A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését

Botond Nagy

Pillanatkép a Botond Nagy által a Bukaresti Nemzeti Színházban rendezett előadásból

Fotó: Andrei Văleanu/Teatrul National București

A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű, sok erdélyi, romániai társulatnál dolgozó Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt. A teátrum a kritikákra úgy reagált: az Illés próféta című előadás nem szándékozott megsérteni a keresztény vagy más vallási értékeket.

Krónika

2025. március 28., 17:352025. március 28., 17:35

2025. március 28., 20:502025. március 28., 20:50

A TikTok videómegosztón videófelvételek jelentek meg a Bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színház (TNB) Ilja próféta című, Botond Nagy által rendezett előadásáról.

Ezeken többek közt az látszik, hogy egy piros tűsarkú cipőt viselő nő pózol egy kereszten, majd leszáll róla, miközben egy másik, hiányos öltözetben megjelenő nő táncol a kereszt mellett.

A Román Ortodox Egyház közleményt bocsátott ki, amelyben azt írja, hogy „elszomorítja a keresztény vallási szimbólumok gyalázó használata, amit az Illés próféta című produkcióban alkalmaztak” – írta a román sajtó több orgánuma, többek közt a culturaladuba.ro kulturális portál.

Az ortodox egyház úgy fogalmazott: „minden kulturális megnyilvánulás hasznos és nevelő célzatú, amennyiben tiszteletben tartja, anélkül, hogy eltorzítaná a szakrális értelmet. A vallási szimbólumok nem megfelelő módon történő használata (…) nem jelentheti azok keresztény felértékelődését. A keresztény szimbólumok tisztelete spirituálisan és kulturálisan egyaránt fontos és szükséges az egyre inkább szekularizált világban, amely hajlik a lelki élet meg nem értő értelmezésére. Ezért elszomorít bennünket a keresztény vallási szimbólumok gyalázkodó használata az Illés, a próféta című előadásban és reméljük, hogy a jövőbeni kulturális események továbbra is tiszteletben tartják szakrális dimenziójukat, anélkül, hogy bármilyen módon sértenék spirituális értéküket” – szerepel az egyház közleményében.

A színház közleményben reagált a kritikára. Mint írták, az Illés, a próféta című előadás „nem szándékozott megsérteni a keresztény vagy más vallási értékeket sem”. Úgy fogalmaztak,

a lengyel szerző darabjának színpadra állítása „a hitről, az emberi meggyőződések törékenységéről és a szélsőségesség mindenféle veszélyeiről elmélkedik. Ez egy olyan művészi megközelítés, amely toleranciára, párbeszédre és az emberi szellem összetettségének mélyebb megértésére ösztönöz”.

A színház nyilatkozatában rámutat, a közösségi platformokon megjelent néhány képet az előadás valós kontextusából kiragadva, elszigetelt töredékeket bemutatva, a színpadra állítás művészi üzenetét torzítva mutatták be. „Az előadás nem hordoz blaszfémiát és nem a hit kigúnyolására törekszik, hanem éppen ellenkezőleg, mély elmélkedésre hív az ember és az istenség kapcsolatáról, arról, hogyan lehet a hitet befolyásolni vagy eltéríteni” – szerepel a bukaresti színház állásfoglalásában.

Az Ilja próféta című előadást február közepén mutatták be a Bukaresti Nemzeti Színházban. A Botond Nagy (a Brassóban született rendező ebben a formában használja a nevét, erre kéri a színházakat és a sajtót is) által rendezett előadásban elismert színészek játszanak, többek között:

  • Ofelia Popii,
  • Richard Bovnoczki,
  • Florentina Țilea,
  • Lari Georgescu.

Tadeusz Słobododzianek lengyel drámaíró darabját 2001-ban a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház is bemutatta Bocsárdi László rendezésében.

A darab Eliasz Klimowicz prédikátor igaz történetén alapul, és az 1930-as években esett meg. A történet szerint egy határ menti fehérorosz falu lakói abban a hitben élnek, hogy közösségük pásztora, aki megjósolja a világvégét, tulajdonképpen Krisztus, és azt javasolják, hogy feszítsék keresztre, hogy megtalálják a megváltást.

Botond Nagy Galéria

A keresztre feszítés momentuma a Botond Nagy által rendezett előadásban

Fotó: Costi Șimon/Teatrul Național Bucureșsti

Az 1991-ben írt szöveg sok vitát váltott ki, a szerzőt a keresztény ortodox értékek lejáratása, valamint a durva és helytelen nyelvezet miatt kritizálták. Słobodzianek valójában egy „fejre állított”, hitében és értékeiben primitív világról beszél, felhívva a figyelmet a vallási fanatizmus és a szélsőséges ideológiák veszélyeire.

