A Vatikán adhat otthont az oroszok és az ukránok közötti fegyverszüneti tárgyalásoknak, az amerikaiak is ott lehetnek

Vatikán

Ideális. A Vatikán és az olasz kormány is jelezte: a pápai állam hajlandó helyt adni a tűzszüneti tárgyalásoknak

Fotó: Vatican Live/képernyőmentés

Amennyiben az orosz és ukrán fél megállapodik arról, hogy a Vatikán közvetítésével tárgyalóasztalhoz ül a jövő héten, akkor azon az Egyesült Államok ott lesz – jelentette ki az amerikai elnök ukrán és orosz ügyekért felelős különleges megbízottja kedden.

Krónika

2025. május 21., 09:322025. május 21., 09:32

2025. május 21., 11:572025. május 21., 11:57

Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a tűzszünetről szólnak majd a tárgyalások, amelyen az Egyesült Államok támogató szerepben vesz részt, míg a Vatikán a felek közötti közvetítőként. Azt is elmondta, hogy kedden Giorgia Meloni olasz miniszterelnök erősítette meg az amerikai kormányzatnak, hogy nyitottak helyet adni a tűzszüneti tárgyalásoknak, amit XIV. Leó pápa ajánlott fel.

A katona-diplomata emlékeztetett arra, hogy a Vatikán az 1960-as évek elején a kubai rakétaválság megoldásában is hatékony diplomáciai segítséget nyújtott.

Kedden Marco Rubio külügyminiszter az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán megismételte, hogy az ukrajnai háborúnak nincs katonai megoldása, hanem tárgyalásos úton kell rendezni.

„Az alapvető kihívás, amellyel Ukrajnában szembesülünk az, hogy Oroszország azt akarja megszerezni, amivel még nem rendelkezik, és amire nincs jogalapja, míg Ukrajna azt akarja, amit katonai erővel nem képes visszaszerezni” – foglalta össze a konfliktus lényegét a külügyminiszter. Az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban vitatta azt a demokrata álláspontot, miszerint a Trump-kormányzat engedményeket tett Oroszországnak a béke elérése érdekében hozott intézkedéseivel.

Marco Rubio hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal szemben korábban elrendelt amerikai szankciók mindegyike érvényben van, és a korábban a Kongresszus által jóváhagyott katonai támogatást is eljuttatja az Egyesült Államok az ukrán haderő számára.

Az ukrán fél által igényelt Patriot rakétaindító-állásokkal kapcsolatban Marco Rubio hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok azokkal nem rendelkezik, de bizonyos NATO-szövetségeseket arra kért, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy Ukrajnának ilyen eszközöket adjanak légvédelmi célokra.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ukrajnai fegyveres támogatás realitása az, hogy a „szélesebb Nyugat” sem rendelkezik olyan gyártókapacitással, mint amilyen tempóban az eszközöket az ukrajnai háború során felhasználják.

A szenátusi meghallgatáson Marco Rubio a Szíriával szemben korábban elrendelt amerikai szankciók feloldása mellett azzal érvelt, hogy így tudják lehetővé tenni a térség többi állama számára, hogy a büntetőintézkedések megsértése nélkül segítsenek az újjáépítésre szoruló országnak. Egyben kifejtette, hogy a damaszkuszi amerikai nagykövetség újbóli megnyitása során az átmeneti kormányban részt nem vállaló különböző fegyveres csoportok jelentette veszélyt is figyelembe kell venni. Úgy fogalmazott, hogy az átmeneti kormány „potenciálisan” akár heteken belül is összeomolhat, és utalt arra, hogy az Egyesült Államok egy ilyen helyzetet akar elkerülni.

Az amerikai külügyminiszter megállapítása szerint történelmi tapasztalat, hogy Szíria a teljes közel-keleti térség stabilitását tekintve meghatározó.

Eközben Volodimir Zelenszkij elnök szintén kedden Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közelmúltbeli telefonbeszélgetése kapcsán arról beszélt: Oroszország időt próbál nyerni az ukrajnai háború folytatására.

Zelenszkij nyilatkozata azután hangzott el, hogy telefonbeszélgetést folytatott Alexander Stubb finn elnökkel, amelynek során az ukrán államfő beszámolt kollégájának a Trumppal folytatott hétfői telefonbeszélgetéséről, valamint az utóbbi Putyinnal folytatott megbeszéléseiről. „Nyilvánvaló, hogy Oroszország megpróbál időt nyerni a háború és a megszállás folytatásához” – mondta Zelenszkij az X-en.

„Partnereinkkel együtt azon dolgozunk, hogy nyomást gyakoroljunk az oroszokra, hogy változtassanak viselkedésükön” – tette hozzá. Zelenszkij köszönetet mondott azoknak a partnereknek, akik továbbra is szankciókkal sújtják Oroszországot az ukrajnai agresszió miatt, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak a tárgyalóasztalnál kell véget vetni.

„Világos és reális javaslatoknak kell az asztalon lenniük. Ukrajna készen áll bármilyen hatékony tárgyalási formátumra.

Idézet
Ha pedig Oroszország továbbra is irreális feltételeket támaszt és aláássa a lehetséges eredményeket, annak kemény következményekkel kell járnia”

– mondta Zelenszkij.

Az Axios kedden jelentette, hogy Zelenszkijnek emlékeztetnie kellett Trumpot, hogy a tárgyalások Oroszországgal már folyamatban vannak, miután Trump bejelentette az EU vezetőinek a Kreml tárgyalási készségét, a telefonbeszélgetésen jelen lévő forrásokra hivatkozva. Az eszmecserére állítólag egy telefonbeszélgetés során került sor, amelyen Trump, Zelenszkij, valamint Németország, Franciaország, Olaszország, Finnország és az Európai Unió vezetői vettek részt.

Ez Trump korábbi, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetését követte, amely során az orosz vezető homályos biztosítékokat adott a béke iránti erőfeszítéseiről, de ismét elutasította az ukrajnai tűzszünetet. Trump közölte a vezetőkkel, hogy Putyin beleegyezett abba, hogy azonnal közvetlen tárgyalásokat kezdjenek a tűzszünetről, ami a hívás során néhány másodpercnyi „zavart csendet” eredményezett – mondta az Axios forrása.

Zelenszkij ezután emlékeztette Trumpot, hogy Putyin már korábban beleegyezett ebbe, és a közvetlen tárgyalások első fordulójára már május 16-án sor került Isztambulban,

ami 2022 óta az első közvetlen megbeszélést jelentette Kijev és Moszkva között. Trump nem reagált közvetlenül – közölték a források. Az ukrán elnök és más vezetők arra is felhívták Trump figyelmét, hogy az ő ötlete volt, hogy a béketárgyalásokat azonnali, 30 napos tűzszünettel kezdjék – írja az Axios.

A telefonbeszélgetés résztvevői állítólag „meglepettnek” tűntek, hogy Trump „viszonylag elégedett” volt azzal, amit Putyintól hallott. Bár a Kreml álláspontja nem változott, Trump ezt a tárgyalási folyamat új fejleményének állította be.

Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában egy egyházi eseményen arról beszélt:

Moszkva továbbra is elkötelezett az ukrajnai konfliktus „igazságos rendezése” mellett, ezt az orosz elnök megerősítette az amerikai hivatali partnerével folytatott telefonbeszélgetése során.

A tárcavezető szerint Oroszország határozott álláspontot képvisel „a Nyugat által előidézett ukrajnai válság igazságos rendezése” kapcsán, amit Vlagyimir Putyin hétfőn Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetése során „ismét egyértelműen megerősített”. Leszögezte, hogy Oroszország nem fogja cserben hagyni az ukrajnai ortodox keresztényeket, és harcolni fog a kijevi hatóságok által jogi felszámolás szélére sodort kánoni ortodox egyház törvényes jogainak helyreállításáért.

Leonyid Szluckij, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke a Rosszija 24 hírcsatornán elmondta, hogy

az Ukrajnával megkötendő békeszerződésről szóló memorandum előkészítése előrehaladott állapotban van, és hogy Putyin személyesen hangolja össze a folyamatot.

„Még ki kell dolgozni, finomítani kell a részleteket. (...) A memorandum kidolgozásához nagyon-nagyon részletesen kell hozzáállni. Kemény ellenállás várható (számos európai vezető részéről), ezért a jövőbeli memorandum minden pontjának nagy tartóssági tartalékokkal kell rendelkeznie (…) hogy még azoknak az őrült politikusoknak is lehetetlen legyen megdönteniük, akik ezt megpróbálják” – fogalmazott Szluckij.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház alelnöke a Szentpétervári Nemzetközi Jogi Fórumon (PMJF) kijelentette, hogy Moszkvának a „különleges hadműveletben” aratott győzelme után követelnie kell a Nyugat „jogi agressziójának” befejezését, egyebek között az Oroszország elleni „törvénytelen” szankciók feloldását és a Nemzetközi Büntetőbíróság által indított eljárások leállítását.

A szenátor szerint

a jövőbeli békeszerződés nem fog lehetőséget adni Kijevnek a konfliktus eredményeinek jövőbeli felülvizsgálatára.

Koszacsov kijelentette, hogy Trump elnök volt az első, aki felismerte, hogy Oroszország – mint mindenki más – a nemzetközi kapcsolatok alanya. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója újságíróknak elmondta, Putyin arról tájékoztatta Trumpot, hogy a náci Németország felett aratott győzelem 80. évfordulója előtt „terrortámadások végrehajtásáról szóló fenyegetéseket akadályoztak meg a Kreml környékén és a Vörös téren”.

