Essig Kacsó Klára kitüntetésével
Fotó: Zoltán Ildikó
Essig Kacsó Klára képzőművész és Egyed Emese irodalomtörténész, egyetemi tanár kedden vette át az Áder János köztársasági elnök által odaítélt állami kitüntetést Magyarország kolozsvári főkonzulátusának rendezvénytermében. Az ünnepségen Szabó Attila muzeológus és Dr. Tar Gabriella-Nóra színház- és irodalomtörténész méltatta a díjazottakat.
2021. június 08., 22:532021. június 08., 22:53
2021. június 08., 22:542021. június 08., 22:54
Essig Kacsó Klára a zsoboki képzőművészeti alkotótábor létrehozása érdekében végzett munkája, valamint közösség- és kultúraszerző tevékenysége elismeréseként vehette át a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést.
– kezdte laudációját Szabó Attila. – Essig Kacsó Klára 1996-ban megalapította és 25 éven át vezette Zsobokon működő alkotótáborát, ahol száznegyven képzőművész ismerkedhetett meg Kalotaszeggel, valamint a hagyományos népi kultúránk által megőrzött Zsobokkal és vidékével.”
Mindannyian hozzájárultak a több száz alkotást számláló gyűjtemény kialakulásához, amely az erdélyi és magyar képzőművészeti kultúra ezredfordulójáról a hagyomány és avantgárd határán korképet nyújthat a művészettörténet számára. Az alkotómunka mellett a művelődéstörténet különböző területein tevékenykedő előadók jelenléte is gazdagítja a tábor programját szépirodalommal, zenével, néprajzzal, művészettörténettel, illetve filmesztétikával.
Essig Kacsó Klára táborának fő munkatársa Banner Zoltán, akivel megalkották a Képzőművészet Zsobokon – A kalotaszegi alkotótábor című művészeti albumot.
– zárta laudációját Szabó Attila.
Essig Kacsó Klára köszönőbeszédében elmondta, ahhoz, hogy a tábor huszonöt éven át tudjon működni, szüksége volt egy csapat munkájára. A legnagyobb segítséget a férjétől kapra, Essig Józseftől, illetve barátai is segítették munkáját: Egyed Emese, Szabó Zsolt, Szabó Attila.
Egyed Emese átveszi a kitüntetést Mile Lajos főkonzultól
Fotó: Zoltán Ildikó
Egyed Emese irodalomtörténésznek, egyetemi tanárnak a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozták, hiszen az erdélyi magyar tudományos és kulturális életben kimagasló szerepet töltött be a felvilágosodás korának kutatása során elért eredményei, illetve jelentős oktatói tevékenységei által.
Dr. Tar Gabriella-Nóra laudációját egy személyes történettel kezdte, melyben Egyed Emesét, mint költőnőt ismerhetünk meg.
– fogalmazott a színház- és irodalomtörténész. Hozzátette, hogy az első hivatalos találkozásaik során Egyed Emesét, mint professzor asszonyt ismerhetett meg, aki előadást tartott a 18. századi kert kultúrájáról, illetve a felvilágosodáskori természetszemléletről. Oktatási tevékenysége és kutatási területe sokrétű. Az 1700 és 1849 közötti magyar irodalom története mellett színházi kultúrát, kritikai szövegkiadást, a hungarológiai tanulmányok történetét és intézményeit, illetve antik irodalmat és kultúrtörténetet tanít.
– tette hozzá Dr. Tar Gabriella-Nóra, laudációjában.
Egyed Emese köszönőbeszédében Kolozsvárról és annak szépségeiről beszélt. „Ez a különleges város, amelyben vagyunk, olyan elvárásokat fogalmaz meg tagjai felé az iskolán, a különleges épített örökségeken és kultúrán keresztül, amelyek szinte létre hívják az emberi kapcsolatokat, az értékteremtést, tehetségek támogatását, a művészet óvását és féltését, valamint visszatérését a kapcsolatoknak egy megszakíthatatlan, különleges és sokrétű változatához – fogalmazott Egyed Emese. – Sokan nincsenek itt köztünk, mégis fontosnak tartják a Kolozsvárra való gondolást, az ide visszatérést, illetve az itteni személyekkel való szembesülést.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!