A törvény még azt is előre meghatározza, hogy Johnsonnak milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökétől. A kilépés további, immár harmadik halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.

Boris Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az EU-nál a kilépés elhalasztását, és

A brit kormányfő ezt az álláspontját a kedd hajnali szavazás után is megerősítette, jóllehet az elmúlt napokban több vezető jogi szakértő is úgy nyilatkozott, hogy John­son akár börtönbe is kerülhet, ha nem hajlandó betartani a rendezetlen Brexitet tiltó, az uralkodó formális jóváhagyásával hétfőn életbe lépett törvényt. Johnson szerint azért lett volna fontos az október közepi választási időpont, mert így fel lehetett volna oldani a jelenlegi parlamenti patthelyzetet a Brexit szempontjából döntő fontosságú, október 17-én kezdődő EU-csúcs előtt.

Pánikkeltés, csökkenő migráció

A brit ellenzéki pártok elsősorban attól tartanak, hogy ha októberre választást írnak ki, és azt a Konzervatív Párt – amelynek jelenleg nincs többsége az alsóházban – megnyeri, Johnson visszavonatná az új parlamenttel a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvényt. Elemzők szerint

A britek többséges benne látja azt a vezetőt, akinek van konkrét elképzelése, és képes is megvalósítani azt, lezárva a sodródás és tehetetlenkedés kétévnyi idegtépő időszakát, amely nemcsak a briteknek, de az európai partnereknek is rengeteg kárt okozott.

Gazdasági szakértők arra számítanak, hogy a kelet-közép-európai régió országaiból a Nagy-Britanniába irányuló kivándorlás csökkenni fog a Brexit után. A legtöbb bevándorló eddig Lengyelországból érkezett az Egyesült Királyságba, becslések szerint egymillió fő.

Ezeknél a számoknál ugyanakkor számolni kell azzal, hogy sokan nincsenek hivatalosan nyilvántartva. A Brexitről szóló brit szavazás óta érezhetően csökkent a migráció mértéke, azonban szakértők szerint a régióból származó külföldiek többsége a kiválás után is szeretne az Egyesült Királyságban élni.

A román elnöki hivatal közleménye szerint Johannis felajánlotta a több mint tízéves stratégiai partnerség megújítását elsősorban gazdasági és biztonsági területen. A brit kormány közleményére, miszerint már az idei év végén, az Unióból való kilépés után korlátozzák az idegenek mozgásszabadságát, Románia londoni nagykövete úgy reagált, hogy „semmi sem változik”, honfitársai továbbra is az Egyesült Királyságban tartózkodhatnak, csupán útlevél-ellenőrzés lesz. Három hónapnál hosszabb tartózkodásra vízumot kell majd kérni.

„Tavaly még a visegrádi négyekkel való közös lobbizást szerette volna Bukarest ez ügyben, de ez kikerült a román külpolitika üzeneteiből. Tekintve a román hadibeszerzési terveket,

– mondta a kolozsvári származású szakértő. Mint fogalmazott, Románia magányosan lobbizik a szokásos érvekkel: az ország stratégiai fontossága, kedvező üzletek, politikai barátság. „Ez viszont inkább az 1990-es évek hatalmi technikájára emlékeztet” – tette hozzá Barabás T. János.

Szükség van a munkavállalókra

Deák Dánielt, a budapesti XXI. Század Intézet vezető elemzőjét arról kérdeztük, miként próbálja Magyarország alakítani a kapcsolatait az Unióból távozni készülő Nagy-Britanniával. Elmondta,

akinek az a feladata, hogy kövesse az eseményeket Nagy-Britanniában, és felkészítse a kormányt, illetve Magyarországot az esetleges következményekre.

„Mivel Nagy-Britannia az egyik legnagyobb európai gazdaság, és nagyon sokan dolgoznak ott más európai országokból – köztük sok magyar is –, így sem a briteknek, sem a többi uniós tagállamnak nem érdeke a megállapodás nélküli kilépés. Boris John­son eltökélt szándékai ellenére most arra van a legnagyobb esély, hogy további halasztást fognak kérni a britek, ráadásul egy újabb kormányválság előre hozott választást is eredményezhet. Ebben az esetben még az is elképzelhető, hogy a Munkáspárt nyer, és végül nem fognak kilépni az Európai Unióból” – vázolta röviden a helyzetet a szakértő.

Mint hangsúlyozta, a cél az, hogy Magyarország minden eshetőségre felkészüljön, a legrosszabb forgatókönyv pedig a megállapodás nélküli kiszakadás.

így tovább tudnak majd dolgozni, a brit kormány többször megígérte: ugyanolyan jogokat biztosítanak az uniós munkavállalóknak, mint ami eddig is megillette őket.

Sokan hazaköltöznek

Deák Dániel szerint hosszú távon viszont arra lehet számítani, hogy a magyarok számára a brit munkavállalás egyre kevésbé lesz csábító, aminek a jelei már most is megmutatkoznak. „A legfrissebb statisztika alapján már

A magyar gazdaság az elmúlt kilenc év kormányzati teljesítményének köszönhetően stabil, így a britek kilépéséből fakadó gazdasági hátrányok nem fogják olyan látványosan érinteni az országot, mint például a jelenleg stagnáló németeket, akiknek a nagy kitettség miatt komoly problémát jelenthet majd az, ha egyik napról a másikra elszakadnak a brit piacoktól” – fogalmazott az elemző.