A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését

Botond Nagy

Pillanatkép a Botond Nagy által a Bukaresti Nemzeti Színházban rendezett előadásból

Fotó: Andrei Văleanu/Teatrul National București

A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű, sok erdélyi, romániai társulatnál dolgozó Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt. A teátrum a kritikákra úgy reagált: az Illés próféta című előadás nem szándékozott megsérteni a keresztény vagy más vallási értékeket.

Krónika

2025. március 28., 17:352025. március 28., 17:35

2025. március 28., 20:502025. március 28., 20:50

A TikTok videómegosztón videófelvételek jelentek meg a Bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház (TNB) Ilja próféta című, Botond Nagy által rendezett előadásáról.

Ezeken többek közt az látszik, hogy egy piros tűsarkú cipőt viselő nő pózol egy kereszten, majd leszáll róla, miközben egy másik, hiányos öltözetben megjelenő nő táncol a kereszt mellett.

A Román Ortodox Egyház közleményt bocsátott ki, amelyben azt írja, hogy „elszomorítja a keresztény vallási szimbólumok gyalázó használata, amit az Illés próféta című produkcióban alkalmaztak” – írta a román sajtó több orgánuma, többek közt a culturaladuba.ro kulturális portál.

Az ortodox egyház úgy fogalmazott: „minden kulturális megnyilvánulás hasznos és nevelő célzatú, amennyiben tiszteletben tartja, anélkül, hogy eltorzítaná a szakrális értelmet. A vallási szimbólumok nem megfelelő módon történő használata (…) nem jelentheti azok keresztény felértékelődését. A keresztény szimbólumok tisztelete spirituálisan és kulturálisan egyaránt fontos és szükséges az egyre inkább szekularizált világban, amely hajlik a lelki élet meg nem értő értelmezésére. Ezért elszomorít bennünket a keresztény vallási szimbólumok gyalázkodó használata az Illés, a próféta című előadásban és reméljük, hogy a jövőbeni kulturális események továbbra is tiszteletben tartják szakrális dimenziójukat, anélkül, hogy bármilyen módon sértenék spirituális értéküket” – szerepel az egyház közleményében.

A színház közleményben reagált a kritikára. Mint írták, az Illés, a próféta című előadás „nem szándékozott megsérteni a keresztény vagy más vallási értékeket sem”. Úgy fogalmaztak,

a lengyel szerző darabjának színpadra állítása „a hitről, az emberi meggyőződések törékenységéről és a szélsőségesség mindenféle veszélyeiről elmélkedik. Ez egy olyan művészi megközelítés, amely toleranciára, párbeszédre és az emberi szellem összetettségének mélyebb megértésére ösztönöz”.

A színház nyilatkozatában rámutat, a közösségi platformokon megjelent néhány képet az előadás valós kontextusából kiragadva, elszigetelt töredékeket bemutatva, a színpadra állítás művészi üzenetét torzítva mutatták be. „Az előadás nem hordoz blaszfémiát és nem a hit kigúnyolására törekszik, hanem éppen ellenkezőleg, mély elmélkedésre hív az ember és az istenség kapcsolatáról, arról, hogyan lehet a hitet befolyásolni vagy eltéríteni” – szerepel a bukaresti színház állásfoglalásában.

Az Ilja próféta című előadást február közepén mutatták be a Bukaresti Nemzeti Színházban. A Botond Nagy (a Brassóban született rendező ebben a formában használja a nevét, erre kéri a színházakat és a sajtót is) által rendezett előadásban elismert színészek játszanak, többek között:

  • Ofelia Popii,
  • Richard Bovnoczki,
  • Florentina Țilea,
  • Lari Georgescu.

Tadeusz Słobododzianek lengyel drámaíró darabját 2001-ban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház is bemutatta Bocsárdi László rendezésében.

A darab Eliasz Klimowicz prédikátor igaz történetén alapul, és az 1930-as években esett meg. A történet szerint egy határ menti fehérorosz falu lakói abban a hitben élnek, hogy közösségük pásztora, aki megjósolja a világvégét, tulajdonképpen Krisztus, és azt javasolják, hogy feszítsék keresztre, hogy megtalálják a megváltást.

Botond Nagy Galéria

A keresztre feszítés momentuma a Botond Nagy által rendezett előadásban

Fotó: Costi Șimon/Teatrul Național Bucureșsti

Az 1991-ben írt szöveg sok vitát váltott ki, a szerzőt a keresztény ortodox értékek lejáratása, valamint a durva és helytelen nyelvezet miatt kritizálták. Słobodzianek valójában egy „fejre állított”, hitében és értékeiben primitív világról beszél, felhívva a figyelmet a vallási fanatizmus és a szélsőséges ideológiák veszélyeire.

Amint a Tamási Áron színház honlapján a Bocsárdi-rendezés kapcsán szerepel,

Tadeusz Slobodzianek darabja megtörtént eset alapján íródott. Az 1910-es években Éliás Klimowicz fehéroroszországi parasztember zarándokútra indul a „csodatevő pópához”, hogy ketten, közös imával megszabadítsák a környéket az ott grasszáló hírhedt rablógyilkostól. Miközben Éliás úton van, a rabló meghal, s ezt az eseményt a közeli falvak lakói csodaként értelmezik.

Mivel akkoriban a környéken már számos „Szűzanya” és „Keresztelő Szent János” működik, a történtek után Éliást is szentként – Ilja prófétaként – kezdik tisztelni.

Lassanként elterjed, hogy Ilja maga a másodjára földre eljövő Jézus Krisztus, ezért a falusiak fejükbe veszik, hogy „hozzásegítik” a Messiást újbóli feltámadásához. Szétosztják egymás között a bibliai történet szerepeit s elindulnak, hogy keresztre feszítsék a prófétát, s ezáltal együtt üdvözülhessenek a Megváltóval.

Botond Nagy szerint a fanatizmus minden formája aggasztó

Botond Nagy a színház honlapján olvasható bemutató szövegben többek úgy fogalmaz: „a fanatizmus minden formája borzasztóan aggasztó, és azok, akik ezt előre gyártott ítéletekkel dicsőítik, csak zsigeri félelmet keltenek benne. Pontosan azért ijesztenek meg, mert nem hagynak teret a kételynek, a vitának vagy a párbeszédnek, ítéleteik dogmatikusak. Számomra a hit talán a legintimebb, legkényesebb és legszentebb pillanat, amit önmagunkkal megélhetünk.

Számomra ez a szöveg visszatérés a hitemhez, de mindenekelőtt a színházba és a színházcsinálásba vetett hitemhez,

amelyet minden egyes projekttel újra felfedezek magamban. Először a középiskolában találkoztam ezzel a szöveggel, amikor Bocsárdi László tanárom rendezése a tiszta katarzis pillanatát hozta létre” – hangsúlyozta.

Botond Nagy korábban többek közt a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház német tagozatánál rendezett, a William Shakespeare Macbeth-jéből készült produkcióról itt írtunk.

korábban írtuk

Megszabadulni a múlt hatásától – Szophoklész Elektráját mutatják be a kolozsvári magyar színházban
Megszabadulni a múlt hatásától – Szophoklész Elektráját mutatják be a kolozsvári magyar színházban

Az évad utolsó bemutatójaként a Szophoklész tragédiája nyomán, Kali Ágnes és Botond Nagy szövegadaptációja alapján készült Elektra című előadást viszi színre a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly