Újabb menet? Az amerikai kormányzat szerint Ukrajna jövőre képes lehet újabb ellentámadást indítani az oroszokkal szemben
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna 2025-ben ellentámadást kíván indítani az Egyesült Államok által jóváhagyott 61 milliárd dolláros segélycsomag, valamint további nyugati segélyek támogatásával – mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Financial Timesnak szombaton.
2024. május 05., 13:052024. május 05., 13:05
Sullivan szerint Ukrajna „előrelépést ér el az oroszok által elfoglalt területek visszafoglalására” – ez volt a legvilágosabb ilyen jellegű megfogalmazás arra vonatkozóan, hogy a Biden-kormányzat hogyan látja a háború alakulását a következő hónapokban.
A Financial Times megjegyzi, hogy
miközben hónapokba telt, míg a legutóbbi 61 milliárd dolláros amerikai segélycsomagot a kongresszus heves politikai harcok közepette elfogadta.
Az Egyesült Államok a legfejlettebb gazdasággal rendelkező országokat tömörítő G7-csoportban kezdett tárgyalásokat egy akár 50 milliárd dolláros katonai segélycsomag kidolgozásáról Ukrajnának. A lehetséges csomagot a jelentések szerint a befagyasztott orosz vagyonelemek felhalmozott kamataiból származó nyereségből finanszíroznák.
A várható nyári orosz offenzíva növekvő nyomása ellenére Sullivan megjegyezte, hogy
A múlt hónapban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német Bild magazinnak adott interjújában azt mondta, hogy bár van terv egy esetleges ellentámadásra, de minden ilyen fejlemény attól függ, hogy kapnak-e további segítséget a nyugati szövetségesektől.
Közben a légierő vasárnap azt jelentette, hogy
Az orosz drónokat a szomszédos oroszországi Kurszki területről, valamint a megszállt Krím-félszigeten lévő Csauda-fokról indították.
Az Oroszország által indított összes drónt elfogták Harkiv, Herszon és Dnyipropetrovszk megyék felett. A légitámadások visszaverésében az ukrán légierő mozgó tűzcsoportjai vettek részt.
Korábban az éjszaka folyamán Oroszország dróntámadást indított Harkiv ellen, amelynek során legalább három lakóház gyulladt ki Harkiv városában, és egy ember megsérült. Állítólag a város Osnovjanszkij kerületében a drónok lelövéséből származó törmelék okozta a tüzet.
Ukrajnában mindennaposak a dróntámadások.
Az elmúlt hónapokban a kritikus infrastruktúra elleni orosz támadások az ukrán energetikai létesítményeket vették célba.
Közben Zelenszkij elnök szombat esti beszédében azt közölte, hogy az ukrán hadsereg lelőt egy orosz Szu-25-ös vadászgépet.
Macron kijelentései növelik a feszültséget az olasz védelmi miniszter szerint
Emmanuel Macron kijelentései a feszültséget növelik, Olaszország közvetlen beavatkozása kizárt az ukrajnai harctéren – mondta Guido Crosetto olasz védelmi miniszter a Corriere della Sera napilapnak szombaton.
Guido Crosetto úgy nyilatkozott, nem kívánja minősíteni a baráti állam Franciaország elnökének kijelentéseit, de érthetetlennek nevezte Emmanuel Macron szavainak célját és hasznát, mivel „kijelentései ténylegesen növelik a feszültséget”. Az olasz védelmi tárca vezetője hangsúlyozta, a feszültség növelése helyett a diplomácia párbeszéd minden lehetséges útját kell keresni.
Crosetto Emmanuel Macron korábbi szavaira reagált, aki nem zárta ki szárazföldi beavatkozás lehetőségét Ukrajnában az orosz erőkkel szemben.
Guido Crosetto kifejtette, „Olaszország állásfoglalása nem módosult, mindig is azt mondtuk, hogy Ukrajnát segíteni kell a konfliktus szélesedése elkerülésében, de kezdettől fogva kizártuk katonáink közvetlen részvételét a konfliktusban”.
Hangsúlyozta, hogy az olasz alkotmány és más jogszabályok kizárják a fegyveres erők bármilyen fajta közvetlen beavatkozását, ami csakis nemzetközi mandátum esetében lehetséges, például az ENSZ határozatával.
„Az Ukrajnában feltételezett beavatkozás nem ez az eset lenne, és nem tenne mást mint bővítené az erőszakhullámot, ami mindenekelőtt az ukránoknak nem kedvezne” – jelentette ki Guido Crosetto.
Úgy vélte, ha a konfliktus „szétrobbanna, Olaszország sokat veszítene”.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ha az ukrán védelmi rendszer összeomlik, Olaszország azon országok között lenne, melyek a legnagyobb nehézségekkel szembesülnek gyakorlati és diplomáciai szempontból is.
Emlékeztetett, hogy Olaszország nem rendelkezik önellátó védelmi rendszerrel, és azon kevés államok közé tartozik, melyek védelmi kiadása nem éri el a bruttó hazai termék két százalékát.
Guido Crosetto szerint a diplomácia terén határozottabb cselekvésre van szükség az ENSZ részéről, és a Vatikánnak is újra kell indítani a felek közötti közvetítést, valamint nyomást kell gyakorolni Vlagyimir Putyin orosz elnökre. Utalt a Svájcban tervezett békekonferenciára is.
„Nem szabad semmit kipróbálatlanul hagyni a tűzszünet érdekében: egyetlen bombázás nélküli nap is eredménynek számít, hogy azután kettő, három vagy négy nap legyen belőle” – mondta.
Antonio Tajani külügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva Reggio Calabriában egyértelműen leszögezte: Olaszország nem küld katonákat Ukrajnába.
„Mindig is hangoztattuk, hogy nem állunk háborúban Oroszországgal, és ezért nem küldünk olasz katonákat Ukrajnába harcolni” – hangsúlyozta Tajani külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, a jobbközép Forza Italia (FI) párt vezetője Reggio Calabria tartományban, újságírói kérdésre válaszolva.
„Megvédjük Ukrajna jogát, hogy független állam legyen. De nem állunk, ismétlem, nem állunk háborúban Oroszországgal” – tette hozzá Tajani.
Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a Liga párt elnöke az X-en azt írta: „Soha egyetlen olasz katona se haljon meg Macron nevében!”
Korábban David Cameron brit külügyminiszter is kizártnak nevezte annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntérre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Ukrajnát támadó orosz hadsereg az elmúlt 24 órában rakétacsapást mért Dnyipróra, Zsitomir megyében pedig egy többszintes lakóházba csapódott egy drón.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem zárja ki bizonyos, Európában állomásozó amerikai csapatok kivonását, de utalt arra, hogy egy ilyen lépés a szélesebb körű kereskedelmi tárgyalások része lehetne – jelentette a PAP lengyel h&a
Az Egyesült Államok és Oroszország közölte, hogy előrelépést tettek diplomáciai képviseleteik munkájának normalizálása felé, az Egyesült Államok azonban kijelentette, hogy továbbra is aggódik a helyi személyzet alkalmazását tiltó orosz politika miatt.
Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Vlagyimir Putyinra, hogy vessen véget a háborúnak, és fokoznunk kell támogatásunkat Ukrajnának, mind a harcban, mind a békéért folytatott erőfeszítésekben – jelentette ki John Healy brit védelmi miniszter.
Téves megközelítést választott Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter az ukrajnai ásványkincsekről szóló ukrán-amerikai megállapodáshoz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök véleménye szerint.
Adathalász e-mailekben küldött hamis banki adatokkal loptak el milliókat gyanútlan áldozataiktól egy romániai központtal működő bűnözői csoport előállított tagjai.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és államfőjelöltje, George Simion elvesztette a chișinăui bíróságon az Anatol Șalaru volt moldovai védelmi miniszter ellen indított perét.
Letartóztattak egy 38 éves román állampolgárságú férfit a DHL birminghami raktáránál tavaly júliusban történt tűzesettel összefüggésben, amelyet feltehetően orosz gyújtószerkezet okozott – számolt be csütörtökön a PA Media és a dpa.
Az orosz hadsereg csütörtökön éjszaka 145 drónnal támadott célpontokat Ukrajnában; Mikolajivban és Kijevben a lelőtt drónok roncsai több civilt megsebesítettek és komoly károkat okoztak.
Jogerősen 7 év börtönbüntetésre ítélte Gyárfás Tamás korábbi médiavállalkozót, sportvezetőt és sportdiplomatát felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása miatt indult büntetőperben a Fővárosi Ítélőtábla.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!