-
fesztivál is elmaradt, az idén a berlinit fogják szokatlan módon két részletben megrendezni.

– mutatott rá Jakab-Benke Nándor. Kifejtette, így egyre erősebben érvényesül a Netflix-féle „sorozat-sorozatgyártás” elve, csak azért, hogy ne álljon le a filmipar. „Pedig 2021 akár a független/európai/művészfilm nagy éve is lehet, mert a rizikókerülő nagy forgalmazókkal ellentétben a kicsiknek úgy is jó, ha a néző kis teremben, „kevesedmagával”, maszkban, popcorn nélkül fogyasztja a mozgóképet” – mutatott rá a főszerkesztő.

A 2021-es esztendő az átértékelés és az újrakezdés éve lesz, számukra egy új név bevezetését is jelenti, hiszen 2020. szeptember 1. óta a Balassi Intézet itteni fiókja nevet változtatott: Magyar Kulturális Intézet Sepsiszentgyörgy lett – értékelt Szebeni Zsuzsanna, aki újabb ciklust kezd intézetvezetőként. „Mindez számos kihívással és új lehetőséggel jár. Köszönöm a bizalmat, amellyel az elmúlt négy évünket szűkebb és tágabb környezetünk övezte, a bizalom akkor is töretlen maradt, amikor tevékenységünk egy része online térbe szorult” – fogalmazott. Mint kifejtette,

„nagy tanító” volt a 2020-as év, rugalmasságot és rendkívüli állóképességet követelt, hogy a megváltozott körülmények között is működhessenek, fenntartsák nézőik, barátaik, rajongóik érdeklődését.

„A jó gyakorlatokat meg kell őrizni, a rosszakat elfeledni. Ilyen jó gyakorlat volt a videók készítése, különösen, ha román fordítást is tudunk biztosítani – ezek, bár rengeteg többletforrást és munkát igényeltek, létfontosságúak voltak bizonyos közönségréteg eléréséhez, és azok számára is figyelemfelkeltő, akik később szeretnék visszanézni az online eseményeket” – fejtette ki Szebeni Zsuzsanna.

Arról, hogy a következőkben mit tervez a kulturális intézet élén, Szebeni azt mondta, nyitást szeretne, a korábbi jó gyakorlatok megőrzését, tapasztalatcserét, emberi-szakmai találkozásokat, a tanulságok levonását.

– mondta az intézményvezető. Hozzátette, remélik, az év második felében már nemcsak szabadtéri eseményeket tarthatnak. „Megtanultuk értékelni a kisszámú, de interaktív érdeklődő nézőközönséget, akiknek figyelme folyamatosan jelzi, hogy milyen irányban érdemes elindulni a rendezvények tekintetében. Szeretnénk folytatni a helyi szervezetekkel, a várossal, a megyével való együttműködést, de bevonjuk tevékenységünkbe a csíkszeredai és kolozsvári főkonzulátust is” – sorolta a vezető. Arra is kitért, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézettel sikeres programsorozatokat zártak, szórványvidéki programjaik is folytatódnak.

Az év elején két nagy színházi évfordulót ünnepelnek, hiszen Bihari József (1901–1981) kétszeres Kossuth-díjas színész és Kiss Manyi színművésznő (1911–1971) is Háromszék szülötte, ezenkívül az intézet évfordulónaptárt indít Cool-Túra címmel. „Folytatódnak programjaink a nemzeti összetartozás jegyében, a magyar kultúra napján Szilágyi Enikő Trianon-estje újra látható lesz, bemutatjuk Kovács Attila Zoltánnak Trianon – a békeszerződés című kötetét, egyelőre online formában. Az év egyik legjelentősebb eseménye a Nagybányai Festőiskola évfordulója, melynek keretében számos jeles intézménnyel együttműködve a női alkotókra fókuszálunk” – hívta fel a figyelmet Szebeni Zsuzsanna.

Bízik benne, hogy az elmúlt évre tervezett eseményeik egy részét meg tudják tartani hagyományos módon, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) tavaszra halasztott éves táborát, a felolvasó körutakat, ugyanakkor az online térben való hangsúlyosabb jelenlétre is törekszenek – mondta el megkeresésünkre Karácsonyi Zsolt, a szervezet elnöke.

– mondta Karácsonyi Zsolt. Kifejtette, a klasszikusoktól a kortárs írók felé haladva, a tantervet is szem előtt tartva mutatnak be szerzőket Arany Jánostól Áprily Lajosig, Balassitól Ottlikig, Madáchtól Király Lászlóig. Az első adásban, vasárnap délután Markó Béla és Tompa Gábor beszélget az Ómagyar Mária-siralomról, Kőmíves Kelemenné balladájáról, Balassi és Csokonai egy-egy verséről. „Reméljük, hogy tavasszal már közvetlenül is, nem csak közvetítések révén találkozhatunk az olvasókkal” – mondta az írószervezet elnöke.

„Ha sikerül 2021-ben ismét távolságtartást mellőző életet élni, azt várom, hogy értékelni tudjuk majd az együtt, egy helyen töltött időt, és ne fecséreljük látszattevékenységre azt kulturális berkekben sem. Hátha a mögöttünk hagyott nehéz esztendő megtanított bennünket arra, hogy ne nézzük se ostobának, se levegőnek egymást” – mondta el kérdésünkre László Noémi költő, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője.

Mint fogalmazott, a minőségi párbeszédet, oktatást, szórakoztatást várja el ettől az esztendőtől – látszatutazás, látszatnyaralás és látszatkonferenciák, látszat színházi előadások és látszat irodalmi estek, „habok és rojtok” nélkül. „Jól jönne mindenkinek egy kis lényegfelismerési életgyakorlat 2021-ben” – mondta László Noémi.

Balázs Imre József költő, irodalomtörténész kérdésünkre kifejtette, 2020 számos olyan eseményt, utazást, tervet hiúsított meg, amelyek fontosak lettek volna a kultúra szempontjából.

– fejtette ki. Mint mondta, az eredményeknek valószínűleg csak egy kisebb része válik elérhetővé 2021-ben ő hosszú távú hatást vár és feltételez.

„Konkrétan az én esetemben két könyvem megjelenését is lefékezte a járvány, előreláthatólag mindkettő 2021-ben lesz csak kézbe vehető: egyik a Madárábécé című verseskönyvem, másik A szürrealizmus története a magyar irodalmi mezőben című monografikus munkám” – mondta Balázs Imre József.