Visszakozott. Zelenszkij szerint az új törvény visszaállítja a korrupcióellenes hatóságok függetlenségét
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely ígérete szerint visszaállítja a korrupcióellenes intézmények, a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupcióellenes ügyészség függetlenségét.
2025. július 25., 08:252025. július 25., 08:25
Az előterjesztés megjelent az ukrán parlament honlapján. Zelenszkij néhány órával korábban közölte, hogy már jóváhagyta az új törvényjavaslat szövegét, amelynek a korrupcióellenes szervek függetlenségének megerősítése a célja.
A közzétett dokumentumban szerepel, hogy a törvényjavaslat célja a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupcióellenes ügyészség intézményi függetlenségének szavatolása. A törvényjavaslat szerint
A SZAP működésével kapcsolatos adminisztratív írásos utasításokat kizárólag a SZAP vezetőjének jóváhagyásával lehet kiadni.
A korrupcióellenes nyomozóhivatal azon munkatársainak, akik államtitkokhoz férnek hozzá, hat hónapon belül kötelező átesniük egy poligráfos hazugságvizsgálaton, amelyet az ukrán biztonsági szolgálat szervez.
Ehhez a NABU igazgatójának döntése és a SZAP ügyészének jóváhagyása szükséges. A SZAP vezetője más hatóságokhoz utalhat át ügyeket, ha objektív okok miatt a NABU nem képes az előzetes nyomozás lefolytatására. A SZAP ügyészei írásos utasításokat adhatnak a NABU nyomozóinak. Ha egy nyomozó megtagadja az utasítás végrehajtását, felelősségre vonható.
Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos komoly visszalépésnek nevezte, hogy az ukrán parlament megszavazta kedden azt a törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezi a nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalt.
A főügyész átadhatja a gazdasági biztonsági hivatal ügyeit más hatóságoknak – ismertette a törvényjavaslat részleteit az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A NABU a Facebookon közölte, hogy a SZAP-pal együtt részt vett a törvényjavaslat szövegének kidolgozásában. Az intézmény szerint a sürgősségi jelzéssel beterjesztett elnöki javaslat helyreállítja a NABU és a SZAP minden hatáskörét és szavatolja függetlenségüket.
„A NABU és a SZAP felszólítják az ukrán parlamentet, hogy mielőbb fogadja el az elnök indítványát. Ez lehetővé teszi, hogy megelőzzük azokat a fenyegetéseket, amelyek a NABU és a SZAP által folytatott büntetőeljárásokat veszélyeztetik” – írta a NABU közleményében.
Mint arról beszámoltunk,
Ukrajna-szerte tüntetések kezdődtek ellene, miközben számos nyugati ország és az Európai Unió vezetése is bírálta.
Közben
Az első csomag, amelynek értéke körülbelül 150 millió dollár, olyan berendezéseket és szolgáltatásokat tartalmaz, amelyek segítenek Ukrajnának az M109 önjáró tarackok javításában és karbantartásában. Az üzlet alkatrészeket, szerszámokat, képzést és egyéb támogatást biztosít, lehetővé téve Ukrajnának, hogy önállóan végezze el a javításokat és több tüzérségi rendszerét működőképes állapotban tartsa.
A külügyminisztérium szerint a csomag segít fenntartani, korszerűsíteni és javítani a meglévő amerikai gyártmányú légvédelmi rendszereket. Tartalmazza a jelentős módosításokat, a karbantartási támogatást, a pótalkatrészeket, a kiegészítőket, a képzést, valamint az amerikai kormány és a vállalkozók technikai segítségnyújtását.
Alig egy nappal korábban, szerdán az Egyesült Államok két, összesen 322 millió dollár értékű katonai segélycsomagot hagyott jóvá Ukrajna számára.
Az egyik a HAWK Phase III légvédelmi rendszereket tartalmazza, a másik pedig alkatrészeket biztosít a Bradley gyalogsági harci járművek javításához.
miközben az ország továbbra is védekezik Oroszország folyamatos inváziója ellen.
Az ügyleteket azt követően hagyták jóvá, hogy Donald Trump amerikai elnök július 14-én bejelentette a NATO és az EU által támogatott kezdeményezést, amelynek keretében a szövetség tagjai amerikai gyártmányú fegyverrendszereket vásárolnak Ukrajna számára.
Az eladások és a segélycsomagok jelzik az Egyesült Államok megújult elkötelezettségét Ukrajna hosszú távú önvédelmi képességeinek kiépítése iránt a folytatódó háború közepette.
Eközben
– közölte Caspar Veldkamp holland külügyminiszter csütörtökön az X közösségi oldalon.
„Az úgynevezett Moszkvai Mechanizmus alkalmazásával Hollandia és partnerei hozzájárulnak az orosz háborús bűncselekmények feltárásához és az elszámoltathatóság megteremtéséhez Ukrajnában” – írta Veldkamp, anélkül, hogy megnevezte volna, mely országok csatlakoztak a kezdeményezéshez.
A „Moszkvai Mechanizmus” az EBESZ egyik eljárása, amely lehetővé teszi, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságjogok súlyos megsértésének gyanúja esetén tagállamok független szakértői vizsgálatot kezdeményezzenek akár az érintett ország beleegyezése nélkül is.
Az eljárást 1991-ben fogadták el Moszkvában, és célja, hogy elősegítse a jogsértések feltárását ott, ahol az állami szervek nem biztosítanak megfelelő vizsgálatot.
A mechanizmust korábban alkalmazták többek között Fehéroroszország és Oroszország esetében is.
Az EBESZ 57 tagállamból áll, tagjai közt van az Egyesült Államok és Oroszország is.
Reuters: Peking motorokat szállított az orosz drónokhoz, India robbanószert biztosított Moszkva számára
Peking állítólag megkerüli a nyugati szankciókat azzal, hogy kínai gyártmányú drónmotorokat szállít egy állami tulajdonú orosz gyártónak, és azokat „ipari hűtőberendezéseknek” címkézi, hogy elkerülje a lebukást.
Ez az állítólagos gyakorlat három európai biztonsági tisztségviselő és a Reuters által áttekintett dokumentumok szerint lehetővé tette Oroszország számára, hogy jelentősen növelje a Garpija-A1 támadó drónok gyártását.
A szállítmányok lehetővé tették az orosz fegyvergyártó IEMZ Kupol számára, hogy növelje Garpija drónjainak gyártását, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és az EU októberben szankciókat vezetett be, amelyek célja a gyártó ellátási láncának megzavarása volt. Az információk biztonsági tisztségviselőktől és számos dokumentumból származnak, köztük szerződésekből, számlákból és vámpapírokból.
A Reuters által megtekintett belső Kupol-dokumentum szerint a vállalat szerződést kötött az orosz védelmi minisztériummal, hogy idén több mint 6000 Garpija drónt gyártson, ami jelentős növekedést jelent a 2024-es 2000 darabhoz képest. A dokumentum azt is megjegyezte, hogy áprilisra már több mint 1500 drón került kiszállításra.
A Garpija egy nagy hatótávolságú drón, amelyet civil és katonai célpontok elleni támadásokra használnak mélyen az ukrán területen belül. Az ukrán katonai hírszerző ügynökség Reutersnek adott nyilatkozata szerint Oroszország havonta körülbelül 500 darabot vet be.
A Reuters arról is beszámolt, hogy az indiai vámhatóság adatai szerint egy indiai cég decemberben 1,4 millió dollár értékű, katonai célokra használható robbanóanyagot szállított Oroszországba, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok szankciókkal fenyegette meg azokat a szervezeteket, amelyek támogatják Oroszország ukrajnai háborús erőfeszítéseit.
Az egyik orosz vállalat, amely a HMX vagy oktogén néven ismert vegyületet kapta, a Promszintez robbanóanyag-gyártó cég, amelyről az ukrán SZBU biztonsági szolgálat egyik tisztségviselője azt mondta, hogy kapcsolatban áll Moszkva katonai szerveivel. A tisztségviselő szerint Ukrajna áprilisban dróncsapást indított a Promszintez tulajdonában lévő gyár ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lezuhant az oroszországi Amuri területen eltűnt An-24-es típusú utasszállító repülőgép, megtalálták a roncsait – közölte a TASZSZ hírügynökséggel az Oroszországi Föderáció Sürgősségi Helyzetek Minisztériumának sajtószolgálata csütörtökön az MTI szerint.
A kormány antiszemita gyűlöletbeszéd miatt kitiltja Magyarország területéről a terroristákat támogató, Kneecap nevű ír együttest – írta meg a Magyar Nemzet csütörtökön.
Gáza a palesztin enklávéba érkező segélyek blokádja miatt ember által okozott tömeges éhezésnek van kitéve – jelentette ki szerdán Tedrosz Adhanom Ghebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.
Fogolycseréről állapodott meg Oroszország és Ukrajna szerdán Isztambulban tartott harmadik közvetlen tárgyalása során, de úgy tűnik, hogy a tűzszüneti feltételek és az elnökök közötti esetleges csúcstalálkozó tekintetében alig történt előrelépés.
A román állam úgy döntött, hogy kártérítést kér a hollandiai Drents Múzeumból ellopott négy, aranyból készült dák műtárgyért, anélkül, hogy megvárná a büntetőeljárás lezárását – értesült a Digi24.ro portál.
Jókora pénzösszeget és több mint egytucatnyi útlevelet találtak a görög hatóságok Vladimir Plahotniuc szökésben levő moldovai oligarchánál egy 1 milliárd dolláros banki csalásban és más bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítanak.
Donald Trump amerikai elnök súlyos következményeket sürgetett, miután a 2016-os demokrata választási vereség után a leköszönő Obama-adminisztráció vezető tisztségviselői állítólag hírszerzési iratokat hamisítottak.
Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos komoly visszalépésnek nevezte, hogy az ukrán parlament megszavazta kedden azt a törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezi a nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalt.
A luxemburgi hatóságok még 2020 februárjában őrizetbe vettek egy svéd férfit, aki a rotterdami Eurovíziós Dalfesztivál ellen tervezett terrortámadást – írta a Het Parool holland lap kedden luxemburgi igazságügyi forrásokra hivatkozva.
Huszonöt ország – köztük az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország és Japán külügyminiszterei – a Gázai övezetben dúló harcok azonnali leállítására szólított fel hétfőn egy közös nyilatkozatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!