Békét akar. Trump kongresszusi beszédében leszögezte: fáradhatatlanul dolgozik az Ukrajnai béke megteremtésén
Fotó: Videófelvétel X/Donald Trump
Az ukrajnai béke fontosságát hangsúlyozta, és Európát bírálta Donald Trump amerikai elnök a kongresszus két háza előtt, hat héttel januári beiktatását követően elmondott első beszédében. Az elnök – aki helyi idő szerint kedden este, európai idő szerint szerda hajnalban elmondott, mintegy száz perces felszólalásában számos egyéb, aktuális témát is érintett – az országa és Európa által Ukrajnának nyújtott támogatások közötti különbségről beszélt.
2025. március 05., 08:002025. március 05., 08:00
2025. március 05., 08:132025. március 05., 08:13
„Fáradhatatlanul dolgozom az ukrajnai kegyetlen konfliktus befejezésén is. Ukránok és oroszok milliói vesztették életüket és sebesültek meg feleslegesen ebben a szörnyű és brutális konfliktusban, amelynek nem látszik vége.
– jelentette ki Donald Trump.
Volodimir Zelenszkij szerint itt az ideje, hogy „helyrehozzuk a dolgokat” Donald Trumppal, erről írt a közösségi médiában. Az ukrán elnök ezzel egyidejűleg egy lehetséges fegyverszüneti megállapodás tartalmát is felvázolta, tájékoztat a hirado.hu portál.
„Nehéz elhinni, hogy nem állították volna le, és nem mondták volna egy bizonyos ponton, hogy »Gyerünk, egyenlítsünk ki«” – mondta Trump Európáról.
A kongresszus együttes ülésén tartott beszédében Trump közölte: a nap folyamán megkapta a „fontos levelet” Zelenszkijtől.
Elmondása szerint hogy a levélben részben ez állt: „a csapatom és én készen állunk arra, hogy Trump elnök erős vezetése alatt együttműködjünk egy tartós béke eléréséért”.
– írta Trump szerint Zelenszkij.
Donald Trump amerikai elnök elrendelte az Ukrajnának szánt amerikai katonai segélyszállítmányok szüneteltetésére, miután a múlt héten heves vitába keveredett az Ovális Irodában Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Mint ismeretes, Trump és Zelenszkij pénteken a Fehér Házban írta volna alá az ásványkincsekről szóló megállapodást, ám az ukrán vezetőnek egy heves vitát követően távoznia kellett.
Az amerikai elnök elismerően nyilatkozott a levélről, hozzátéve, hogy „ezzel egyidejűleg komoly megbeszéléseket folytattunk Oroszországgal, és határozott jelzéseket kaptunk arról, hogy készen állnak a békére”.
Egyébként
Heves szóváltás alakult ki Volodimir Zelenszkij és Donald Trump között pénteken este, amikor az Egyesült Államok elnöke a Fehér Házban fogadta ukrán hivatali kollégáját.
Trump bírálta Joe Biden korábbi elnök 2021. augusztusi kaotikus afganisztáni kivonulását, amely politikai katasztrófát jelentett a volt elnök számára, mivel az afgán kormány összeomlott, és a tálibok visszatértek a hatalomba. Részletezte a kabuli nemzetközi repülőtér kapuja előtti robbantást, amelyben 13 amerikai katona vesztette életét.
„Amikor Putyin látta, hogy mi történt, azt hiszem, azt mondta: »nos, talán ez az én esélyem«. Ennyire rossz volt a helyzet. Soha nem lett volna szabad megtörténnie. Durván inkompetens emberek” – mondta Trump a Biden-kormányzatról.
Mint ismert, Oroszország 2022 februárjában támadta meg Ukrajnát.
Grönland és Panama is terítéken
Donald Trump kongresszusi beszédében kitért korábbi elképzeléseire is a Panama-csatorna és Grönland megszerzéséről.
A Panama-csatorna kapcsán közölte: az Egyesült Államok megkezdte annak visszaszerzését. A Black Rock amerikai alapkezelő-óriás kedden jelentette be, hogy megállapodott két, a csatorna két végében található kikötő megvásárlásával egy hongkongi székhelyű cégtől.
Trump a beiktatását megelőzően és hivatalba lépése óta többször is kijelentette, hogy szándékában áll „visszavenni” a csatornát Panamától, amely 1999-ben vette át a kulcsfontosságú nemzetközi vízi útvonal irányítását egy 20 évvel korábban az Egyesült Államokkal kötött szerződés alapján. A kikötői műveletek egy részének kínai tulajdonlását pedig annak jeleként említette, hogy Kína mostantól a csatorna irányítója.
„Nem Kínának adtuk, hanem Panamának, és most visszavesszük” – mondta Trump.
Magát a csatornát az 1999-es átadás óta Panama üzemelteti, nem pedig a kínaiak, Trump kinyilvánított aggodalmai ellenére.
Grönland kapcsán keddi beszédében megismételte, hogy át akarja venni az irányítást felette, de úgy tűntette fel, mintha ez az ő választásuk lenne.
„Határozottan támogatjuk a jogotokat arra, hogy ti magatok határozzátok meg a jövőtöket, és ha úgy döntötök, akkor szívesen látunk benneteket az Amerikai Egyesült Államokban. Szükségünk van Grönlandra a nemzetbiztonság, sőt a nemzetközi biztonság érdekében, és minden érintett féllel együtt azon dolgozunk, hogy megpróbáljuk megszerezni, de valóban szükségünk van rá a nemzetközi világbiztonság érdekében, és azt hiszem, meg fogjuk kapni” – mondta Trump.
„Így vagy úgy, de meg fogjuk szerezni. Biztonságban leszünk. Gazdaggá fogjuk tenni önöket. És együtt olyan magasságokba fogjuk vinni Grönlandot, amilyeneket eddig soha nem gondoltatok volna lehetségesnek” – hangoztatta.
Emellett méltatta az amerikai kormányzat kiadásainak csökkentésére létrehozott hatóság (DOGE) élére kinevezett techmilliárdos, Elon Musk tevékenységét is.
„Az infláció további leküzdése érdekében nemcsak az energiaköltségeket fogjuk csökkenteni, hanem véget vetünk az adófizetők dollárjainak égbekiáltó pazarlásának is” – vázolta fel a DOGE céljait.
Trump szerint a DOGE-t „Elon Musk vezeti, aki ma este a karzaton ül”.
Musk felállt és nyugtázta a tömeg éljenzését. Trump hozzátette: „köszönöm, Elon. Nagyon keményen dolgozik. Erre nem volt szüksége”.
„Itt mindenki, még ez az oldal is, úgy hiszem, értékeli” – mondta Trump, utalva az ülésterem azon oldalára, ahol sok demokrata ült. „Csak nem akarják ezt beismerni”.
Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok április 2-án bevezeti a viszonosságra alapuló vámrendszert.
Az elnök a lépést azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi partnerinek többsége jóval nagyobb vámtételt alkalmaz az amerikai termékekre, mint az Egyesült Államok. Azt mondta, ezt a kereskedelempolitikai gyakorlatot barát és ellenfél egyaránt folytatja, és a partnerek közül kiemelte Indiát, Kínát, valamint az Európai Uniót.
Donald Trump hozzátette, hogy azon országok, amelyek akadályozzák az amerikai termékek bejutását piacukra, ugyanezt fogják tapasztalni az Egyesült Államok részéről.
Az elnök az amerikai mezőgazdasági termelők számára lehetőségként vázolta fel a vámok bevezetését, ami számukra versenyelőnyt jelent majd a vámmal sújtott importtermékekkel szemben.
Az elnök kiemelte az acélra és alumíniumtermékekre bevezetett 25 százalékos vámot, amit az amerikai nemzetgazdasági érdekeként írt le.
