A kultúra örömei és bánatai Nagyváradon: az egész régióban jelen kíván lenni a Partiumi Magyar Művelődési Céh

Zenés ünnepséget szervezett idén Szent István napján a Partiumi Magyar Művelődési Céh a siteri Árpád-kori templomban •  Fotó: Sz. Horváth István

Zenés ünnepséget szervezett idén Szent István napján a Partiumi Magyar Művelődési Céh a siteri Árpád-kori templomban

Fotó: Sz. Horváth István

Csendes kitartással végzi kultúraszervező munkáját a Partiumi Magyar Művelődési Céh, amelynek vezetője, Sz. Horváth István a Krónika megkeresésére az intézmény tevékenységéről, a váradiak kulturális örömeiről és gondjairól beszélt. Úgy fogalmazott, manapság a kultúra lett a politika szolgálóleánya, holott éppen fordítva kellene lennie.

Molnár Judit

2021. november 27., 19:272021. november 27., 19:27

– Immár jó pár éve működik a Partiumi Magyar Művelődési Céh Nagyváradon. Mit tekintett legfőbb feladatának, hitvallásának a kezdetektől a kultúrintézmény?

– 2003 óta működik a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC), eleinte nem önálló jogi személyként, hanem a Pro Universitate Partium Alapítvány alegységeként. Jómagam kilenc éve kapcsolódtam a munkába, elődjeim voltak többek között Hajdu Géza és Mátyás Zsolt színművészek, Barabás Zoltán költő, közíró. 2012-ben az alapítvány által meghirdetett vezetői állást megpályáztam és meg is nyertem. Már a legelején volt változtatásra javaslatom, így 2013-ban, a pályázati lehetőségek szélesebb kiaknázása végett, az alapítványi keretből önálló jogi személlyé váltunk.

Idézet
A legelső lépés volt a művelődés nagyon tág területét részeire osztani, mert így tudunk csak szisztematikusan haladni a különböző rendezvények megszervezésével.

A kultúra tág fogalma természetesen nem jelent fejetlenséget, összevisszaságot, épp ellenkezőleg: jól definiált értékrendünk alapján szervezzük a művelődési, kulturális programjainkat, értékrendünk pedig három alapértékre épül: polgári, keresztény, nemzeti.

– Hogyan fogadja a nagyváradi közönség a programokat, illetve kik azok, akik figyelemmel kísérik az önök kultúrtevékenységét?

– Az évek során kialakult egy közönségkör, akik elkötelezettjei a szűkebb helyi, illetve a tágabb nemzeti kultúrának, de célunk volt a nyitás a fiatalság felé, akik szerencsénkre azonnal megérezték ezt.

Idézet
Kiemelném a Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Tanszékét, akikkel már hosszú ideje kitűnő az együttműködés, az egyetemi hallgatók ott vannak a rendezvényeken, mert számos esemény róluk és nekik szól.

Amúgy meg nem is beszélhetünk homogén vagy nagybetűs közönségről, mert nagyon nehéz „becsalogatni” a különböző korú és érdeklődésű embereket egyszerre, nincs is hozzá humánerőforrásunk. Ugyanakkor nem is szándékunk mindenkit megszólítani. A jövő kérdése, hogy az említett értékrend mentén tudunk-e akár regionális tekintetben is jelen lenni. Említésre méltó a Siteri Református Egyházközséggel való jó együttműködésünk. Immáron harmadik éve a siteri Árpád-kori templomban (Nagyváradtól 25 km) rendezünk zenés ünnepséget Szent István napján, amire a magyar zenei élet kiválóságait hívjuk meg.

Idézet
Tehát a célunk nemcsak Nagyváradon jelen lenni, hanem a régióban is, hiszen a „partiumi” jelző kötelez. Ily módon, ha sikerül, akkor jelen leszünk majd a Partium más tájain is. Szándékunk mindenképpen van rá.