Emlékeztette tárgyalópartnerét arra, hogy Oroszország háromnapos fegyverszünetet jelentett be a Győzelem Napja alkalmából, amely május 8-án éjféltől május 11-én éjfélig volt érvényben, május 7-én éjjel azonban Kijev 524 drónt és Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet indított Oroszország felé. Mint mondta, gyakorlatilag mindet lelőtték.

Putyin ezt Usakov szerint nem véletlenül említette Trumpnak, mivel

az ukránok megpróbálták megfélemlíteni a külföldi vezetőket, hogy ne menjenek Moszkvába az ünnepi rendezvényekre.

„(Az orosz fél) hangsúlyozta, hogy ezen megfélemlítés szerzői olyanok, akik náci bűnözőket tesztelnek és militarista nézeteket terjesztenek” – mondta Usakov, aki szerint „ezt a témát elég részletesen megvitatták”. A tanácsadó szerint az amerikai elnök elismerte, hogy a második világháborúban az oroszok hozták a legnagyobb véráldozatot.

„Trump (a Putyinnal folytatott hétfői telefonbeszélgetés során) elmondta, hogy amikor erről beszél, sokan egyszerűen nem hisznek neki Amerikában, de a tény tény marad: az oroszok közül áldozták fel életüket a legtöbben (a második világháborúban)” – idézte az amerikai elnököt a Kreml tisztségviselője.

A felek kitértek a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a náci Németország és a militarista Japán elleni második világháborús harci szövetségére. Usakov szerint az amerikai elnök emlékszik a fegyverbarátságra és sajnálja, hogy megromlottak az amerikai-orosz kapcsolatok.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján

már magát az orosz-ukrán tárgyalások újraindítását is jelentős eredménynek nevezte.

Kontraproduktívnak nevezte a tárgyalások időkeretekbe való szorítására tett kísérleteket és a Moszkvához intézett ultimátumokat.

Kifejezte Moszkva készségét a tárgyalások folytatására és reményét, hogy Ukrajnában „legalább a maradék állam és államiság megőrzésének ösztöne fog felülkerekedni”. Mint fogalmazott, az orosz fél nem számít a kijevi hatóságok józan eszére, de hiszi, hogy ez az ösztön segít Ukrajnának konstruktív álláspontot elfoglalni a konfliktus békés rendezésében. Emlékeztetett rá, hogy a 2022 tavaszán megkezdett kétoldalú egyeztetéseket Nagy-Britannia nyomására szakították meg. Azt javasolta, hogy az amerikai törvényhozás emiatt Boris Johnson volt brit kormányfő ellen vezessen be szankciókat.

Zaharova szerint Putyin és Trump komolyan foglalkozik az ukrajnai fegyveres konfliktus rendezésével, tudatában vannak ennek szükségességével.

Azzal vádolta meg Ukrajnát és a nyugati-európai országokat, hogy megpróbálták megakadályozni a közvetlen orosz-ukrán tárgyalásokat.

Mint fogalmazott, megkíséreltek pszichológiai nyomást gyakorolni az orosz küldöttségre, hogy a tárgyalások elhalasztására kényszerítsék, de végül a Volodimir Zelenszkij által „rendezett színjáték csúfos kudarcot vallott”, és az ukrán elnök kénytelen volt kijelölni a delegátusait, és május 16-án mégis elküldeni őket Isztambulba.

Az orosz védelmi minisztérium keddi hadijelentése szerint egyébként az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán több mint 1290 halottat és sebesültet, valamint egyebek között három harckocsit és 22 egyéb páncélozott harcjárművet, 13 tüzérségi fegyvert és kilenc lőszerraktárt veszített.

Giorgia Meloni XIV. Leó pápával egyeztetett, hogy a Szentszék legyen az orosz-ukrán béketárgyalások helyszíne
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök telefonon egyeztetett XIV. Leó pápával, aki megerősítette, hogy a Vatikán készen áll fogadni az ukrajnai háborúban szembenálló felek közötti tárgyalásokat – közölte az olasz kormányhivatal kedd este. A telefonbeszélgetés során Meloni azokról a lépésekről egyeztetett az egyházfővel, melyeket az igazságos és tartós béke érdekében kell tenni. A közlemény kiemelte, hogy Giorgia Meloni hétfőn telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, valamint más európai politikai vezetőkkel, akik felkérték a római kormányfőt, mérje fel a Szentszék rendelkezésre állását a béketárgyalások vendégül látására. A pápa megerősítette, hogy a Vatikán rendelkezésre áll, az olasz miniszterelnök pedig köszönetét fejezte ki a pápának a béke melletti elkötelezettségéért - olvasható a közleményben.
A kormánypalota azt is nyilvánosságra hozta, hogy Meloni kedden telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Emmanuel Macron francia elnökkel, Keir Starmer brit miniszterelnökkel, Alexander Stubb finn elnökkel, Friedrich Merz német kancellárral és Ursula van der Leyennel az Európai Bizottság elnökével. A partnerek egyetértettek, hogy folyamatosan egyeztetnek egymással a tárgyalások, a tűzszünet és a békemegállapodás elérése érdekében.
XIV. Leó pápa megválasztását követően ajánlotta fel, hogy a Szentszék készen áll helyet adni az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásoknak. Az egyházfő vasárnap – a beiktatási misét követően – Volodimir Zelenszkijt fogadta a Vatikánban, hétfőn pedig James David Vance amerikai alelnököt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 21., szerda