Egyben elismerte, hogy az új vámok rendszere „kisebb zavart” okozhat átmeneti időre.
Beszédében azt is bejelentette, hogy a pakisztáni hatóságok segítségével letartóztatták a 2021. augusztus 26-án a kabuli repülőtérnél elkövetett merénylet kitervelőjét, aki már úton van az Egyesült Államokba, ahol felelősségre vonják. Az öngyilkos robbantásban 13 amerikai katona vesztette életét 170 afgán állampolgár mellett.
Kiemelte az Egyesült Államok déli határának védelmében hozott intézkedéseket, valamint az illegálisan az országban tartózkodók kitoloncolására indított intézkedéssorozatot.
Donald Trump részletezte az amerikai belföldi energiakitermelés fokozását célzó terveket, valamint azt is, hogy elnöksége első 6 hete alatt már mintegy 1700 milliárd dollár új beruházást jelentettek be az Egyesült Államokban külföldi nagyvállalatok, többek között közel-keleti, valamint tajvani, indiai és japán vállalkozások.
Átfogó gazdasági programjának részeként beszélt az adócsökkentésekről a belföldön termelő vállalatok számára, valamint az első elnöki ciklusa idején hozott átmeneti adócsökkentés állandósításáról.
Az elnök közölte: szeretné, ha a kongresszus bűncselekménynek nyilvánítaná a kiskorúakon végrehajtott nemváltó beavatkozásokat.
A demokraták egyébként a tiltakozás különböző formáit választották a beszéd során.
A legmesszebb Al Green demokrata párti képviselő ment, aki bekiabálta, hogy a hivatalából való elmozdítását célzó eljárást fognak kezdeményezni ellene. Végül Mike Johnson házelnök kivezettette a teremből.
Más demokrata párti politikusok táblákkal vagy összehangolt színű öltözettel – rózsaszín a nők, fekete a férfiak esetében – fejezték ki tiltakozásukat Trump politikájával szemben.
Ismét a demokrácia játékszabályainak tiszteletben tartására vonatkozó figyelmeztetést tett közzé közösségi oldalán az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége.
Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta egy Patriot légvédelmi rendszer eladását Romániának 262 millió dollárért, cserébe a tavaly Ukrajnának adományozott rendszerért.
Száz drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg keddre virradó éjjel, Dnyipropetrovszk megyében egy gyerek meghalt, egy másik gyerek és három felnőtt megsebesült – közölték vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok.
Rendkívüli biztonsági övezetté alakítják át a Santa Maria Maggiore-bazilikát és környékét a Ferenc pápa sírját látogató zarándokok védelme érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn „újabb manipulációs kísérletnek” minősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelem napi tűzszünetét az Egyesült Államok vezette béketárgyalások folytatására irányuló erőfeszítések közepette.
Úgy tűnik, hogy a hétfőn az Ibériai-félszigetet sötétségbe borító hatalmas áramkimaradást 15 gigawattnyi energia megmagyarázhatatlan eltűnése okozta a spanyol villamosenergia-hálózatból.
Ülésnapokról történő kitiltással és több mint 80 millió forintos tiszteletdíj-csökkentéssel szankcionált a budapesti Országgyűlés hétfőn öt momentumos és egy független képviselőt, akik márciusban az ülésteremben füstgyertyával tiltakoztak.
Nagy kiterjedésű áramkimaradás sújtja Spanyolország és Portugália jelentős részeit, beleértve a fővárosokat, Madridot és Lisszabont is.
Fegyverszünetet hirdetett ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a világháborús győzelem 80. évfordulójára moszkvai idő szerint május 8-án hét órától május 11-én 00 óra 00 percig – közölte hétfőn a Kreml.
A bíborosok május 7-ét tűzték ki a konklávé kezdetének időpontjául, hogy megválasszák a világ 1,4 milliárd katolikusának új vezetőjét – közölte a CNN hétfőn vatikáni forrásokra hivatkozva.
szóljon hozzá!