Stoltenberg szerint Oroszország nem tett semmit a feszültség csökkentése érdekében
Fotó: Jens Stoltenberg/Facebook
Valóságos a konfliktus kirobbanásában veszélye Oroszországgal, az ukrán határ közelében végzett katonai tevékenysége veszélyt jelent a biztonságra – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben pénteken.
2022. január 07., 18:372022. január 07., 18:37
2022. január 27., 11:452022. január 27., 11:45
Az Észak-atlanti Tanács (NAC) rendkívüli, külügyminiszteri szintű, videókapcsolaton keresztül tartott ülését követő sajtóértekezletén Jens Stoltenberg kijelentette: a katonai szövetség sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemzetközi közösség felszólításai ellenére Oroszország nem tett semmit a feszültség csökkentése érdekében.
Kijelentette: a NATO arra szólítja fel Oroszországot, hogy enyhítse a feszültséget, vonja vissza erőit, és tegyen lépéseket a béke megteremtése érdekében. „A katonai szövetség töretlenül támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét. Emellett egységesen kiáll valamennyi szövetséges ország védelmében” – szögezte le Stoltenberg. Szavai szerint a NATO ugyanakkor továbbra is készen áll az Oroszországgal folytatott érdemi párbeszédre, hogy sorra vegyék a nézeteltéréseket jelentő kérdéseket és átláthatóságot teremtsenek a katonai tevékenységekben.
A főtitkár emlékeztetett: az orosz csapaterősítés miatt kialakult feszültség enyhítésére összehívta a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szintű, rendkívüli ülését, és a tanácskozást január 12-én tartják Brüsszelben. Információk szerint a tanácskozáson a NATO-tagországok nagykövetekkel, Oroszország magas rangú tisztségviselőkkel képviselteti magát, mivel Oroszország a közelmúltban felfüggesztette az észak-atlanti szövetségnél működő képviseletének tevékenységét válaszul arra, hogy a NATO október 6-án kémkedés vádjával kiutasította az orosz képviselet nyolc munkatársát. „Pozitív jelzés, hogy Oroszország készen áll asztalhoz ülni és elkötelezni magát a párbeszéd mellett” – fogalmazott Stoltenberg. Hozzátette, a tanácsülés lehetőség Oroszország számára, hogy bizonyítsa: komolyan gondolja a párbeszéd felvételét, a diplomáciát és nemzetközi kötelezettségvállalásait.
A csatlakozásról szóló döntés független nemzetek joga, ami a szabad, demokratikus elhatározások tiszteletben tartását jelenti. A NATO ajtaja nyitva áll a csatlakozni kívánó országok előtt – mondta Stoltenberg. A Financial Times című brit üzleti napilap információi szerint Finnország nemrégiben jelezte: fenntartja annak lehetőségét, hogy Oroszország rosszallása ellenére csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). A napilap Sauli Niinisto finn elnököt idézte, aki hangsúlyozta: Finnország mozgástere és választási szabadsága magában foglalja a katonai képességeinek kiigazítását és a NATO-tagság lehetőségét is. Sanna Marin miniszterelnök pedig azt mondta, minden országnak joga van döntenie saját biztonságpolitikájáról. „Tanultunk a múltból, és nem engedünk a mozgásterünkből” – fogalmazott a finn kormányfő.
A brit napilap emlékeztetett: az orosz külügyminisztérium december végén közölte, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának „súlyos katonai és politikai következményei” lesznek, ez a lépés „megfelelő választ követel” Oroszország részéről. A három balti ország – Észtország, Lettország és Litvánia – vezető politikusai úgy vélik, hogy a finn és a svéd NATO-tagság kulcsfontosságú az Oroszországgal közös európai határ biztonsági helyzetének javításához – közölte a napilap.
A katonai szövetség a hivatalos Twitter-felületén pénteken közzétett üzenetében megerősítette: minden országnak joga van eldöntenie, hogy csatlakozik-e valamely szerződéshez, vagy szövetséghez. „A NATO tiszteletben tartja minden ország jogát arra, hogy megválaszthassa saját biztonsági berendezkedését” – tették hozzá.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
szóljon hozzá!