Trump már ki is jelölte az Egyesült Államok új romániai nagykövetét

Egy több évtizedes külpolitikai tapasztalattal rendelkező jogászt, Darryl Nirenberget jelölte Donald Trump amerikai elnök országa új romániai nagykövetének.

Trump már ki is jelölte az Egyesült Államok új romániai nagykövetét
2025. május 20., kedd

Az EU elfogadta az orosz energiaipart is célzó 17. szankciós csomagot, az „árnyékflottát” is büntetik

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta tizenhetedik szankciós csomagját, mely egyebek mellett az orosz energiaipart, ezen belül az eddigi szankciókat megkerülő úgynevezett orosz „árnyékflotta” tartályhajóit célozza.

Az EU elfogadta az orosz energiaipart is célzó 17. szankciós csomagot, az „árnyékflottát” is büntetik
2025. május 20., kedd

Több, külföldön élő Simion-szimpatizáns szétvágta az útlevelét a vereség miatti elkeseredésében

Sajátos trend terjed a TikTokon George Simion külföldön élő szimpatizánsai körében azt követően, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke elvesztette a vasárnapi elnökválasztást: arról tesznek közzé videót, hogy szétvágják az útlevelüket.

Több, külföldön élő Simion-szimpatizáns szétvágta az útlevelét a vereség miatti elkeseredésében
2025. május 20., kedd

Egy román állampolgár ellen is eljárás indult a brit miniszterelnök házának felgyújtása miatt

Egy román állampolgárságú férfi ellen is büntetőeljárás indult Keir Starmer miniszterelnök ingatlanainál történt gyújtogatások ügyében – közölte kedden a brit rendőrség.

Egy román állampolgár ellen is eljárás indult a brit miniszterelnök házának felgyújtása miatt
2025. május 20., kedd

Moszkva szerint nincs és nem is lehet határidő a fegyverszünetről szóló megállapodásra

Moszkva és Kijev előtt nehéz tárgyalások állnak a tűzszünetről és a békeszerződésről szóló közös memorandum szövegének kidolgozásakor – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak Szocsiban.

Moszkva szerint nincs és nem is lehet határidő a fegyverszünetről szóló megállapodásra
2025. május 20., kedd

Szankciókkal fenyegetik a Hamász felszámolására indított hadművelet miatt Izraelt nyugati országok

Közleményben ítélte el hétfőn a brit, a francia és a kanadai kormány Izrael újabb gázai hadműveleteit, és nyíltan szankciókkal fenyegette meg Izraelt a katonai akció folytatása esetére.

Szankciókkal fenyegetik a Hamász felszámolására indított hadművelet miatt Izraelt nyugati országok
2025. május 20., kedd

Trump szerint Oroszország és Ukrajna azonnali tárgyalásokat kezd a tűzszünetről

Oroszország és Ukrajna azonnali tárgyalásokat kezd a háború lezárása felé vezető tűzszünetről – közölte Donald Trump amerikai elnök, miután hétfőn telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Trump szerint Oroszország és Ukrajna azonnali tárgyalásokat kezd a tűzszünetről
2025. május 19., hétfő

Rutte, Meloni, Merz és Zelenszkij is gratulált Dannak

Sorra érkeznek a gratulációk, miután a függetlenként induló Bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan megnyerte a vasárnapi elnökválasztást.

Rutte, Meloni, Merz és Zelenszkij is gratulált Dannak
2025. május 19., hétfő

Putyin ideológusa forradalomra szólít az EU liberális diktatúrája ellen Simion választási veresége után

Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.

Putyin ideológusa forradalomra szólít az EU liberális diktatúrája ellen Simion választási veresége után
2025. május 19., hétfő

Meghalt Vágó Barna Zsolt erdélyi alpinista a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa megmászása közben

Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.

Meghalt Vágó Barna Zsolt erdélyi alpinista a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa megmászása közben