Fotó: Facebook/European Commission
Mivel háborújával Oroszország továbbra is halált és pusztítást okoz Ukrajnában, az Európai Bizottság egy újabb szankciós csomaggal fokozni kívánja a nyomást Moszkvára – jelentette be Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke.
2022. december 08., 07:532022. december 08., 07:53
Brüsszeli közleményében Ursula von der Leyen arról tájékoztatott, hogy az újabb uniós szankciók – amelyek immár a kilencedik csomagot alkotják – legalább kétszáz személyre és szervezetre terjednek majd ki, közöttük az orosz fegyveres erőkre, valamint egyes tisztjeire.
A lista a civilek elleni brutális és szándékos orosz rakétatámadások, az ukrán gyermekek Oroszországba történő elrablása és az ukrán mezőgazdasági termékek ellopásának felelőseit tartalmazza – fogalmazott az elnök. Az Európai Bizottság szankciók bevezetését javasolja további három orosz bankkal szemben, beleértve az Orosz Regionális Fejlesztési Bankot, hogy – mint a bizottsági elnök fogalmazott – „tovább bénítsuk Vlagyimir Putyin orosz elnök pénzautomatáit”.
A NATO-tagországok parlamentjei nyilvánítsák terrorista állammá Oroszországot az ukrán energiainfrastruktúra ellen elkövetett támadások miatt – jelentette ki az ukrán elnök.
A brüsszeli testület újabb exportellenőrzéseket és korlátozásokat is bevezetne, különösen a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre. Az intézkedés vegyi anyagokat, idegmérgeket, elektronikai és informatikai eszközök alkatrészeit érinti.
– jelentette ki Ursula von der Leyen, aki ezzel kapcsolatban azt is közölte, hogy a bizottsági javaslat megtiltaná a drónmotorok kivitelét közvetlenül Oroszországba, de minden olyan országba is, például Iránba, amelyek drónokat szállíthatnak Moszkvának.
Ursula von der Leyen arról is tájékoztatott, hogy a testület további gazdasági intézkedéseket javasol az orosz energia- és bányászati ágazattal szemben, beleértve az újonnan tervezett bányászati beruházások betiltását Oroszországban. Ez a csomag kiegészíti a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó, hétfőn hatályba lépett teljes uniós importtilalmat, csakúgy, mint az EU, a G7 csoport és Ausztrália által elfogadott olajárplafont – húzta alá.
„Kiállunk Ukrajna mellett, és mindent megteszünk, hogy Oroszország megfizessen kegyetlenségéért” – fogalmazott a brüsszeli testület elnöke, majd hozzátette: az EU korábban bevezetett nyolc szankciós csomagja már „kemény” hatást ért el.
Egyértelmű, hogy az uniós szankciók gyengítik az orosz gazdaságot és Moszkva azon képességét, hogy tovább finanszírozza az Ukrajna elleni háborúját – jelentette ki Josep Borrell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!