Amint a Tamási Áron színház honlapján a Bocsárdi-rendezés kapcsán szerepel,

Tadeusz Slobodzianek darabja megtörtént eset alapján íródott. Az 1910-es években Éliás Klimowicz fehéroroszországi parasztember zarándokútra indul a „csodatevő pópához”, hogy ketten, közös imával megszabadítsák a környéket az ott grasszáló hírhedt rablógyilkostól. Miközben Éliás úton van, a rabló meghal, s ezt az eseményt a közeli falvak lakói csodaként értelmezik.

Mivel akkoriban a környéken már számos „Szűzanya” és „Keresztelő Szent János” működik, a történtek után Éliást is szentként – Ilja prófétaként – kezdik tisztelni.

Lassanként elterjed, hogy Ilja maga a másodjára földre eljövő Jézus Krisztus, ezért a falusiak fejükbe veszik, hogy „hozzásegítik” a Messiást újbóli feltámadásához. Szétosztják egymás között a bibliai történet szerepeit s elindulnak, hogy keresztre feszítsék a prófétát, s ezáltal együtt üdvözülhessenek a Megváltóval.

Botond Nagy szerint a fanatizmus minden formája aggasztó

Botond Nagy a színház honlapján olvasható bemutató szövegben többek úgy fogalmaz: „a fanatizmus minden formája borzasztóan aggasztó, és azok, akik ezt előre gyártott ítéletekkel dicsőítik, csak zsigeri félelmet keltenek benne. Pontosan azért ijesztenek meg, mert nem hagynak teret a kételynek, a vitának vagy a párbeszédnek, ítéleteik dogmatikusak. Számomra a hit talán a legintimebb, legkényesebb és legszentebb pillanat, amit önmagunkkal megélhetünk.

Számomra ez a szöveg visszatérés a hitemhez, de mindenekelőtt a színházba és a színházcsinálásba vetett hitemhez,

amelyet minden egyes projekttel újra felfedezek magamban. Először a középiskolában találkoztam ezzel a szöveggel, amikor Bocsárdi László tanárom rendezése a tiszta katarzis pillanatát hozta létre” – hangsúlyozta.

Botond Nagy korábban többek közt a nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház német tagozatánál rendezett, a William Shakespeare Macbeth-jéből készült produkcióról itt írtunk.

korábban írtuk

Megszabadulni a múlt hatásától – Szophoklész Elektráját mutatják be a kolozsvári magyar színházban
Megszabadulni a múlt hatásától – Szophoklész Elektráját mutatják be a kolozsvári magyar színházban

Az évad utolsó bemutatójaként a Szophoklész tragédiája nyomán, Kali Ágnes és Botond Nagy szövegadaptációja alapján készült Elektra című előadást viszi színre a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 29., szombat

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész

Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész
2025. március 29., szombat

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél

Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél
2025. március 28., péntek

„Erdély a népművészet területén nagyhatalom” – Kelemen László folklorista Kossuth-díjáról, szerteágazó munkásságáról

Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.

„Erdély a népművészet területén nagyhatalom” – Kelemen László folklorista Kossuth-díjáról, szerteágazó munkásságáról
2025. március 27., csütörtök

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása

Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása
2025. március 27., csütörtök

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”

Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”
2025. március 27., csütörtök

Sebestyén Aba világnapi üzenete: a digitális pörgésben felértékelődik a színház élő mivolta

A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.

Sebestyén Aba világnapi üzenete: a digitális pörgésben felértékelődik a színház élő mivolta
2025. március 26., szerda

Bukarestben mutatják be a csángóföldi, Magyarországon élő Szőcs Anna életrajzi könyvének román fordítását

A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.

Bukarestben mutatják be a csángóföldi, Magyarországon élő Szőcs Anna életrajzi könyvének román fordítását
2025. március 26., szerda

„Mélységes hit kell a csángó megmaradáshoz” – Interjú Petrás Mária Kossuth-díjas népdalénekessel, keramikusművésszel

Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.

„Mélységes hit kell a csángó megmaradáshoz” – Interjú Petrás Mária Kossuth-díjas népdalénekessel, keramikusművésszel
2025. március 26., szerda

Elhunyt Buzás Pál kalotaszegi zongoraművész, népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet meghatározó személyisége

Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Buzás Pál kalotaszegi zongoraművész, népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet meghatározó személyisége
2025. március 26., szerda

Két erdélyi legendát mutatnak be egy mesében a Békéscsabai Jókai Színházban

Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.

Két erdélyi legendát mutatnak be egy mesében a Békéscsabai Jókai Színházban