Grezsa István
A magyar kormány 9,048 milliárd forintot fordít a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program harmadik ütemére – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
2018. december 10., 12:062018. december 10., 12:06
2018. december 10., 13:232018. december 10., 13:23
Grezsa István elmondta, a 2016 novembere óta zajló program harmadik üteme 2021 decemberében zárul, a fejlesztési program összköltsége meghaladja a 47 milliárd forintot. A miniszteri biztos reményét fejezte ki, hogy ez a grandiózus külhoni óvodafejlesztési program mélyreható változásokat hoz a Kárpát-medence azon intézményeiben, ahova magyar gyerekek járnak.
A miniszteri biztos beszámolt az eddig elért eredményekről is. Közölte, az első két ütemben 150 új intézmény épül és 450-et újítottak fel; 12 esetben az alapkőletétel is megtörtént. „Ezen kívül mind az 1664 intézménybe fejlesztőcsomagot is eljuttattak” – tette hozzá.
Grezsa István azt mondta, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az óvodafejlesztési program egyfajta „örömprogrammá” alakult, amely nemcsak szülőkről, gyerekekről és óvónőkről szól, hanem teljes közösségeket mozgat meg. Kitért a fejlesztésekkel párhuzamosan zajló szakmai programokra is, amelyek magasabb minőségű oktató-nevelő munkát biztosítanak a külhoni magyar iskoláknak.
A miniszteri biztos szerint két irányba érdemes továbbgondolkodni, ezzel kapcsolatban a bölcsődei és a kisiskolás programot említette. Mint mondta, a Magyarországon magától értetődő bölcsődei rendszer a környező országokban nehezen elérhető, illetve cél lenne, hogy a magyar gyerekek az óvodából kikerülve magyar iskolában tanuljanak.
Grezsa István úgy fogalmazott, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program a legnagyobb rendszerszintű nemzetpolitikai program a trianoni békediktátum óta. „Ez a program mára szerves része és zászlóshajója a magyar nemzetpolitikának” – emelte ki.
Jelentős előrehaladás történt az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti tűzszünetről szóló tárgyalásokon – mondta az amerikai részvétellel zajló egyeztetésekről a washingtoni külügyminisztérium szóvivője hétfőn.
Washington hivatalosan is elismerte, hogy Kijev máris élt a lehetőséggel, hogy mélyebben orosz területen fekvő orosz célpontokat támadjon amerikai fegyverekkel.
A Donald Trump ellen Washingtonban indított büntetőeljárás megszüntetését kezdeményezte a szövetségi különleges ügyész hétfőn.
Halálos ítéletet kellene kiszabni az izraeli vezetőkre, nem letartóztatási parancsot adni ki ellenük – jelentette ki hétfőn Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.
Az elnökválasztás első fordulóját a diaszpórában is az elismerten oroszpárti és legionárius szimpátiával rendelkező Călin Georgescu nyerte meg elsöprő fölénnyel.
Ukrajna az orosz ellentámadások miatt elvesztette az oroszországi Kurszki területen korábban megszerzett terület több mint 40 százalékát – jelentette a Reuters a hétvégén az ukrán vezérkar egyik forrására hivatkozva.
Libanon ideiglenesen fellélegezhet, ha beigazolódnak az értesülések: „nagyon közel van” egy tűzszüneti megállapodás Izrael és a Hezbollah libanoni fegyveres csoport között – mondta egy regionális forrás a CNN-nek.
Donald Trump csapata szankciókat készíthet elő a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen a Benjamin Netanjahu és Joáv Gallant ellen kiadott elfogató parancsok miatt.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!