Fotó: wikipedia
Donald Trump amerikai elnök csapatkivonást rendelt el Afganisztánból és Irakból – jelentette be Christopher Miller az Egyesült Államok ügyvezető védelmi minisztere kedden, helyi idő szerint a kora délutáni órákban.
2020. november 17., 23:342020. november 17., 23:34
2020. november 17., 23:372020. november 17., 23:37
A bejelentés szerint az Egyesült Államok január 15-ig 2500-2500 főre csökkenti a két országban állomásozó katonái létszámát. Miller közölte: a döntéssel az amerikai kormányzat célja, hogy Afganisztánban véget vessen „a nemzedékek óta tartó háborúnak”. Hangsúlyozta, hogy a döntés előtt Washington konzultált a szövetségeseivel, beleértve a NATO-vezetést és az észak-atlanti szövetség tagjait is, továbbá egyeztetett az afganisztáni kormánnyal.
Irakot 2003-ban rohanta le, miután – mint utóbb kiderült – a George W. Bush vezette amerikai kormányzat tudatosan azt a hamis indokot terjesztette a világ elé, hogy Irakban tömegpusztító fegyverek vannak. Ezért később Colin Powell, a Bush-kormány külügyminisztere bocsánatot is kért, megjegyezve, hogy az iraki háború megindítása „folt a saját becsületén” is. Donald Trump amerikai elnök 2016-ban azzal kampányolt, hogy véget vet a szerinte „vég nélküli” háborúknak. Ennek érdekében egyeztetett korábban az iraki vezetőkkel, az idén év elejétől pedig az afgán kormánnyal és a tálibok képviselőivel.
A kedden bejelentett döntésről hétfőn több amerikai médium előzetes, de meg nem nevezett forrásokra hivatkozó értesüléseket közölt, s ezek alapján többen aggodalmaikat hangoztatták. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kedden közleményben figyelmeztetett arra, hogy a NATO súlyos árat fizethet a túl korai csapatkivonásért. Még hétfőn este reagált a szenátus republikánus frakciójának vezetője, Mitch McConnell is, aki óva intette az elnököt az Afganisztánban és Irakban állomásozó csapatok kivonásának felgyorsításától. Mint fogalmazott: a csapatkivonás „az Egyesült Államok szövetségeseinek kárt, ellenségeinek örömet okozna”.
Marco Rubio republikánus politikus, a szenátus hírszerzési bizottságának vezetője egy interjúban arról beszélt: amiatt aggódik, hogy Afganisztánban „nagyon gyors összeomlás” következhet be.
Holtan találták a hétfői ausztriai kettős gyilkosság gyanúsítottját, egy 56 éves vadászt, aki célzott fejlövéssel végzett egy polgármesterrel és egy vadászatvezetővel az alsó-ausztriai Mühlviertel tájegységben.
Néhány nappal az amerikai elnökválasztás előtt a washingtoni hírszerző ügynökségek arra hívják fel a figyelmet, hogy Oroszországból származó célzott félretájékoztatási kampányok zajlanak – adta hírül szombaton a német DPA hírügynökség.
Pedro Sanchez spanyol kormányfővel találkozik a következő napokban Marcel Ciolacu miniszterelnök.
„Lehengerlő válasszal” fenyegette meg szombaton Izraelt és az Egyesült Államokat Irán részéről Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
Az Egyesült Államok regisztrált választóinak 48 százaléka teljes mértékben vagy nagy mértékben bízik a szavazatszámlálásban az országos jelentőségű választásokon.
Nemzeti gyásznapot tartanak szombaton Szerbiában az újvidéki tragédia miatt, amelynek következtében pénteken 14 ember vesztette életét és hárman súlyosan megsérültek.
Izraeli légicsapások legkevesebb 52 ember halálát okozták pénteken Libanon keleti részében, Baalbek és Szúr város térségében, a libanoni egészségügyi minisztérium késő esti közlése szerint 72 további ember megsebesült.
Észak-Korea kész a győzelemig segíteni Oroszországot az ukrajnai konfliktusban – jelentette ki Coj Szon Hi észak-koreai külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta őt Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője.
Tizennégy ember meghalt és sokan megsérültek pénteken, amikor leszakadt az újvidéki vasútállomás szerkezetének egy része. Miloš Vučević szerb kormányfő szerint a mai Újvidék egyik legnehezebb napja a világháború óta.
A spanyolországi áradások halálos áldozatainak száma 205-re emelkedett – jelentették be pénteken a regionális hatóságok a The Guardian szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!