Újabb 12 Caesar önjáró löveget ad át Ukrajnának Franciaország, Moszkva szerint a Nyugat hibrid háborút folytat

•  Fotó: U. S. Army

Fotó: U. S. Army

Franciaország további 12 Caesar önjáró löveget ad át Ukrajnának, amely így ötven példánnyal fog rendelkezni, ami már nem elhanyagolható szám – közölte kedden Sébastien Lecornu védelmi miniszter.

Hírösszefoglaló

2023. február 01., 09:312023. február 01., 09:31

A középhatótávolságú lövegeket a következő hetekben szállítja Franciaország, s azokat a 200 millió eurós támogatási alapból finanszírozza – mondta a francia kormánytag ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval tartott közös sajtótájékoztatóján Párizsban.

Ez utóbbi az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta először érkezett kétoldalú látogatásra a francia fővárosba.

Franciaország korábban már 18 Caesar önjáró löveget adott át Ukrajnának, Dánia pedig hétfőn jelentette be, hogy mind a 19 Caesar önjáró lövegét átadja Ukrajnának.

A francia védelmi miniszter arra is ígértet tett, hogy a francia Thales űripari és védelmi cég által gyártott Ground Master 200 (GM200) típusú radarokat is szállít Ukrajnának, valamint jelezte: Párizs tárgyalásokat kezdeményez a szövetségeseivel annak érdekében, hogy a Crotale légvédelmi rakétarendszerekből „mindig elegendő tartaléka” legyen Ukrajnának. A felszereléssel mindegy 15 ország rendelkezik, egyebek mellett Görögország, Finnország és Dél-Korea.

„Ez a felszerelés segít abban hogy egyre közelebb kerüljünk a győzelem napjához. A Crotale-ok 100 százalékban megsemmisítik a célpontokat, ezért nagyon fontosak az ukrán légtér lezárásához” – fogalmazott az ukrán védelmi miniszter.

Sébastien Lecornu azt is bejelentette, hogy 150 francia katona érkezik Lengyelországba ukrán katonák kiképzésére.

A Kijev által a nyugati szövetségesektől kért harci repülőket illetően Olekszij Reznyikov nem fogalmazott meg pontos igényt Franciaország irányába.

„Nem beszéltünk repülőtípusokról. Csak kiemeltük, hogy a taktikai repülési rendszer a légvédelem egyik része, és meg kell erősítenünk a légterünk védelmi kapacitásait” – mondta az tárcavezető.

Elmondta: optimista a nyugati harci repülők beszerzésének kérdésében. „Remélem, a lehető leghamarabb meglesz” – mondta egy nappal azután, hogy Joe Biden amerikai elnök azt közölte: az Egyesült Államok nem ad F-16-os harci repülőgépeket Ukrajnának.
Mindeközben Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a francia nemzetgyűlésben mondott beszédet.

„Franciaország mindig elöl járt, elöl jár és elöl fog járni Ukrajna támogatásában” – fogalmazott, annak ellenére, hogy Párizst gyakran éri az a vád, hogy ódzkodik az ukrajnai fegyverszállításoktól.

„Adjanak nekünk repülőket, adjanak nekünk szárnyakat a győzelemhez! És ezekkel a szárnyakkal megvédjük Ukrajnát és egész Európát” – mondta az ukrán politikus.

Mindeközben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt: Ukrajnának 120-140 modern nyugati harckocsit kell kapnia az első segélyhullámban szövetségeseitől.

„A hozzájárulások első hullámában az ukrán fegyveres erők 120-140 darab korszerű harckocsit kapnak nyugati modellekből: Leopard 2, Challenger 2, M1 Abrams típusúakat, és nagyon számítunk a Leclerc harckocsikra is” – fejtette ki a tárcavezető.

Közölte, hogy a „harkocsi-koalíciónak” jelenleg 12 ország a tagja. Hozzátette, hogy ezeket az országokat azonban még korai megneveznie, mert némelyiküknek még formális döntéseket kell meghoznia.

Január 25-én a német kormány úgy döntött, hogy az ukrán fegyveres erőket Leopard-2 harckocsikkal látja el – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Ugyanezen a napon Joe Biden amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok azon szándékát, hogy 31 darab M1 Abrams harckocsit szállítson Ukrajnának.

Norvégia a lehető leghamarabb, valószínűleg március végén német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnába – írta az ukrán hírportál.

Közben üzenetet adott át Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek amerikai hivatali kollégájától, Anthony Blinkentől kedden Moszkvában Számeh Sukri, az egyiptomi diplomácia vezetője.

Erről Szukri és Lavrov tett bejelentést kettejük kedden, az orosz fővárosban megtartott sajtóértekezletén. Blinken a közelmúltban Kairóban járt.

„Oroszország kész meghallgatni minden olyan komoly javaslatot, amelynek célja a jelenlegi helyzet egészének átfogó megoldása” – mondta Lavrov.

„Ismét azt hallottuk a Szukri miniszter úr által átadott üzenetben, hogy Oroszországnak meg kell állnia, Oroszországnak el kell vonulnia, és akkor minden rendben lesz” – tette hozzá.

Lavrov megjegyezte, hogy Blinken üzenete „néhány dolgot” nem tartalmazott, de a felhívás hiányzó, második részét, a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg főtitkár tolmácsolta, aki hétfőn Szöulban azt hangoztatta, hogy Oroszországnak vereséget kell szenvednie, és a Nyugat nem engedheti, hogy Ukrajna veszítsen, „mert akkor a Nyugat veszít, az egész világ veszít”.

