Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Tizenöt százalékkal, 150 millióval nőtt a mélyszegénységben élő – oktatáshoz, megfelelő táplálékhoz, egészségügyi ellátáshoz vagy ivóvízhez hozzá nem férő – gyerekek száma a koronavírus-járvány miatt – állapította meg az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) a Gyermekek Világnapja előtt nyilvánosságra hozott jelentésében.
2020. november 19., 09:252020. november 19., 09:25
2020. november 19., 11:542020. november 19., 11:54
A UNICEF Magyarország az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében – a jelentést idézve – azt írta, a koronavírus-járvány komoly hatással van a gyerekek életére:
A jelentés szerint november 3-ig 87 vizsgált országot figyelembevéve minden kilenc koronavírus-fertőzésből egyet 20 év alatti gyerekek vagy fiatalok szenvedtek el, vagyis a 25,7 millió fertőzés 11 százalékát.
Súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezet, ha a hatóságok nem találnak sürgős megoldást a mélyszegénységben élők megsegítésére – közölték Brassó megyei települések elöljárói. A járványhelyzet miatt sokan elveszítették munkájukat, növekszik a rászorulók száma.
A vizsgált 140 ország egyharmada legalább tízszázalékos visszaesést tapasztalt az egészségügyi szolgáltatások – például vakcináció, terhesgondozás, gyermekkori fertőző betegségek kezelése – terén.
Negyven százalékos visszaesést mutatnak a nők és gyerekek élelmezésével foglalkozó szolgáltatások 135 országban.
– írták a jelentésben. Hozzátették, hogy további 6-7 millió 5 év alatti gyermek szenvedhet sorvadástól vagy súlyos alultápláltságtól, ami havi 10 ezer öt év alatti gyermek halálához vezethet – többségében Afrika szubszaharai régiójában, valamint Dél-Ázsiában.
Nehezen vagy nagyon nehezen fedezi a létfenntartáshoz szükséges kiadásokat a romániai háztartások 34,1 százaléka, azokkal együtt pedig, akik úgy látják, valamilyen szinten nehézséget okoz ez számukra, 77,2 százalékra nő az anyagi gondokkal küzdők aránya.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.
szóljon hozzá!