Újra lehet egységes Kárpát-medencéről beszélni – Bemutatták Szili Katalin Harmincból tíz című könyvét

Újra lehet egységes Kárpát-medencéről beszélni – Bemutatták Szili Katalin Harmincból tíz című könyvét

Fotó: MTI

Sok szempontból újra egységes Kárpát-medencéről beszélhetünk – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára Szili Katalin miniszterelnöki megbízott Harmincból tíz című könyvének bemutatóján kedden Budapesten.

MTI

2021. szeptember 14., 17:372021. szeptember 14., 17:37

Potápi Árpád János kiemelte: egységes a Kárpát-medence, ha oktatásról, kultúráról van szó, és szociális, valamint egészségügyi területen is erre törekednek.

Hozzátette: a politikai intézményrendszert is erősítik, mert ha az nem erős, a többi sem lesz az. Nem mindegy, hogy a magyarok, a magyar pártok ott vannak-e helyben vagy a tartományokban felelős vezetőként, illetve az utódállamok parlamentjeiben képviselőként – mondta.

Szili Katalinról azt mondta: egész életében a nemzetért dolgozott különböző pozíciókban, ő 1998-ben kezdett vele dolgozni képviselőként.

A nemzetpolitikában 2011-től dolgoztak együtt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában. Szili Katalin 2014 óta miniszterelnöki megbízottként segíti a nemzetpolitikai államtitkárság munkáját – jelezte.

Hangsúlyozta: a mindenkori kormánynak 101 éve kell a nemzetpolitikával foglalkoznia, mert azóta az ország és a nemzet határai nem esnek egybe.

A Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarság érdekképviseletét is vállalnia kell a magyar kormánynak, az Országgyűlésnek, összességében a magyar politikának – szögezte le.

Potápi Árpád János szerint „amikor jogszabályokban gondolkodunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül”, hogy a nemzet harmada nem a jelenlegi országhatárok között él.

A mai nemzetpolitika keretrendszere a rendszerváltáskor alakult ki; azt hullámvölgyek és hullámhegyek követték, utóbbira példa a 2001-ben elfogadott státusztörvény, ami előkészítette az elmúlt 10 év eredményeit. Hozzátette: ma nincs olyan nap a Kárpát-medencében, amikor ne adnának át iskolát, óvodát, illetve ne indulna valamilyen program.

Emlékeztetett: 2004-től 2010-ig nem ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), erre válaszképpen hozta létre Szili Katalin akkori házelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amely betöltötte a Máért szerepét.

Ma a Magyar Diaszpóra Tanács a harmadik fontos nemzetpolitikai fórum – jelezte.

Kitért arra is: 2010 és 2014 között az identitás megőrzése és megerősítése volt a cél, erre építve hozták meg azokat a jogszabályokat, amelyek bár szimbolikus jelentőségűek, kézzel fogható eredményük van. Ide sorolta a kettős állampolgárságot és az alaptörvényt. A szülőföldön boldogulás támogatása 2015-től van jelen – jegyezte meg.

Galéria

Fotó: MTI

Szili Katalin felidézte: 2016-ban jelent meg egy kötete Joggal Európában címmel, amely áttekintést adott az addig terjedő időszakról, mi történt nemzetközi porondon a nemzetpolitika területén. Akkor még nem gondolt folytatásra, de egy este a híradóban azt látta, hogy a miniszterelnök egy más kötet kapcsán arról beszélt, hogy jó volna, „ha mindenki megcsinálná a maga tízéves leltárát a saját területéről”.

A kötetéről azt mondta: nevezhető politikai esszének, nem tudományos leírásnak, ismertetőnek, krónikának vagy tankönyvnek. Bárki, aki forgatja, áttekintést kap az elmúlt tíz év törekvéseiről az önigazgatás iránti igény kielégítésére, de kitekintés Európára is

– részletezte, megjegyezve: az Európai Unió nem foglalkozik a nemzetiségi kisebbségek ügyével.
Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos arról beszélt: a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarsággal a külügyi tárca is foglalkozik a diplomáciai testületeken, illetve a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságokon keresztül.

Ismertette: 11 hely van a világon, ahol közösségépítő diplomaták dolgoznak, akik konzuli feladatokat is ellátnak, de a fő feladatuk, hogy az adott országban segítsék a magyar közösségek építését.

A Kárpát-medencében működő kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok munkáját nehéznek nevezte, külön megemlítve, hogy azok az országok, amelyek nem biztosítanak kollektív jogokat a kisebbségeknek, mint például Szlovákia, Ukrajna, Románia, integrálnák az ott élő magyarokat. Kalmár Ferenc szerint az integráció a kollektív jogok nélkül valójában asszimilációt jelent.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 11., csütörtök

Iohannis Zelenszkijnek: Románia határozottan támogatja Ukrajnát

Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.

Iohannis Zelenszkijnek: Románia határozottan támogatja Ukrajnát
2024. április 11., csütörtök

Újabb izraeli irtóhadjárat indult a Hamász ellen, de még nem a Gázai övezet déli részén

Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön

Újabb izraeli irtóhadjárat indult a Hamász ellen, de még nem a Gázai övezet déli részén
2024. április 11., csütörtök

Az ukrán villamosenergia-hálózat mellett gáztározókat is támadott az orosz hadsereg

Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.

Az ukrán villamosenergia-hálózat mellett gáztározókat is támadott az orosz hadsereg
2024. április 11., csütörtök

Donald Tusknak sem tetszik a migrációs paktum: „Lengyelországra nem fog vonatkozni a migránsok áthelyezése”

Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.

Donald Tusknak sem tetszik a migrációs paktum: „Lengyelországra nem fog vonatkozni a migránsok áthelyezése”
2024. április 11., csütörtök

Védik a jogállamiságot: Brüsszel szerint a Magyarországgal szembeni uniós eljárást nyitva kell tartani

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.

Védik a jogállamiságot: Brüsszel szerint a Magyarországgal szembeni uniós eljárást nyitva kell tartani
2024. április 11., csütörtök

Világháborúval riogat a szakadár Dnyeszteren túli terület vezetője

Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.

Világháborúval riogat a szakadár Dnyeszteren túli terület vezetője
2024. április 11., csütörtök

További amerikai légvédelmi ütegeket kér Ukrajna – Egyre fogy az ukrán tüzérség lőszere

Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

További amerikai légvédelmi ütegeket kér Ukrajna – Egyre fogy az ukrán tüzérség lőszere
2024. április 11., csütörtök

Félő, hogy az eredetileg ismertnél több izraeli túsz is halott lehet – Végeztek a Hamász-vezér három fiával és három unokájával

A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.

Félő, hogy az eredetileg ismertnél több izraeli túsz is halott lehet – Végeztek a Hamász-vezér három fiával és három unokájával
2024. április 10., szerda

Jóváhagyta az EU új migrációs és menekültügyi paktumát az Európai Parlament

Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.

Jóváhagyta az EU új migrációs és menekültügyi paktumát az Európai Parlament
2024. április 10., szerda

Harkiv megye kormányzója két település ágyúzásáról, civil áldozatokról számolt be

Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.

Harkiv megye kormányzója két település ágyúzásáról, civil áldozatokról számolt be