Lavrov megfogalmazása szerint Stoltenberg „vette a bátorságot, hogy ne csak az észak-atlanti szövetség tagjai nevében beszéljen, hanem a világ összes többi országa nevében is”.

„Itt minden teljesen világos, egyáltalán nem Ukrajnáról van szó” – mondta az orosz külügyminiszter.

Hangot adott álláspontjának, miszerint a „kijevi rezsim” semmilyen önállósággal nem bír, csak végrehajtja „uralkodója”, az Egyesült Államok és az általa vezetett Nyugat akaratát,

amely minden olyan fejleményt igyekszik megakadályozni, amely megkérdőjelezné Washington „hegemóniaigényeit a modern világban”.

Lavrov szerint fegyverszállításaival a NATO már jó ideje közvetlenül részt vesz egy hibrid háborúban Oroszország ellen, ebben a helyzetben az orosz fegyveres erők „minden intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a Nyugat terveinek megvalósulását”. Vlagyimir Putyin elnök nyilatkozataira hivatkozva az orosz külügyminiszter azt mondta: soha nem utasította el a párbeszédet Kijevvel, és a Nyugattal ellentétben nem kiélezni akarja a konfliktust, hanem véget vetni neki.

Mindeközben további támogatásukról biztosították Ukrajnát a balti államok és Lengyelország külügyminiszterei keddi lettországi tanácskozásuk alkalmából kiadott közös nyilatkozatukban.

Edgars Rinkevics lett, Urmas Reinsalu észt, Gabrielius Landsbergis litván és Zbigniew Rau lengyel tárcavezető egyben megállapodott a szorosabb együttműködésben és az erőfeszítések összehangolásában.

„Ha lakosságarányos erőfeszítéseinket vesszük, akkor a mi négy országunk az, amely a legtöbb fegyvert, felszerelést és lőszert küldi Ukrajnának” – hangoztatta Rau. „Azt a gondolkodásmódot követjük, hogy a lehető legtöbbet, a lehető leggyorsabban segítsünk Ukrajnának” – tette hozzá.

A lengyel tárcavezető azt is kiemelte, hogy a négy ország az Oroszország elleni uniós szankciók kérdésében egy hangon szólal meg. Mint mondta, a büntetőintézkedések esetében szükséges volna kizárni az esetleges kibúvókat és kivételeket.

A négy külügyminiszter mindemellett borúlátónak mutatkozott az Oroszországgal fenntartott diplomáciai kapcsolatokat illetően, amelyeket a három balti állam nemrég beszűkített.

Landsbergis szerint sok esetben nincs is értelme, hogy európai fővárosokban orosz nagykövet legyen.

A litván tárcavezető úgy fogalmazott, hogy nem egy diplomáciai intézményről, hanem időközben már egy „propaganda-intézményről” lehet beszélni, amely szerinte háborús bűncselekményeket igyekszik elpalástolni és „népirtó-törekvéseket” segít elő.

Közben Andrej Plenkovic horvát kormányfő kedden arról beszélt: Zágráb és Kijev kapcsolata Zoran Milanovic horvát államfő kijelentései ellenére is kiváló.

Plenkovic egy nappal azután beszélt erről, hogy

Milanovic kijelentette: a Krím félsziget soha többé nem lesz Ukrajna része, Koszovót pedig „elrabolták” Szerbiától.

Plenkovic azt mondta: Kijev nem kereste meg a horvát kormányt ezzel kapcsolatban.

„Önök nem először hallottak ilyen kijelentést. Az ember nem csak Moszkvában, hanem Belgrádban is sztár” – utalt Milanovicra a kormányfő.

Hozzátette: ennek ellenére Horvátország „nagyszerű viszonyt” ápol Ukrajnával. Elmondta, hogy éppen néhány napja beszélt Volodimir Zelenszkij elnökkel, és kapcsolatban áll Denisz Smihal miniszterelnökkel is, továbbá a két ország minisztériumai között is van kommunikáció.

„Kijev tudja, hogy milyen erős, határozott és őszinte a horvát kormány támogatása” – hangsúlyozta.

Milanoviccsal kapcsolatban úgy fogalmazott: „aláássa a horvát külpolitika hitelességét azzal, hogy rossz mondatokat, rossz hozzáállást, rossz ítéleteket közvetít”.

Plenkovic megjegyezte, hogy Milanovic „csöbörből vödörbe” esik, de szerencsére mindenki tudja, hogy ki kicsoda.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)

Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)
2025. június 05., csütörtök

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter

A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter
2025. június 05., csütörtök

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában

Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam

A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam
2025. június 05., csütörtök

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében

Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében
2025. június 05., csütörtök

Chișinău: Oroszország tízezer katonát akar Transznisztriába vezényelni

Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.

Chișinău: Oroszország tízezer katonát akar Transznisztriába vezényelni
2025. június 05., csütörtök

Washington megvétózta a teljes gázai tűzszünetről szóló határozattervezetet az ENSZ BT-ben

Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.

Washington megvétózta a teljes gázai tűzszünetről szóló határozattervezetet az ENSZ BT-ben
2025. június 05., csütörtök

Putyin telefonon közölte Trumppal, hogy Moszkva válaszolni fog az orosz repülőterek elleni támadásra

Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.

Putyin telefonon közölte Trumppal, hogy Moszkva válaszolni fog az orosz repülőterek elleni támadásra
2025. június 04., szerda

Székelyföldi árvízkárok: a magyar kormány megduplázza a befolyt felajánlásokat

A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.

Székelyföldi árvízkárok: a magyar kormány megduplázza a befolyt felajánlásokat
2025. június 04., szerda

Semjén Zsolt: Trianont nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni

Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.

Semjén Zsolt: Trianont nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni