Fotó: Donald Trump/Facebook
Donald Trump még győzhet, mert az úgynevezett csatatér államokban, ahol valójában eldől a küzdelem, a hátránya sokkal kisebb, mint az országos felmérésekben – véli Magyarics Tamás külpolitikai szakértő. Az Egyesült Államokban nagyon sokan éltek a levélszavazat lehetőségével, a jelek szerint a holnap rendezendő elnökválasztás után még jó néhány napot várni kell a végeredményre.
2020. november 02., 08:422020. november 02., 08:42
2020. november 02., 08:452020. november 02., 08:45
November 3-án, kedden tartják az amerikai elnökválasztást, de már több mint hatvanmillióan leadták szavazatukat levélben. A felmérésekben továbbra is Joe Biden demokrata elnökjelölt vezet, a hivatalban lévő, újrázni készülő republikánus elnök hátránya viszont csökkent az utóbbi egy hétben a kulcsfontosságú államokban. Az Egyesült Államok majdhogynem polgárháborús hangulatban várja az elnökválasztást.
Magyarics Tamást a tengerentúli törésvonalakról kérdeztük, s arról, hogy a mély megosztottság milyen hatással van a választásokra. Mint a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatója elmondta,
Ami az ideológiai törésvonalat illeti, a szakértő megemlítette, hogy a liberálisok (a baloldal, elsősorban az úgynevezett progresszívek) a genderideológiától kezdve a faji és egyéb kisebbségek vélt és/vagy valós sérelmeinek felkarolásán át a radikális zöld politikáig számos, az amerikai főáramtól balra eső politikát támogatnak.
Hozzátette: legújabb „vadhajtásaik” (a Fekete életek számítanak vagy a metoo mozgalom) már alapjában támadják az amerikai hagyományokat.
Ragaszkodnak a hagyományos családmodellhez és az értékek szerepéhez az életben – szemben a szélsőbalos liberálisokkal, akik mindent relativizálnak, szerintük nincsenek egyetemes értékek” – jelentette ki a Krónikának Magyarics Tamás.
Az elemző fontosnak tartotta kiemelni, hogy egy újabb törésvonal alakult ki a fajok közt: a fehérek túlnyomó többsége republikánus szavazó, míg a faji kisebbségek demokrata szavazók, így az afrikai-amerikaiak mintegy kilencven százaléka, a hispánok közel kétharmada.
Kérdésünkre, hogy mi a legfőbb mozgósító erő Biden, illetve Trump oldalán, az ELTE tanára azt mondta, Joe Biden legfőbb mozgósító ereje a Trump-ellenesség az amerikai társadalom baloldalán és a mérsékeltek egy részénél, üzenete szerint vissza akarja hozni a „normalitást”.
Szakpolitikai kérdésekben lényegében Barack Obama politikájának folytatását ígéri: az Obamacare új változatát, a zöld politikát (széndioxid-mentes Egyesült Államok egy-két évtizeden belül), a munkahelyek megvédését, liberálisabb bevándorláspolitikát, infrastrukturális beruházásokat. Továbbá adóemelést a vállalatok, valamint az évi négyszáz ezer dollárnál többet keresők számára, faji kvóták megemelése az élet több területén. Egyszóval: a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentését, és egy egalitáriánusabb társadalmat” – összegzett a szakértő. Hozzátette:
A másik oldalon az újrázásra készülő elnök további adócsökkentéseket ígér; a „rend és a törvény” helyreállítását az egész országban, tekintettel az utóbbi hónapok zavargásaira, továbbra is szigorú bevándorlási politikát, az amerikai érdekek kíméletlen védelmét akár a szövetségesekkel szemben is – vázolta Trump ígéreteit Magyarics Tamás. Úgy vélte, hatásos a negatív kampányüzenete is:
Ki nyeri a választást? – szögeztük a szakértők számára legkevésbé kedvelt kérdést Magyarics Tamásnak. Aki elmondta, az eddig leadott több tízmillió szavazatról természetesen nem lehet tudni, hogy milyen irányba viszik az elnökválasztást – a szavazatszámlálást a legtöbb államban azután kezdik, hogy november 3-án személyesen is leadták a voksolni kívánók a szavazataikat. „A feltételezések szerint jóval több demokrata kívánt élni a levélszavazással, mint republikánus, ezért
A jelek szerint jó néhány napot várni kell az eredménnyel, hacsak valamelyik jelölt nem nyer fölényesen, mert a levélszavazatok feladási határideje több helyen november 3-a, s emiatt a voksok számlálása akár a hónap közepéig is eltarthat” – hívta fel a figyelmet a külpolitikai szakértő.
Magyarics Tamás lapunknak elmondta, Trump elvileg még győzhet, mert az úgynevezett „csatatér” államokban, ahol valójában eldől a küzdelem, a hátránya sokkal kisebb, mint az országos felmérésekben, azaz, átlagosan három-négy százalék, ami még a hibahatáron belül is van. Kiemelte ugyanakkor, a hivatalban lévő elnöknek némileg nagyobb hátrányból kellene most fordítania, mint 2016-ban, és talán a legnagyobb akadály előtte az, hogy négy évvel ezelőtt Hillary Clintont többen utasították el, mint őt, most viszont őt utasítják el sokkal többen, mint Bident.
– nyomatékosította a budapesti egyetemi oktató.
Különben a Floridai Egyetem választásokkal foglalkozó kutatócsoportjának szombaton nyilvánosságra hozott adatai szerint a választásra jogosult amerikaiak közül több mint 90 milliónyian már leadták szavazatukat levélben vagy személyesen, a korai voksolás biztosította lehetőségekkel élve. Elemzők szerint ez rekordnak számít, a 2016-os választási részvétel 65 százalékát jelenti.
Nemcsak a republikánus elnökről és demokrata kihívójáról voksolnak az amerikaiak november 3-án.
A szenátust illetően 35 bársonyszék sorsáról döntenek. Megválasztják a szövetségi főváros, Washington és az Egyesült Államok tengerentúli területeinek összesen hat kongresszusi képviselőjét is, nekik azonban nincs szavazati joguk a törvénykezés során. Ezen kívül 11 tagállamban és 2 tengerentúli területen kormányzóválasztás és helyi választások is lesznek, valamint számos kérdésben népszavazást tartanak.
Kaliforniában például arról voksolnak, hogy a sofőrök és az ételfutárok ismét egyéni vállalkozók lehessenek, ez ugyanis könnyítene társadalombiztosítási és adózási terheiken és lehetővé tenné számukra a munkanélküli segélyt is. Coloradóban a régebben még veszélyeztetett szürke farkasok védelmében felállítandó bizottságról, és az abortusz szigorításáról szavazhatnak.
Az ukrán elnök szerdán a kárpátaljai kistérségek (területi közösségek) és járások vezetőivel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy olyan kétoldalú dokumentum készül Ukrajna és Magyarország között.
Akciócsoport jön létre, amely megvizsgálja, mire van szükség egy olyan logisztikai központ kialakításához a spanyolországi Castellon tartományban, amely támogatást nyújthat az ott élő román állampolgároknak. Nőtt a természeti csapás áldozatainak száma.
Bezár Európa utolsó, Vlagyimir Iljics Leninnek szentelt múzeuma a finnországi Tamperében.
Az eddigi információk szerint nincsenek román állampolgárok a spanyolországi árvizek halálos áldozatai között; 22 román állampolgárt eltűntként tartanak nyilván – nyilatkozta csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A múlt hétvégi vitatott georgiai parlamenti választásokon leadott szavazatok részleges újraszámlálása megerősítette a kormánypárt győzelmét – közölte a választási bizottság csütörtökön az AFP francia hírügynökséggel.
Lezárják az orosz ostrom által fenyegetett donyecki Pokrovszk városának egyes részeit a védelmi előkészületek miatt – mondta Szerhij Dobrjak, a pokrovszki katonai közigazgatás vezetője a Szuszpilne közszolgálati médiumnak szerdán.
Az Egyesült Államok megpróbál „diplomáciai megoldást találni minden érintett féllel” – mondta Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő szerdán az Egyesült Államok és Izrael Libanonról folytatott tárgyalásait megelőzően.
A madridi kormány szerda esti tájékoztatása szerint 95-re emelkedett az özönvízszerű esőzések következtében kialakult áradások halálos áldozatainak száma Spanyolországban. A román külügy is közölte a potenciális román áldozatok számát.
Bizalmas volt Kijev és a Fehér Ház között az a sajtóban megjelent információ, hogy Ukrajna Tomahawk rakétákat is kérne az Egyesült Államoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán.
Legkevesebb 63 halálos áldozata van az özönvízszerű esőzések következtében kialakult áradásoknak Spanyolországban – közölték a hatóságok szerdán. Médiajelentések szerint a katasztrófa során több román állampolgár is életét vesztette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!