Tízezer eurós alsó értéket szab meg egy új európai uniós irányelv az uniós forrásokat érintő korrupciós ügyek bűncselekményként való besorolásához.
2017. augusztus 06., 19:032017. augusztus 06., 19:03
Mindez annak kapcsán érdekes, hogy Romániában arról zajlik vita, mekkora összeghatárt szabjanak meg, amely alatt a hivatali visszaélés nem minősül bűncselekménynek.
Az Európai Parlament és az Európai Tanács által elfogadott irányelv értelmében
Az 1371/2017-es számú direktíva kimondja: legalább négyéves szabadságvesztéssel sújtandó az a személy, aki 100 000 eurósnál nagyobb kárt okoz. A minimális összeg, amely alatt az illetékes szervek eltekinthetnek a büntetőjogi felelősségre vonástól 10 000 euró, vagyis mintegy 45 000 lej. Ez esetben az irányelv rámutat: a tagállamok nem büntetőjogi szankciókat is alkalmazhatnak.
Az irányelv szerint a korrupció kiemelten súlyos fenyegetést jelent az EU pénzügyi érdekeire. „Mivel minden, közhivatalt betöltő személynek kötelessége pártatlanul dönteni, a döntéshozatali vagy elbírálási folyamat befolyásolását célzó vesztegetést, illetve a vesztegetés elfogadását korrupcióként kell besorolni függetlenül attól, hogy az érintett személy mely országban vagy nemzetközi szervezetben tevékenykedik.
A direktívát idén július 5-én fogadták el, és július 28-án jelent meg az EU hivatalos közlönyében. A tagállamoknak 2019. július 6-ig kell saját jogrendjükbe bevezetniük.
Florin Iordache, a képviselőház szociáldemokrata (PSD) alelnöke szerint 200 000 lejben kellene az összeget megszabni, de akár 400 000 lejes alsó küszöbértéket sem tart elképzelhetetlennek. Ellenzéki politikusok és elemzők szerint a nagyobbik kormánypárt célja az, hogy megmentsék Liviu Dragnea pártelnököt egy újabb ítélettől, amely egy 180 000 lejes kárt okozó hivatali visszaélési ügy miatt indult bűnvádi eljárás nyomán várhat rá.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
A csütörtöki első két szavazáson sem sikerült pápát választaniuk a konklávéra összegyűlt bíborosoknak: a pápaválasztó gyűlésnek otthont adó vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből fekete füst szállt fel kelet-európai idő szerint nem sokkal egy óra előtt.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje megválasztása esetén népszavazást írna ki arról, hogy megtartsák-e a tavalyi elnökválasztás alkotmánybíróság által eltörölt második fordulóját.
Európának közösen kell megoldania a migráció ügyét, és jobb európai szabályozásra kell törekedni – jelentette ki Friedrich Merz új német kancellár szerdán Varsóban a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtókonferencián.
Az Egyesült Államok és Izrael megvitatta annak lehetőségét, hogy Washington irányítsa a Gázai övezet háború utáni ideiglenes közigazgatását – közölte öt, az ügyet jól ismerő személy a Reut
India és Pakisztán szerda este tüzérségi párbajt vívott a vitatott kasmíri térségben lévő de facto határon keresztül – közölte az indiai védelmi szóvivő az indiai igazgatású Kasmírban.
szóljon hozzá!