Vitatott döntés. Macron bejelentette, hogy országa szeptembertől elismeri Palesztinát államként
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Franciaország szeptemberben hivatalosan elismeri a palesztin államot – jelentette be Emmanuel Macron elnök, ezzel Franciaország lesz az első G7-ország, amely ezt megteszi.
2025. július 25., 09:072025. július 25., 09:07
A BBC szerint Macron az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a hivatalos bejelentésre az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülésén kerül sor.
– írta.
A palesztin tisztségviselők üdvözölték Macron döntését, míg Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint ez a lépés „jutalmazza a terrorizmust” a Hamász 2023. október 7-i izraeli támadása után.
A G7 a főbb iparosodott országok csoportja, amely Franciaország mellett az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Olaszországot, Németországot, Kanadát és Japánt foglalja magában.
Macron csütörtöki bejegyzésében az X-en a következőket írta: „A Közel-Kelet igazságos és tartós békéjének történelmi elkötelezettségéhez híven úgy döntöttem, hogy Franciaország elismeri a Palesztin Államot.
Macron egy levelet is csatolt Mahmúd Abbásznak, a palesztin hatóság elnökének címezve, amelyben megerősítette döntését.
Fidèle à son engagement historique pour une paix juste et durable au Proche-Orient, j’ai décidé que la France reconnaîtra l’État de Palestine.
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) July 24, 2025
J’en ferai l’annonce solennelle à l’Assemblée générale des Nations unies, au mois de septembre prochain.… pic.twitter.com/7yQLkqoFWC
Macron bejelentésére reagálva Abbász helyettese, Husszein as-Sejk az AFP hírügynökség szerint azt mondta: „Ez az álláspont tükrözi Franciaország elkötelezettségét a nemzetközi jog iránt, valamint támogatását a palesztin nép önrendelkezési jogának és független államunk létrehozásának iránt”.
Netanjahu eközben az X-en írt bejegyzésében így fogalmazott: „Határozottan elítéljük Macron elnök döntését, hogy az október 7-i mészárlás után elismeri a Tel-Aviv mellett fekvő palesztin államot.
– tette hozzá Netanjahu.
We strongly condemn President Macron’s decision to recognize a Palestinian state next to Tel Aviv in the wake of the October 7 massacre. Such a move rewards terror and risks creating another Iranian proxy, just as Gaza became.
— Benjamin Netanyahu - בנימין נתניהו (@netanyahu) July 24, 2025
A Palestinian state in these conditions would be a…
A Hamász szerint Franciaország döntése „pozitív lépés a helyes irányba”, és felszólította a világ összes országát, hogy „kövessék Franciaország példáját”.
Közöttük van néhány európai uniós ország, köztük Spanyolország és Írország.
De Izrael fő támogatója, az Egyesült Államok, és szövetségesei, köztük az Egyesült Királyság, nem ismerik el a palesztin államot.
Csütörtöki nyilatkozatában Sir Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy pénteken „sürgősségi telefonkonferenciát” tart a francia és a német vezetőkkel, hogy megvitassák, „mit tehetünk sürgősen a gyilkolás megállítására”.
Szaúd-Arábia külügyminisztériuma méltatta Franciaország döntését, mondván, hogy „megerősíti a nemzetközi közösség konszenzusát a palesztin nép önrendelkezési jogáról és egy független állam létrehozásáról”.
Mint ismeretes, az izraeli hadjáratot indított Gázában válaszul Hamász terrorszervezet által végrehajtott a dél-izraeli támadásra, amelyben körülbelül 1200 ember meghalt és 251-et túszul ejtettek.
Gáza a palesztin enklávéba érkező segélyek blokádja miatt ember által okozott tömeges éhezésnek van kitéve – jelentette ki szerdán Tedrosz Adhanom Ghebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.
A terület egészségügyi minisztériuma szerint azóta legalább 59 106 ember halt meg Gázában, a terület nagy része pedig romba dőlt.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint Gázában éhínség tombol, mivel kevés élelmiszersegély jut be a területre.
