Fotó: Youtube.com
Nem sikerült döntést hozni az Ukrajna önvédelmét támogató országok pénteki németországi miniszteri tanácskozásán arról, hogy kaphat-e az ukrán hadsereg a német kormánytól Leopard 2 típusú harckocsikat.
2023. január 20., 19:422023. január 20., 19:42
2023. január 20., 20:062023. január 20., 20:06
A Ramstein amerikai légi támaszponton 54 ország képviselőinek részvételével tartott tanácskozás levezető elnöke, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter az ülés utáni tájékoztatóján kiemelte, hogy igen átfogó és ütőképes támogatási csomagról egyeztek meg, amelynek révén Ukrajna első alkalommal kap nyugati gyártmányú modern harckocsit.
A világ legerősebb harckocsijának számító német Leopard 2 ügyéről azonban még nem egyeztek meg – jelezte Lloyd Austin, kiemelve, hogy Németország ettől függetlenül „megbízható szövetséges”.
Boris Pistorius német védelmi miniszter a tanácskozás szünetében tett sajtónyilatkozatában ismertette, hogy megvizsgálják a lehetőségeket, felmérik a német haderőben használt Leopard 2 állományt, és az Ukrajnát támogató partnerekkel együttműködve a lehető leghamarabb döntenek. A tárgyalások szünetében a német miniszter, utána pedig az amerikai miniszter is hangsúlyozta: soha nem volt szó arról, hogy Berlin akkor támogatja Ukrajnát Leopard 2-vel, ha Washington ugyanilyen kategóriájú amerikai harckocsikkal, M1 Abrams-ekkel segíti a védelmét. „Ilyen összefüggés nincs” – jelentette ki mindkét politikus.
Lloyd Austin hangsúlyozta, hogy nem egyetlen „platformtól”, fegyverrendszer-típustól függ a védekezés sikere, az Ukrajnát támogató országok pedig tovább folytatják az ukrán önvédelmi képességek erősítését. Így az Egyesült Államok további 2,5 milliárd dollár értékben nyújt katonai támogatást Ukrajnának. Ez már a harmincadik, és a legnagyobb támogatási csomag – mutatott rá a miniszter. Washington a többi között 59 Bradley harckocsit, 90 Stryker páncélozott harcjárművet és 350 páncélozott terepjárót küld az ukrán hadseregnek. „Egy sor további ország is újabb komoly támogatást nyújt, egyebek között a légvédelem és a tüzérség megerősítésére” – mondta a miniszter.
Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke kifejtette, hogy az ukrán erőknek a fegyverek és járművek mellett sok egyéb elemből, köztük kiképzési programokból összeálló új nemzetközi támogatási csomaggal együtt is „nagyon-nagyon nehezen” sikerülne az idén kiszorítani az orosz csapatokat az elfoglalt területekről. A 2023-ra kitűzhető cél inkább a Harkivtól Herszonig húzódó, több száz kilométeres front stabilizálása és minél nagyobb terület visszafoglalása lehet – mondta Mark Milley. Hozzátette, ugyanakkor a háborút akár azonnal meg lehetne állítani, ez kizárólag Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik.
Közben Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak nyilatkozva elmondta, Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolata „történelmi mélyponton” van és belátható időn belül nincs remény a kétoldalú kapcsolatok javulására.
Hozzátette: A nyugat megbánja majd azt a „téveszméjét”, hogy Ukrajna győzni tud a csatatéren. Újságírói kérdésre azt is elmondta, a fegyverszállítások csak további problémákat okoznak Ukrajnának és az ukrán népnek. Arra a kérdésre pedig, hogy az egyre fejlettebb fegyverek szállítása Ukrajnának azt jelenti-e, hogy a konfliktus eszkalálódik, a Kreml szóvivője így válaszolt: „A helyzet valóban fokozódik, azt látjuk, hogy a NATO-országok közvetve és néha közvetlenül is egyre inkább részt vesznek ebben a konfliktusban.”
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
szóljon hozzá!