Éhezés? A WHO vezetője szerint Gáza lakosai nem jutnak elegendő élelmiszerhez
Fotó: UNRWA
Gáza a palesztin enklávéba érkező segélyek blokádja miatt ember által okozott tömeges éhezésnek van kitéve – jelentette ki szerdán Tedrosz Adhanom Ghebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.
2025. július 24., 09:312025. július 24., 09:31
2025. július 24., 09:362025. július 24., 09:36
A Reuters szerint a WHO-vezető kijelentését több mint 100 segélyszervezet felhívása előzte meg, amelyben a Gázában uralkodó éhínségre figyelmeztettek, miközben tonnányi élelmiszer, tiszta víz és orvosi ellátmány érintetlenül áll a területen kívül.
„Nem tudom, mi másnak nevezhetném ezt, mint tömeges éhezésnek, és ez ember okozta, ez nagyon egyértelmű” – mondta Tedros egy Genfből élőben közvetített virtuális sajtótájékoztatón. „Ez a blokád miatt van” – tette hozzá.
Gáza élelmiszerkészletei elfogytak, miután Izrael, amely 2023 októbere óta háborúban áll a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezettel, márciusban leállította az összes ellátmány szállítását a területre, majd májusban feloldotta a blokádot – de
Ennek eredményeként a nemzetközi segélyszervezetek szerint jelenleg csak a szükséges mennyiség töredéke jut el a gázai emberekhez.
Izrael azt állítja, hogy elkötelezett a segélyek beengedése mellett, de ellenőriznie kell azokat, hogy megakadályozza azok terroristákhoz való eljutását. Azt állítja, hogy a háború alatt elegendő élelmiszert engedett be Gázába, és a Hamászt okolja a 2,2 millió gázai ember szenvedéséért.
A gázai egészségügyi minisztérium szerint az éjszaka folyamán további tíz palesztin halt éhen, így az éhen haltak száma 111-re emelkedett, többségük az elmúlt hetekben halt meg.
A WHO hozzátette, hogy az alultápláltság kezelésére szolgáló központok tele vannak, és nincs elegendő készletük a sürgősségi élelmezéshez, mivel az éhínséget tovább súlyosbította a segélyútvonalak összeomlása és a hozzáférés korlátozása.
Azt is elmondta, hogy az ENSZ és humanitárius partnerei március és május között közel 80 napig nem tudtak élelmiszert szállítani, és a szállítások újraindítása még mindig nem elegendő.
Csak júliusban 5100 gyermeket vettek fel alultápláltsági programokba, köztük 800 súlyosan lesoványodott gyermeket, mondta Rik Peeperkorn, a WHO képviselője a megszállt palesztin területeken.
Mint arról beszámoltunk, Izrael néhány hónapja az amerikai Gázai Humanitárius Alapítványra (GHF) bízta a segélyosztást, hogy elkerülje, hogy a Hamász ellopja a segélyeket.
Ezzel az élelmiszersegélyek szétosztását is akadályozza.
Eközben gy katonai szóvivő szerdán azt közölte: az izraeli hadsereg (IDF) vizsgálata szerint egy eltévedt lövedék találta el a gázai katolikus templomot.
Az IDF hivatalosan is lezárta a vizsgálatot, amely a gázai Szent Család katolikus templomot érő katonai csapás körülményeit tisztázta. A jelentés szerint az épületet, az övezet egyetlen katolikus templomát nem szándékosan, egy eltévedt lövedék miatt érte találat, miközben az izraeli csapatok a térségben tevékenykedtek.
A támadás következtében két nő életét vesztette és tízen megsebesültek, köztük Gabrielle Romanelli, a templom papja.
Az eset világszerte felháborodást váltott ki. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte azt, Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter arra emlékeztetett, hogy a templom Franciaország történelmi védelme alatt áll. A Vatikán hivatalos közleményben ítélte el az incidenst.
– közölte a vizsgálat lezárásakor az IDF szóvivője.
Az IDF azt is bejelentette, hogy a jeruzsálemi patriarkátus kérésére humanitárius segélyt, élelmet, gyógyszert és orvosi felszerelést juttatott el a templomhoz, valamint biztosította a sérültek evakuálását és orvosi ellátását.
Egyházi küldöttség, a latin és a görög pátriárka képviselői is ellátogathattak a templomhoz.
Az eset után Donald Trump amerikai elnök telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki a Fehér Ház szerint elismerte, hogy izraeli hiba történt, és sajnálkozását fejezte ki.
„Csak katonai célpontokat támadunk, és mindent megteszünk a civil lakosság és az infrastruktúrák, különösen a vallási intézmények védelme érdekében” – közölte az IDF, amely minden civil áldozatot sajnálatosnak és elkerülendőnek nevezett.
Franciaország szeptemberben hivatalosan elismeri a palesztin államot – jelentette be Emmanuel Macron elnök, ezzel Franciaország lesz az első G7-ország, amely ezt megteszi.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely ígérete szerint visszaállítja a korrupcióellenes intézmények, a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupcióellenes ügyészség függetlenségét.
Lezuhant az oroszországi Amuri területen eltűnt An-24-es típusú utasszállító repülőgép, megtalálták a roncsait – közölte a TASZSZ hírügynökséggel az Oroszországi Föderáció Sürgősségi Helyzetek Minisztériumának sajtószolgálata csütörtökön az MTI szerint.
A kormány antiszemita gyűlöletbeszéd miatt kitiltja Magyarország területéről a terroristákat támogató, Kneecap nevű ír együttest – írta meg a Magyar Nemzet csütörtökön.
Fogolycseréről állapodott meg Oroszország és Ukrajna szerdán Isztambulban tartott harmadik közvetlen tárgyalása során, de úgy tűnik, hogy a tűzszüneti feltételek és az elnökök közötti esetleges csúcstalálkozó tekintetében alig történt előrelépés.
A román állam úgy döntött, hogy kártérítést kér a hollandiai Drents Múzeumból ellopott négy, aranyból készült dák műtárgyért, anélkül, hogy megvárná a büntetőeljárás lezárását – értesült a Digi24.ro portál.
Jókora pénzösszeget és több mint egytucatnyi útlevelet találtak a görög hatóságok Vladimir Plahotniuc szökésben levő moldovai oligarchánál egy 1 milliárd dolláros banki csalásban és más bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítanak.
Donald Trump amerikai elnök súlyos következményeket sürgetett, miután a 2016-os demokrata választási vereség után a leköszönő Obama-adminisztráció vezető tisztségviselői állítólag hírszerzési iratokat hamisítottak.
Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos komoly visszalépésnek nevezte, hogy az ukrán parlament megszavazta kedden azt a törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezi a nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalt.
A luxemburgi hatóságok még 2020 februárjában őrizetbe vettek egy svéd férfit, aki a rotterdami Eurovíziós Dalfesztivál ellen tervezett terrortámadást – írta a Het Parool holland lap kedden luxemburgi igazságügyi forrásokra hivatkozva.
szóljon hozzá!