Fotó: U. S. Army
Franciaország további 12 Caesar önjáró löveget ad át Ukrajnának, amely így ötven példánnyal fog rendelkezni, ami már nem elhanyagolható szám – közölte kedden Sébastien Lecornu védelmi miniszter.
2023. február 01., 09:312023. február 01., 09:31
A középhatótávolságú lövegeket a következő hetekben szállítja Franciaország, s azokat a 200 millió eurós támogatási alapból finanszírozza – mondta a francia kormánytag ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval tartott közös sajtótájékoztatóján Párizsban.
Ez utóbbi az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta először érkezett kétoldalú látogatásra a francia fővárosba.
Franciaország korábban már 18 Caesar önjáró löveget adott át Ukrajnának, Dánia pedig hétfőn jelentette be, hogy mind a 19 Caesar önjáró lövegét átadja Ukrajnának.
A francia védelmi miniszter arra is ígértet tett, hogy a francia Thales űripari és védelmi cég által gyártott Ground Master 200 (GM200) típusú radarokat is szállít Ukrajnának, valamint jelezte: Párizs tárgyalásokat kezdeményez a szövetségeseivel annak érdekében, hogy a Crotale légvédelmi rakétarendszerekből „mindig elegendő tartaléka” legyen Ukrajnának. A felszereléssel mindegy 15 ország rendelkezik, egyebek mellett Görögország, Finnország és Dél-Korea.
„Ez a felszerelés segít abban hogy egyre közelebb kerüljünk a győzelem napjához. A Crotale-ok 100 százalékban megsemmisítik a célpontokat, ezért nagyon fontosak az ukrán légtér lezárásához” – fogalmazott az ukrán védelmi miniszter.
A Kijev által a nyugati szövetségesektől kért harci repülőket illetően Olekszij Reznyikov nem fogalmazott meg pontos igényt Franciaország irányába.
„Nem beszéltünk repülőtípusokról. Csak kiemeltük, hogy a taktikai repülési rendszer a légvédelem egyik része, és meg kell erősítenünk a légterünk védelmi kapacitásait” – mondta az tárcavezető.
Elmondta: optimista a nyugati harci repülők beszerzésének kérdésében. „Remélem, a lehető leghamarabb meglesz” – mondta egy nappal azután, hogy Joe Biden amerikai elnök azt közölte: az Egyesült Államok nem ad F-16-os harci repülőgépeket Ukrajnának.
Mindeközben Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a francia nemzetgyűlésben mondott beszédet.
„Adjanak nekünk repülőket, adjanak nekünk szárnyakat a győzelemhez! És ezekkel a szárnyakkal megvédjük Ukrajnát és egész Európát” – mondta az ukrán politikus.
Mindeközben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt: Ukrajnának 120-140 modern nyugati harckocsit kell kapnia az első segélyhullámban szövetségeseitől.
„A hozzájárulások első hullámában az ukrán fegyveres erők 120-140 darab korszerű harckocsit kapnak nyugati modellekből: Leopard 2, Challenger 2, M1 Abrams típusúakat, és nagyon számítunk a Leclerc harckocsikra is” – fejtette ki a tárcavezető.
Január 25-én a német kormány úgy döntött, hogy az ukrán fegyveres erőket Leopard-2 harckocsikkal látja el – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Ugyanezen a napon Joe Biden amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok azon szándékát, hogy 31 darab M1 Abrams harckocsit szállítson Ukrajnának.
Norvégia a lehető leghamarabb, valószínűleg március végén német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnába – írta az ukrán hírportál.
Közben üzenetet adott át Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek amerikai hivatali kollégájától, Anthony Blinkentől kedden Moszkvában Számeh Sukri, az egyiptomi diplomácia vezetője.
Erről Szukri és Lavrov tett bejelentést kettejük kedden, az orosz fővárosban megtartott sajtóértekezletén. Blinken a közelmúltban Kairóban járt.
„Ismét azt hallottuk a Szukri miniszter úr által átadott üzenetben, hogy Oroszországnak meg kell állnia, Oroszországnak el kell vonulnia, és akkor minden rendben lesz” – tette hozzá.
Lavrov megjegyezte, hogy Blinken üzenete „néhány dolgot” nem tartalmazott, de a felhívás hiányzó, második részét, a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg főtitkár tolmácsolta, aki hétfőn Szöulban azt hangoztatta, hogy Oroszországnak vereséget kell szenvednie, és a Nyugat nem engedheti, hogy Ukrajna veszítsen, „mert akkor a Nyugat veszít, az egész világ veszít”.
Lavrov megfogalmazása szerint Stoltenberg „vette a bátorságot, hogy ne csak az észak-atlanti szövetség tagjai nevében beszéljen, hanem a világ összes többi országa nevében is”.
„Itt minden teljesen világos, egyáltalán nem Ukrajnáról van szó” – mondta az orosz külügyminiszter.
amely minden olyan fejleményt igyekszik megakadályozni, amely megkérdőjelezné Washington „hegemóniaigényeit a modern világban”.
