Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Az európai országok különféle intézkedéseket hoztak a megnövekedett energiaárak okozta sokk enyhítésére, a franciaországi „energiacsekkektől” a portugáliai üzemanyag-támogatásokig – összegezte az El Pais.
2021. november 03., 10:412021. november 03., 10:41
2021. november 03., 10:432021. november 03., 10:43
A spanyol napilapnak az Agerpes által idézett elemzése szerint
A gázprobléma európai elterjedésével az energiaválság kérdése is apránként teret nyert az Európai Unióban zajló vitákban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU állapotáról szóló szeptemberi beszédében még meg sem említette a témát. Másfél hónappal később, a Spanyolország által indítványozott energiaügyi megállapodás nyomására az energiadrágulás már az EU-t foglalkoztató kérdések legfontosabbikává vált, és az európai vezetőket „hajnalba nyúló” tárgyalásokra kényszeríti a megállapodás érdekében, ahogyan az az Európai Tanács múlt heti ülésén is történt – idézte fel az El Pais cikke.
Az EU-ban az elektromos áram nagykereskedelmi ára az elmúlt évben átlagosan 200 százalékkal emelkedett, és az importált földgáztól való nagymértékű függősége (az elhasznált gázmennyiség 90 százaléka az EU-n kívülről, főleg Oroszországból származik) miatt az Unió ki van téve a piac szeszélyes változásainak. Egyelőre azonban nem születtek közös megoldások a minden eddiginél nagyobb energiaárak rövidtávú ellensúlyozására, csak egy kompromisszum a közös stratégiai tartalék létrehozásának lehetőségéről, a közös beszerzésről, az energiapiac és a szén-dioxid-kibocsátási bizonylatok piacának elemzéséről.
A franciaországi sárgamellényesek tüntetésének rémképe tovább kísért más hasonló zavargásokéval együtt, és mindenki tudja, hogy a magas árak jelentik a „legjobb tüzelőanyagot” a szélsőséges mozgalmak felszítására – fogalmaz az El Pais.
Eddig a 27 tagállamból 19 tájékoztatta arról az Európai Bizottságot, hogy intézkedést hozott vagy tervez a villamosenergia-válság kezelésére: ezek közé tartoznak a szociális tarifák, az energiautalványok, a hálózatról való lekapcsolás elkerülését szolgáló mechanizmusok vagy akár az anyagi támogatás a benzinárak növekedésének ellensúlyozására.
A fogyasztóknak gyakorlatilag semmit nem kell tenniük annak érdekében, hogy novembertől kedvezményes árú villany- és gázszámlákat kapjanak.
Franciaországban az elektromos energia drágulásából fakadó nyomás nem akkora, mint más országokban, mert évente csak egyszer, év elején van általános áremelkedés. Ez az időszak azonban nem kedvez a döntéshozóknak: már csak hat hónap van hátra az államelnök-választásig, és már javában zajlik az előkampány. Ilyen körülmények között a villamos energiával kapcsolatos gondok, a gázárak október elsejei 12 százalékos emelkedése, a folyamatos benzinár-növekedés forró témává vált a politikában, hiszen a közelmúlt legsúlyosabb zavargásai (a sárgamellényeseké) éppen az üzemanyag árának növekedése miatt robbantak ki ebben az országban – emlékeztet a spanyol napilap.
Az októberi áremelkedés után Emmanuel Macron liberális kormánya befagyasztotta a gáz árát, első körben csak 2022 áprilisáig, majd ezt meghosszabbította a jövő év végéig. Ez a „védőpajzs” az elektromos energia árát is befolyásolja, amely így csak 4 százalékkal emelkedik februárban. Ezenkívül
Portugáliában november 10-én lép életbe a szocialista Antonio Costa kormánya által elfogadott intézkedés, amely igyekszik enyhíteni az üzemanyagárak emelkedésének hatását: az állam 2022. március 31-ig minden liter megvásárolt üzemanyag árából 10 centet megtérít. A felső határ 50 liter lesz havonta személyenként, így minden fogyasztó legfeljebb havi öt eurót kaphat vissza. Az államkincstárt körülbelül 133 millió euróval terheli meg ez az intézkedés.
Fotó: Sándor Csilla
Románia számos városában jelentősen drágulhat a távhő, miután annak előállítása csaknem kétszer nagyobb lesz november és március között az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) által jóváhagyott új hőenergia-tarifák alapján.
Olaszország szeptember végén az áram- és gázszámlák csökkenéséhez vezető rendeletet fogadott el. Az intézkedéscsomag részeként 5 százalékra csökkent a földgázra kivetett áfa, amely korábban a fogyasztás mértékétől függően 10 vagy 22 százalékos volt.
Ezenkívül megszűnnek a fogyasztástól független karbantartási költségek. A Mario Draghi miniszterelnök által nemrégiben ismertetett
A kormány az elektromos energia árának befagyasztását is fontolgatja az úgynevezett szociális villamosenergia-utalvánnyal (ez az utalvány számlacsökkentést biztosít az anyagi vagy más szempontból nehéz sorsú családoknak) rendelkező fogyasztók számára.
Ebbe a kategóriába mintegy hárommillió család tartozik: a 8265 eurónál kisebb jövedelműek, a 20.000 eurónál kisebb jövedelmű, legalább négy gyereket nevelő családok, a szociális támogatásból élő személyek és a súlyos betegek. Ugyanez az intézkedés érvényes arra a 2,5 millió személyre is, akik szociális gázár-támogatásban részesülnek.
Mindezek mellett októberben, novemberben és decemberben mentesül a számlavezetési díj fizetési kötelezettsége alól közel hatmillió kisvállalat és mikrovállalat, valamint 29 millió háztartás – írja az El Pais.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Berlinben is aggodalmat keltett az energiaárak növekedése a tél beállta előtt, de az új kormány megalakulására várva eddig csak szerényebb intézkedések születtek a drágulások ellensúlyozására. Nemcsak a földgáz ára nőtt jelentős mértékben, hanem az elektromos áramé és a benziné is. Németország számára azonban előnyt jelent, hogy több hosszú távú földgázszállítási szerződése van, így a drágulás még nem érintette a végfogyasztókat.
A kormány bízik abban, hogy intézkedései révén az ipar és a háztartások kevésbé érzik meg az árnövekedéseket.
Ezek egyike szerint 43 százalékkal csökkent a megújuló energia termelésének támogatására szánt adó. A kormány reményei szerint ezt a csökkenést a szolgáltatók ügyfelei is érzékelni fogják. Egy másik intézkedés szerint mintegy 640 ezerrel nőtt a lakhatási és rezsitámogatásra jogosultak köre. Emellett 2022-ig meghosszabbították az alacsony jövedelmű ingázóknak járó támogatások folyósítását.
Peter Altmaier gazdasági miniszter néhány napja azt nyilatkozta, hogy az új kormánynak – a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok várható koalíciójának – további rövidtávú intézkedéseket is kell hoznia. Angela Merkel kormánya például ellenezte a beavatkozást az energiapiacokba, írja az El Pais.
Hollandiában az áram piaci ára már meghaladja a 100 eurót megawattóránként, ami akár 50 százalékkal is megnövelheti a fogyasztók számláját. Ezt a kormány úgy ellensúlyozza, hogy 2022. január elsejétől csökkenti az adókat, ami évi 400 euró megtakarítást jelent a háztartásoknak. Emellett 500 millióval támogatják és a kis- és középvállalatok energiaköltségeit és 150 millió euróval a lakások hőszigetelését.
A hollandiai háztartások 8-10 százalékának a következő három hónapban lejár az áram- és a földgázszerződése, őket érinteni fogja az energiadrágulás.
További 44 százaléknak olyan szerződése van, hogy a szolgáltatónak a piaci árak függvényében évente kétszer jogában áll módosítani a tarifáin. A többi háztartásnak egy becsült fogyasztás alapján havi fix díjat szabott meg a szolgáltató, a szerződésük időtartama pedig egy és három év között váltakozik.
Az alkalmazott tudományos kutatások hollandiai szervezetének (TNO) felmérése szerint mintegy 142 ezer család lesz kénytelen alacsonyabb hőmérsékletre állítani a hőszabályzót és lerövidíteni a zuhanyzásra szánt időt azért, hogy kifizethesse az energiaszámláit.
Fotó: Haáz Vince
2019-ben a Theresa May irányította brit konzervatív kormány árplafont vezetett be a lakossági energiaszolgáltatás területén, így óvta meg a fogyasztókat a kilencvenes években liberalizált piac túlzott kilengéseitől. Az energiaszabályozó hatóság (Ofgem) évente kétszer felülvizsgálja azt a maximális árat, amit egy átlagos fogyasztású háztartásnak fizetnie kell az áramért és a földgázért. A hatóság voltaképpen azt az éves maximális áram- és földgázmennyiséget szabja meg, amelyért egy átlagos háztartásnak fizetnie kell, de sok lakás nincs felszerelve villany- és gázórákkal, így a szolgáltatók a havi számlát egy becslés alapján állítják ki.
Az Ofgem legutóbb augusztusban vizsgálta felül az árplafont. E szerint október elsejétől egy átlagos háztartás legtöbb 1515 eurót költhet energiára. Az intézkedés hatására csődbe mehet sok olyan szolgáltató, amelyik nem termel energiát és tárolókapacitása sincs, ugyanakkor „nagyon vakmerő” szerződést kínált az ügyfeleiknek. A törvény szerint helyüket az erősebb szolgáltatók veszik át, az ügyfelek számára előnyös korábbi szerződéses feltételekkel. Ebben a rendkívül feszült helyzetben sok piaci szereplő az árplafon gyakoribb felülvizsgálását kéri.
A nehéz helyzetbe került ipari nagyfogyasztók közpénzekből történő esetleges támogatása az utóbbi hetekben élénk vitát váltott ki Boris Johnson kormányának tagjai között. Kwasi Kwarteng ipari miniszter a kulcságazatnak számító acél-, vegyi és kerámiaipar megmentését szorgalmazta. Ezzel szemben Rishi Sunak energiaügyi miniszternek súlyos fenntartásai voltak azzal kapcsolatban, hogy a korábbi gazdasági válsághoz hasonlóan közpénzekből mentsék meg a nehéz helyzetbe került vállalatokat.
Boris Johnson környezete Kwarteng nézeteit támogatta, arra kényszerítve a brit államkincstárt, hogy találjon megoldást. Ezt két probléma nehezíti: a glasgow-i klímaértekezletet előkészítő kormány el szeretné kerülni azt a látszatot, hogy állami támogatást nyújt a nagy energiaigényű ipari fogyasztóknak, és semmiképp nem szeretné azt, hogy a támogatások hosszú távra szóljanak. Ezért inkább rövidlejáratú kölcsönökkel, hitelek garantálásával segítenék ezeket a vállalatokat.
Legkevesebb 45 halálos áldozata van a Gázai övezetben vasárnap végrehajtott izraeli támadásoknak. António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította Izraelt, hogy engedjen be a térségbe humanitárius segélyszállítmányokat.
A nők egyre magasabb szintű és erősebb szerepvállalását, valamint a gyermekeket védő környezetet szorgalmaz az egyházban a püspöki szinódus záródokumentuma, amelyet szombat este szavaztak meg a Vatikánban.
Jichák Hercog izraeli elnök szombaton, az Irán elleni izraeli légicsapás után üdvözölte az Egyesült Államokat, Izrael történelmi szövetségesét, a két ország közötti „nyilvános és titkos együttműködést”.
Több tucat, egy katonai támaszpont közelében fekvő buszmegállóban várakozót megsebesített meg egy a gyanú szerint szándékosan gázoló kamion sofőrje Izraelben vasárnap délelőtt – írta az MTI.
A konzervatív politikát folytató Georgiai Álom nevű kormánypárt 53 százalékos abszolút többséggel került ki győztesen a szombati parlamenti választásokból. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Facebook-bejegyzésében gratulált.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy egy ciszjordániai katonai művelet során szombaton megölték a Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveres szárnyának egyik parancsnokát.
Irán légvédelmi parancsnoksága sikeresen elhárította a síita állam több területe ellen szombat hajnalban végrehajtott izraeli légtámadást, amely csak „korlátozott károkat” okozott – közölte a Tasnim iráni hírügynökség.
Románia teljeskörű schengeni csatlakozásáról, illetve az EU és a kétoldalú kapcsolatok naprendjén lévő aktuális kérdésekről tárgyalt Párizsban a francia hivatali kollégájával, Bruno Retailleauval Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Az Irán elleni szombat hajnali izraeli légitámadást követően több ország kormánya is óva intette Teheránt a válaszcsapástól, és az eszkalációval fenyegető katonai konfliktus azonnali lezárására szólította fel a feleket.
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
szóljon hozzá!