Mint arról beszámoltunk,
A GHF szerint a Hamász ezért megpróbálja ellehetetleníteni a szervezet tevékenységét, többek között azzal, hogy a palesztin civilek testi épségére való tekintet nélkül fegyveres provokátorokat küld a segélyre váró tömegbe, hogy káoszt idézzenek elő, beavatkozásra kényszerítve az izraeli hadsereget.
Ezzel az élelmiszersegélyek szétosztását is akadályozza.
Kiszállnak az amerikaiak a tűzszüneti tárgyalásokból
Az amerikai kormány felfüggeszti részvételét a gázai tűzszünetről szóló tárgyalásokon és hazarendeli az Egyesült Államok delegációját a Dohában zajló egyeztetésekről – jelentette be Steve Witkoff különleges elnöki megbízott.
A diplomata elmondta, hogy az adminisztráció tárgyalóit egyeztetés céljából rendelték vissza, ugyanakkor közölte, hogy a lépés oka a Hamász „önző hozzáállása”, amely az amerikai álláspont szerint azt mutatja, hogy a palesztin fegyveres szervezet részéről hiányzik a valódi szándék a tűzszünetre Gázában.
„Miközben a közvetítők hatalmas erőfeszítéseket tettek, addig a Hamász nincs összhangban ezzel, és nem cselekszik jó hiszemben” – fogalmazott Steve Witkoff, aki hozzátette, hogy „most alternatív lehetőségeket is megfontolunk annak érdekében, hogy hazahozzuk a túszokat, és egy stabilabb közeget teremtsük a gázai emberek számára”. Donald Trump amerikai elnök közel-keleti ügyekért felelős különleges megbízottja egyben azt hangoztatta, az Egyesült Államok „eltökélt” abban, hogy elérje a gázai konfliktus lezárását.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely ígérete szerint visszaállítja a korrupcióellenes intézmények, a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupcióellenes ügyészség függetlenségét.
Lezuhant az oroszországi Amuri területen eltűnt An-24-es típusú utasszállító repülőgép, megtalálták a roncsait – közölte a TASZSZ hírügynökséggel az Oroszországi Föderáció Sürgősségi Helyzetek Minisztériumának sajtószolgálata csütörtökön az MTI szerint.
A kormány antiszemita gyűlöletbeszéd miatt kitiltja Magyarország területéről a terroristákat támogató, Kneecap nevű ír együttest – írta meg a Magyar Nemzet csütörtökön.
Gáza a palesztin enklávéba érkező segélyek blokádja miatt ember által okozott tömeges éhezésnek van kitéve – jelentette ki szerdán Tedrosz Adhanom Ghebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.
Fogolycseréről állapodott meg Oroszország és Ukrajna szerdán Isztambulban tartott harmadik közvetlen tárgyalása során, de úgy tűnik, hogy a tűzszüneti feltételek és az elnökök közötti esetleges csúcstalálkozó tekintetében alig történt előrelépés.
A román állam úgy döntött, hogy kártérítést kér a hollandiai Drents Múzeumból ellopott négy, aranyból készült dák műtárgyért, anélkül, hogy megvárná a büntetőeljárás lezárását – értesült a Digi24.ro portál.
Jókora pénzösszeget és több mint egytucatnyi útlevelet találtak a görög hatóságok Vladimir Plahotniuc szökésben levő moldovai oligarchánál egy 1 milliárd dolláros banki csalásban és más bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítanak.
Donald Trump amerikai elnök súlyos következményeket sürgetett, miután a 2016-os demokrata választási vereség után a leköszönő Obama-adminisztráció vezető tisztségviselői állítólag hírszerzési iratokat hamisítottak.
Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos komoly visszalépésnek nevezte, hogy az ukrán parlament megszavazta kedden azt a törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezi a nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalt.
A luxemburgi hatóságok még 2020 februárjában őrizetbe vettek egy svéd férfit, aki a rotterdami Eurovíziós Dalfesztivál ellen tervezett terrortámadást – írta a Het Parool holland lap kedden luxemburgi igazságügyi forrásokra hivatkozva.
szóljon hozzá!