Lavrov szerint fegyverszállításaival a NATO már jó ideje közvetlenül részt vesz egy hibrid háborúban Oroszország ellen, ebben a helyzetben az orosz fegyveres erők „minden intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a Nyugat terveinek megvalósulását”. Vlagyimir Putyin elnök nyilatkozataira hivatkozva az orosz külügyminiszter azt mondta: soha nem utasította el a párbeszédet Kijevvel, és a Nyugattal ellentétben nem kiélezni akarja a konfliktust, hanem véget vetni neki.
Edgars Rinkevics lett, Urmas Reinsalu észt, Gabrielius Landsbergis litván és Zbigniew Rau lengyel tárcavezető egyben megállapodott a szorosabb együttműködésben és az erőfeszítések összehangolásában.
„Ha lakosságarányos erőfeszítéseinket vesszük, akkor a mi négy országunk az, amely a legtöbb fegyvert, felszerelést és lőszert küldi Ukrajnának” – hangoztatta Rau. „Azt a gondolkodásmódot követjük, hogy a lehető legtöbbet, a lehető leggyorsabban segítsünk Ukrajnának” – tette hozzá.
A lengyel tárcavezető azt is kiemelte, hogy a négy ország az Oroszország elleni uniós szankciók kérdésében egy hangon szólal meg. Mint mondta, a büntetőintézkedések esetében szükséges volna kizárni az esetleges kibúvókat és kivételeket.
A négy külügyminiszter mindemellett borúlátónak mutatkozott az Oroszországgal fenntartott diplomáciai kapcsolatokat illetően, amelyeket a három balti állam nemrég beszűkített.
A litván tárcavezető úgy fogalmazott, hogy nem egy diplomáciai intézményről, hanem időközben már egy „propaganda-intézményről” lehet beszélni, amely szerinte háborús bűncselekményeket igyekszik elpalástolni és „népirtó-törekvéseket” segít elő.
Közben Andrej Plenkovic horvát kormányfő kedden arról beszélt: Zágráb és Kijev kapcsolata Zoran Milanovic horvát államfő kijelentései ellenére is kiváló.
Plenkovic egy nappal azután beszélt erről, hogy
Plenkovic azt mondta: Kijev nem kereste meg a horvát kormányt ezzel kapcsolatban.
„Önök nem először hallottak ilyen kijelentést. Az ember nem csak Moszkvában, hanem Belgrádban is sztár” – utalt Milanovicra a kormányfő.
Hozzátette: ennek ellenére Horvátország „nagyszerű viszonyt” ápol Ukrajnával. Elmondta, hogy éppen néhány napja beszélt Volodimir Zelenszkij elnökkel, és kapcsolatban áll Denisz Smihal miniszterelnökkel is, továbbá a két ország minisztériumai között is van kommunikáció.
Milanoviccsal kapcsolatban úgy fogalmazott: „aláássa a horvát külpolitika hitelességét azzal, hogy rossz mondatokat, rossz hozzáállást, rossz ítéleteket közvetít”.
Plenkovic megjegyezte, hogy Milanovic „csöbörből vödörbe” esik, de szerencsére mindenki tudja, hogy ki kicsoda.
Iránból több tucat drónt indítottak Izrael irányába szombat éjszaka – jelentette az izraeli 12-es televízió. A hírt az izraeli hadsereg szóvivője, Daniel Hagari is megerősítette televíziós sajtótájékoztatóján.
Jelentősen romlott a katonai helyzet a keleti fronton a több mint két éve orosz támadás alatt álló Ukrajnában – közölte szombaton Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg parancsnoka.
Halálos légibaleset történt Ráckeresztúrnál szombat délelőtt, a sportrepülőgépben utazó két férfi a helyszínen meghalt, a baleset körülményeit büntetőeljárás keretében vizsgálja a rendőrség.
Egy ember meghalt, sokan megsebesültek Texasban, amikor egy férfi lopott kamionnal, bosszúból belehajtott az állami közbiztonsági hivatal épületébe pénteken.
Joe Biden időben közeli támadást vár Irán részéről Izrael ellen – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban pénteken.
Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
Iszlamista indíttatású terrormerénylet előkészítésének gyanújával tartóztattak le három fiatalkorút a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban – közölte pénteken a düsseldorfi főállamügyészség.
A dél-ukrajnai Dnyipropetrovszk és Herszon megyében az energetikai infrastruktúrát támadták orosz drónok az éjszaka – közölték pénteken az ukrán hatóságok.
Több mint ezer liter alkoholos italt, valamint cigarettát találtak a pénzügyőrök Nagylaknál egy román furgonban – tájékoztatta Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-t.
Sulyok Tamás köztársasági elnök Klaus Iohannis román államfővel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett csütörtökön a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón – tájékoztatott a Sándor-palota.
szóljon hozzá!