HIRDETÉS
Mindez annak kapcsán érdekes, hogy Romániában arról zajlik vita, mekkora összeghatárt szabjanak meg, amely alatt a hivatali visszaélés nem minősül bűncselekménynek.
Az Európai Parlament és az Európai Tanács által elfogadott irányelv értelmében
kimondottan kemény büntetéssel kell sújtani azokat, akik visszaélnek az európai uniós pénzekkel.
Az 1371/2017-es számú direktíva kimondja: legalább négyéves szabadságvesztéssel sújtandó az a személy, aki 100 000 eurósnál nagyobb kárt okoz. A minimális összeg, amely alatt az illetékes szervek eltekinthetnek a büntetőjogi felelősségre vonástól 10 000 euró, vagyis mintegy 45 000 lej. Ez esetben az irányelv rámutat: a tagállamok nem büntetőjogi szankciókat is alkalmazhatnak.
Az irányelv szerint a korrupció kiemelten súlyos fenyegetést jelent az EU pénzügyi érdekeire. „Mivel minden, közhivatalt betöltő személynek kötelessége pártatlanul dönteni, a döntéshozatali vagy elbírálási folyamat befolyásolását célzó vesztegetést, illetve a vesztegetés elfogadását korrupcióként kell besorolni függetlenül attól, hogy az érintett személy mely országban vagy nemzetközi szervezetben tevékenykedik.
A direktívát idén július 5-én fogadták el, és július 28-án jelent meg az EU hivatalos közlönyében. A tagállamoknak 2019. július 6-ig kell saját jogrendjükbe bevezetniük.
Az irányelv román szempontból azért érdekes, mert a országban az év eleje óta vita zajlik arról, mekkora értékhatáron alul ne minősüljön bűncselekménynek a hivatali visszaélés.
Florin Iordache, a képviselőház szociáldemokrata (PSD) alelnöke szerint 200 000 lejben kellene az összeget megszabni, de akár 400 000 lejes alsó küszöbértéket sem tart elképzelhetetlennek. Ellenzéki politikusok és elemzők szerint a nagyobbik kormánypárt célja az, hogy megmentsék Liviu Dragnea pártelnököt egy újabb ítélettől, amely egy 180 000 lejes kárt okozó hivatali visszaélési ügy miatt indult bűnvádi eljárás nyomán várhat rá.