– Említette a pályázati lehetőség fontosságát. Mennyire működik jól a pályázati rendszer?

– A mi mostani világunk jórészt a pénzről szól. Nem hiszem, hogy újat mondok azzal, hogy nekünk is talán ez a legnagyobb gondunk. Nagyon ügyelünk arra, hogy tiszta, világos legyen a koncepció, ami szerint a pályázati pénzekkel gazdálkodunk, illetve amire pályázunk. Bátran mondhatom, fő támogatónknak a Bethlen Gábor Alapot tekintjük, nagyon sokszor segítenek a munkában.

Idézet
Jó lenne, ha volnának különböző civil kezdeményezések, de sajnos ezek a kapcsolatok még nagyon döcögősek. Egyelőre hiába reméljük, hogy a valamikori mecenatúrafelfogás visszatér, így csak a pályázatokra tudunk hagyatkozni.

Nincs miért titkolnom, hisz minden kultúrember tudja és érzi, hogy manapság a kultúra lett a politika szolgálóleánya, holott éppen fordítva kellene lennie, csak ezt sokan nem ismerik be, vagy ami még szomorúbb, természetesnek vélik. Ugyanakkor vannak kivételek, amikor forrásokat teremtve a politika nem a magamutogatás végett, hanem segítő szándékkal áll egy kulturális ügy, esemény, projekt mellé.


– Milyen jellegű rendezvényeket kínálnak általában közönségüknek?

– Kezdeném az irodalommal: tartunk irodalmi esteket kis létszámú irodalmi színházat, azaz kamara-előadásokat. Zenei programjaink kizárólag komolyzeneiek és népzeneiek, de kacsintgatunk a dzsessz felé is. Könyvbemutatókat is szívesen tartanánk, sajnos a pandémia miatt erről mintha leszoktunk volna, mi is és a közönség is. A képzőművészettel kapcsolatos rendezvényeinkről azt tudom mondani, hogy ebben a tekintetben is igen korlátozottak a lehetőségeink. Ameddig a járvány nem ütötte fel a fejét, kiállításokat is szerveztünk, általában havi rendszerességgel.

Idézet
Álmodozunk egy saját galériáról, különösképpen azért is, mert az egyetemmel együttműködve, továbbra is szeretnénk a fiatal képzőművészeknek bemutatkozási lehetőséget nyújtani, tehetséggondozási szándékkal.

A legsikeresebb és talán a legsokrétűbb rendezvényeink a filmhez kapcsolódnak. Úgy érzem, találtunk egy „rést a pajzson”, a mozizásra van igény, bejönnek az emberek. Pályázati forrásból sikerült egy kis művészmozi jellegű teret kialakítani. El is neveztük Partium Mozinak, még ennek a jogi keretein dolgozunk ugyan, de Facebook-profilunk van, ahol nyomon követhetők az események. A filmmel kapcsolatos sokrétűség kapcsán megemlíteném a gyerekek megszólítását is. A rajzfilmekre nagyon sok gyermek jön, főleg ha még különböző foglalkozásokat is szerveztünk a vetítések köré. Ebben a tekintetben is jó az együttműködésünk a magyar tanintézményekkel.

A felnőtteket sem hanyagoltuk el, mert a filmvetítések után közönségtalálkozót szerveztünk, melyeknek mindig nagy sikerük volt. Ideális lenne, ha rendszeressé tudnánk tenni a vetítéseket, viszont ez egyelőre nehézségekbe ütközik, nem beszélve a járványügyi korlátozásokról. Mindenesetre arra törekszünk, hogy havonta legalább egy filmprogramunk legyen. Októberben a Filmtettfesztnek voltunk az egyik helyszíne, és szintén októberben indult a klasszikus magyar filmalkotásokat bemutató FILMIOKLUB a Nemzeti Filmintézet jóvoltából, aminek szintén társszervezői vagyunk.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra
2025. június 23., hétfő

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén