Történelmi visszatekintés. Kuleba szerint stratégiai hiba volt az ukrajnai nukleáris fegyverek elszállításáról szóló Budapesti Memorandum
Fotó: Ukrán külügyminisztérium
A nyugati szövetségeseknek „el kell engedniük” az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától való félelmüket, és meg kell adniuk Ukrajnának azt a segítséget, amelyre szüksége van a teljes körű háború befejezéséhez – szögezte le Dmitro Kuleba külügyminiszter a Redditen.
2024. július 22., 09:022024. július 22., 09:02
A kulcsfontosságú szövetségesek, mint például az Egyesült Államok és Németország, többször hivatkoztak az eszkaláció veszélyére, hogy visszatartsák a nagy hatótávolságú fegyvereket vagy korlátozzák a külföldi fegyverek használatának engedélyezését az oroszországi katonai célpontok elleni csapásmérésre.
„Az elmúlt két és fél év során semmi sem ártott jobban Ukrajna háborús erőfeszítéseinek, mint az ellenőrzött eszkaláció fogalma” – mondta Kuleba a Reddit Kérdezz bármit részében, amit a Kyiv Independent idézett.
Kuleba
„Mindenkinek el kell végre engednie ezt a félelmet. Putyinnak nincs szüksége semmilyen okra az eszkalációhoz. ... Ehelyett nekünk kell átvennünk a kezdeményezést, és rávenni Putyint, hogy féljen a következő lépésünktől, nem pedig fordítva – tette hozzá”
Kuleba azt is felsorolta, hogy milyen típusú segítség gyorsítaná fel Ukrajna útját az Oroszország feletti győzelemhez.
– mondta, amikor arról kérdezték, mire van szüksége Kijevnek a háború megnyeréséhez.
Kuleba a kérdések és válaszok során számos témát érintett, többek között a katonai segélyt, a 2024-es amerikai elnökválasztást, a lengyel-ukrán kapcsolatokat, Ukrajna NATO- és európai uniós csatlakozását, valamint a történelmi orosz imperializmust.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek jövőjével kapcsolatban Kuleba azt mondta, hogy
A Fehér Ház bármelyik kormányának szem előtt kell tartania, hogy Ukrajna átláthatóan kezeli a fegyverhasználatot, és gyorsan felpörgeti a hazai védelmi termelést, hogy csökkentse a külföldi segélyektől való függőséget – mondta.
Ezek a megjegyzések részben válaszok voltak arra a kérdésre, hogy Donald Trump volt amerikai elnök második ciklusa hogyan befolyásolná Washington Kijevnek nyújtott támogatását.
„Együtt fogunk működni bármelyik kormányzattal, amelyik az amerikai nép novemberi szavazása nyomán alakul ki” – mondta Kuleba.
Kuleba történelmi perspektívát is kínált Oroszország teljes körű inváziójáról és az amerikai beavatkozás szerepéről.
„Visszatekintve egyértelmű, hogy a hidegháború befejezése után inkább Oroszországot, mint Ukrajnát kellett volna lefegyverezni” – mondta.
„Érvelhetnék azzal, hogy az Egyesült Államok ma támogatással tartozik nekünk azért, mert évekkel ezelőtt megfosztott minket nukleáris védelmi pajzsunktól, de azt hiszem, ez nem jön be” – jegyezte meg.
„Ez a háború nem 2022-ben kezdődött, még csak nem is 2014-ben. A gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak, és ha mélyebbre ásunk, akkor azt találjuk, hogy Oroszország birodalmi hozzáállásából ered, amelyet más nemzetekkel szemben tanúsít, különösen a szomszédságában lévőkkel szemben” – mondta.
„Sok politikai hiba elkerülhető lett volna, ha partnereink nem Oroszország szemszögéből nézik Ukrajnát” – vélekedett Kuleba.
Megérkezett a harmadik Patriot légvédelmi rendszer Németországból
Megérkezett a harmadik Patriot légvédelmi rendszer Németországból – közölte vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
„Megjött a német Patriot” – jelentette be Zelenszkij. „Ennek köszönhetően képesek leszünk többet tenni az égen” – hangsúlyozta. „Természetesen még sok teendő van, és a védelem még korántsem garantált, ez azonban mégis nyereség Ukrajnának” – tette hozzá.
Németország az amerikai gyártmányú légvédelmi rakétarendszerből hármat ígért Kijevnek. Zelenszkij július közepén arról beszélt, hogy Ukrajnának legkevesebb 25 Patriot légvédelmi rendszerre és a nyugati partnerei által eddig ígérteken felül még több F-16-os harci repülőre van szüksége légterének teljes körű védelméhez.
Cătălin Predoiu belügyminiszter vasárnap kétoldalú megbeszélést folytatott Pintér Sándor magyar belügyminiszterrel a Bel- és Igazságügyi Tanács vasárnap és hétfőn Budapesten tartott informális ülése keretében.
A Demokrata Párt helyi szervezeteinek elnökei az Egyesült Államok mind az 50 tagállamában támogatják Kamala Harris alelnököt, hogy ő legyen a párt új elnökjelöltje – jelentette az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva a Reuters.
Joe Biden visszalép az elnökjelöltségtől – az elnök a közösségi médiában közzétett közleményben jelentette be szándékát vasárnap.
Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekre van szüksége, hogy megvédje városait és a frontvonalon harcoló csapatait az orosz lövedékektől és drónoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap.
A brit rendőrség szerint letartóztattak kilenc román férfit a csütörtök esti, zavargásba torkolló leedsi tüntetések után.
Az izraeli légvédelem Nyíl 3 rakétái Jemenből Izrael Vörös-tengeri kikötővárosára, Eilatra irányzott rakétákat fogtak el – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Több mint 50 korábbi magas rangú demokrata tisztségviselő sürgette Joe Bident visszalépésre a Fehér Háznak küldött levélben, szombaton ugyanezt kérte újabb kongresszusi képviselő az elnöktől.
Oroszország két héten belül ötödik dróncsapását indította Kijev ellen, az ukrán légvédelmi rendszerek minden pilóta nélküli légi járművet megsemmisítettek, mielőtt azok elérték volna a fővárost – közölte vasárnap az ukrán hadsereg.
Szigorított biztonsági intézkedések közepette tartotta Donald Trump választási gyűlését szombaton Michigan államban, az elsőt az után, hogy egy héttel korábban merényletkísérletet hajtottak végre ellene.
Intenzív légicsapások érték a jemeni Hudajda kikötővárost – közölték szombaton a jemeni húszi lázadók által ellenőrzött médiumok.
szóljon hozzá!