Fotó: Arabnews/Twitter
Több mint százezren tüntettek szombaton hetven francia nagyvárosban a nemzetbiztonsági törvény vitatott módosítása ellen. Párizsban a felvonulást anarchista rendbontók próbálták megzavarni, többen közülük összecsaptak a rendőrökkel, akik közül legalább 23-an megsérültek.
2020. november 28., 22:132020. november 28., 22:13
2020. november 28., 22:332020. november 28., 22:33
Újságíró szervezetek, baloldali pártok, szakszervezetek, jogvédő szervezetek együtt hívták országszerte utcára az embereket az ellen kormányjavaslat ellen, amely alapján a rendőrség tagjairól munkájuk elvégzése közben készült képek, felvételek közzétételét a hatóságok akár 45 ezer eurós bírsággal és egy év szabadságvesztéssel is büntethetik. A kormány álláspontja szerint az intézkedéssel a rendőröket szeretnék védeni a közösségi oldalakon szervezett gyűlöletkeltő felhívásokkal szemben, amelyekre elsősorban a tavalyi sárgamellényes tüntetések idején voltak példák.
Az ellenzők azt is kifogásolják, hogy a rendőri túlkapások többsége büntetlen marad, ha azokról nem készülhet felvétel akár újságírók kameráival, akár állampolgárok mobiltelefonjaival. A rendőrség tájékoztatása szerint országszerte több mint 133 ezren vonultak utcára, a fővárosban 46 ezren, Lille-ben 3 ezren, Bordeaux-ban 6 ezren, Lyonban csaknem 8 ezren, Strasbourgban 1500-an tiltakoztak békésen. „A törvényjavaslat sérti a véleménynyilvánítási, a tájékoztatási és a sajtószabadságot, röviden a köztársaságunk nyilvánossági alapszabadságait” – írták a szervezők felhívásukban.
Ahogy a párizsi tüntetéseken már megszokott, a menethez rendbontó csoportok is csatlakoztak, amelyek egy újságosbódét, a jegybank bejáratát a Bastille téren, és egy éttermet is felgyújtottak a tüntetés útvonalán. Autókat is feldöntöttek, hogy azokból és más tárgyakból barikádokat építsenek, amelyek mögül megdobálták a rendőröket. A feketébe öltözött, csuklyát viselő, nagyon mobilis anarchistáknak könnygázzal válaszoltak a rendőrök. A belügyminisztérium szerint legalább 23 rendőr megsérült, a helyszíni tudósítások szerint a tüntetők között is voltak sérültek, s több kiégett autót is lehetett látni a menet útvonalának mentén.
A törvénytervezet ellen már múlt szombaton is több mint 20 ezren tiltakoztak Párizsban. Azóta viszont a héten két eset is heves belpolitikai vitát váltott ki. Kedden a párizsi ügyészség azért indított vizsgálatot, mert rendőrök több migránst és újságírót bántalmaztak előző este a párizsi République téren, ahol csaknem ötszáz illegális bevándorló az őket támogató, államilag finanszírozott szervezetek segítségével sátrakat állított fel, hogy így követeljenek sürgősségi szálláshelyet. A rendőri fellépésről azóta az rendőrség felügyeleti szervének jelentése kimondta, hogy „túlzott volt az erő használata”. Pénteken pedig őrizetbe került a négy francia rendőr, akik részt vettek egy fekete bőrű zenei producer bántalmazásában Párizsban. Hivatali személy által elkövetett erőszakkal, hivatalos dokumentum meghamisításával és rasszizmussal gyanúsítják őket.
Fotó: Arabnews/Twitter
A Loopsider portálon közzétett videó, amelyet több mint 2 millióan töltöttek le, óriási visszhangot váltott ki a közéletben. Neves sportolók, mások mellett Antoine Griezmann és Kylian Mbappé válogatott labdarúgók, énekesek, művészek is felháborodásuknak adtak hangot, Emmanuel Macronállamfőt pedig „nagyon megdöbbentették” azok a képek, amelyeken Michel Zecler producert ütik, rugdossák és gumibottal bántalmazzák rendőrök a zenei stúdiója bejáratánál. A rendőri jegyzőkönyvben az szerepelt, hogy szombaton a férfi ellenállt, amikor a munkahelye előtt az utcán igazoltatták, mert nem viselt szájmaszkot. A rendőrök azt állították, hogy a férfi behúzta őket a stúdióba, és ott megverte őket.
A felvételen viszont az látszik, hogy a rendőrök betolják Michel Zeclert az ajtón, ő ellenáll, az arcát és a testét védi az ütésektől, de nem üt vissza. A rendőrök a bántalmazás közben többször is „mocskos négernek” nevezték a férfit. A bántalmazás öt perc után azért ért véget, mert a stúdió alagsorából emberek jöttek fel, s ennek hatására a rendőrök elhagyták az épületet, majd kívülről könnygázt dobtak be a helyiségbe, és felszólították Michel Zeclert, hogy menjen ki. A férfit, amint kilépett az utcára, előállították, majd hivatali személy elleni erőszak miatt őrizetbe vették.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyházat és az emberiséget térfélválasztásra szólított fel a félelemmel és igazságtalansággal teli világban Ferenc pápa nagycsütörtöki homíliájában, amelyet a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén olvastak fel.
Tömeges dróncsapás érte Dnyiprót, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki terület székhelyét, miközben az északkelet-ukrajnai Harkiv térségét kombinált támadás sújtotta, a dél-ukrajnai Herszon megyét pedig az orosz tüzérség lőtte csütörtökre virradóra.
Izrael védelmi minisztere kijelentette, hogy az izraeli csapatok a háború befejezése után is a Gázai övezet jelentős területeinek elfoglalásával létrehozott úgynevezett biztonsági zónákban maradnak.
Az Európai Unió fontolgatja, hogy „katonai tanácsadókat” küldjön Ukrajnába, hogy megszervezzék az ukrán hadsereg kiképzését – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője szerdán egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
A párizsi ítélőtábla döntése nyomán szerdán szabadon engedték a francia fővárosban múlt héten letartóztatott Pál Fülöp herceget, akinek a kiadását kérik a román hatóságok – számolt be az AFP.
Ismét útra kelnek a Kárpát-medencei magyar diákok a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség támogatásával.
Robert Fico szlovák miniszterelnök az X-oldalán bejelentette: annak ellenére is részt vesz a május 9-i moszkvai orosz katonai ünnepségeken, hogy Kaja Kallas, az EU főképviselője felszólította az uniós tagállami vezetőket: ne vegyenek részt az eseményen.
Az izraeli kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a gázai tűzszünet előfeltétele, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet szabadon engedje az izraeli túszokat – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.
Egy moszkvai bíróság egyenként 5 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte kedden a Reuters és az Associated Press hírügynökség, valamint a Sota Vision YouTube-csatorna újságíróit.
A NATO és az Oroszországi Föderáció közötti közvetlen konfliktusban Lengyelország és a balti államok lennének az „elsők, akik szenvednének” – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!