Szemtanúja volt a marosvásárhelyi fekete márciusnak a magyarországi Legfelsőbb Bíróság leendő elnöke

A Marosvásárhelyen született Varga Zsolt András 1990-ben telepedett le Magyarországon •  Fotó: Balogh Zoltán/MTI

A Marosvásárhelyen született Varga Zsolt András 1990-ben telepedett le Magyarországon

Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Varga Zsolt András bírót jelöli a budapesti Kúria elnökének Áder János államfő, az erről szóló dokumentum hétfőn jelent meg az Országgyűlés honlapján. A budapesti legfőbb bírói fórum leendő vezetője erdélyi származású, Marosvásárhelyen született.

Rostás Szabolcs

2020. október 05., 18:512020. október 05., 18:51

2020. október 05., 19:012020. október 05., 19:01

Varga Zsolt András a jelölést elfogadta – közölte az MTI hétfőn. Bírói szolgálati jogviszonya a jelöléskor szünetel, de vállalta, hogy elnökké választását megelőzően változtat ezen a helyzeten. Varga Zsolt András a kinevezése esetén Darák Pétert váltja, aki 2021. január 1-éig tölti be a pozíciót. A budapesti Kúria (legfelsőbb bíróság) elnökét az Országgyűlés választja meg az államfő javaslatára, kilenc évre, titkos szavazással.

Varga Zsolt András Marosvásárhelyen született 1968. június 20-án.

A Krónika úgy tudja, hogy 1990-ben részt vett a fekete márciusként emlegetett pogrom eseményein, egyike volt annak a több mint hetven magyarnak, aki március 19-én Sütő András íróval együtt az RMDSZ székházának padlására menekült a felbőszült, törő-zúzó román tüntetők elől. Varga Zsolt András egy ideig Temesváron folytatta egyetemi tanulmányait, majd 1990-ben Magyarországon telepedett le.

Az MTI által ismertetett életrajza szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként 1995-ben, később ugyanitt szerzett PhD fokozatot is, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen habilitált. 2012 óta egyetemi tanár, emellett katekéta, lelkipásztori munkatárs. Több budapesti ügyészségen is dolgozott, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalába került, ahol idővel hivatalvezető lett. Két alkalommal, összesen mintegy tíz éven át tevékenykedett Magyarország legfőbb ügyészének helyetteseként, majd a Velencei Bizottság tagja lett. 2014 szeptemberétől alkotmánybíró.

2017 és 2019 decembere között a Velencei Bizottság Nemzetközi Jogi Albizottságának alelnöke, majd az Alkotmánybírósági Albizottságának alelnöke lett. Július 1-je óta határozatlan időre kinevezett bíró. Emellett a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja, valamint az Európa Tanács mellett működő CPGE, valamint CCPE tudományos tanácsadója. Tagja a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumnak, valamint az országgyűlési biztos Civil Konzultációs Testületének. Ugyancsak tag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsában, valamint számos szerkesztőbizottságban. Tagja az European Law Institutnak.

A Kúria elnöke Magyarország öt legfőbb közjogi méltóságának egyike, akit a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választ kilenc évre.

A bíróság tájékoztatása szerint a Kúria a magyar igazságszolgáltatási és közjogi hagyományok tiszteletben tartása mellett biztosítja az ítélkezési gyakorlat magas színvonalát, egységét, kiszámíthatóságát, és törekszik az igazságosság érvényesítésére. „Működési és szervezeti rendszerét az átláthatóság és hatékonyság, valamint a bírói hivatásrend által elfogadott értékek és etikai elvek szem előtt tartásával alakítja ki” – ismertette a legfőbb bírói fórum. Kiemelték: a Kúria elnökének számos speciális hatásköre van, többek között vezeti és képviseli a Kúriát, évente beszámol az Országgyűlésnek a Kúria által a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységéről, véleményezi a Kúria tekintetében a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 21., hétfő

A sede vacante állapotától a pápaválasztásig: beindultak a találgatások a lehetséges egyházfő kilétéről

Hétfőn este tartják a szertartást, amelyen a Vatikán hivatalosan is megállapítja Ferenc pápa halálát; a Szentatya első ravatala a Szent Márta-házban lesz, ahol elhunyt.

A sede vacante állapotától a pápaválasztásig: beindultak a találgatások a lehetséges egyházfő kilétéről
2025. április 21., hétfő

„Az emberek nyelvén beszélt”. Búcsúznak a világ vezető politikusai Ferenc pápától

Egymás után méltatják a világ vezető politikusai, uralkodói a húsvéthétfőn, 7 óra 35 perckor, 88 éves korában elhunyt katolikus egyházfőt.

„Az emberek nyelvén beszélt”. Búcsúznak a világ vezető politikusai Ferenc pápától
2025. április 21., hétfő

Izrael elismerte: a hadsereg hibázott, amikor palesztin mentőápolókat és tűzoltókat lőtt le

Az izraeli hadsereg (IDF) vasárnap elismerte, hogy egy egységének katonái szakmai hibákat követtek el, amikor márciusban lelőttek tizenöt palesztin mentőápolót, illetve tűzoltót a Gázai övezetben – noha az IDF szerint Hamász-tagok is voltak közöttük.

Izrael elismerte: a hadsereg hibázott, amikor palesztin mentőápolókat és tűzoltókat lőtt le
2025. április 21., hétfő

Elhunyt Ferenc pápa

Nyolcvannyolc éves korában, húsvét hétfőjén elhunyt Ferenc pápa.

Elhunyt Ferenc pápa
Elhunyt Ferenc pápa
2025. április 21., hétfő

Elhunyt Ferenc pápa

2025. április 21., hétfő

Putyin nem adott parancsot az amúgy is sokszor megsértett húsvéti tűzszünet meghosszabbítására

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem adott parancsot a rövid húsvéti tűzszünet meghosszabbítására a korábban bejelentett időkereten túl – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

Putyin nem adott parancsot az amúgy is sokszor megsértett húsvéti tűzszünet meghosszabbítására
2025. április 20., vasárnap

Felborult egy motoros kishajó a Dunán, egy személyt még keresnek

Felborult egy motoros kishajó szombat este a Dunán, utasai közül négyen partot értek, egy embert jelenleg is keresnek – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság vasárnap.

Felborult egy motoros kishajó a Dunán, egy személyt még keresnek
2025. április 20., vasárnap

Ferenc pápa: nincs béke a fegyverkezés leállítása nélkül

Semmilyen béke nem lehetséges igazi fegyvermentesítés nélkül, a népek védelem iránti igénye ne változzon általános fegyverkezési versennyé – fogalmazott Ferenc pápa húsvétvasárnapi üzenetében.

Ferenc pápa: nincs béke a fegyverkezés leállítása nélkül
2025. április 20., vasárnap

Két halálos áldozattal járó lövöldözés történt egy németországi kisvárosban, az elkövető szökésben van

Nagyszabású rendőrségi művelet zajlik egy lövöldözés után a hesseni Bad Nauheim városában, miután szombat délután 6 óra körül két férfit agyonlőttek egy lakóház előtt.

Két halálos áldozattal járó lövöldözés történt egy németországi kisvárosban, az elkövető szökésben van
2025. április 20., vasárnap

Ferenc pápa már a szombat esti virrasztás előtt megjelent a Szent Péter-bazilikában

Ferenc pápa kerekesszékben ülve megjelent a Szent Péter-bazilikában, és a főoltárnál imádkozott a nagyszombat esti virrasztás szertartása előtt.

Ferenc pápa már a szombat esti virrasztás előtt megjelent a Szent Péter-bazilikában
2025. április 20., vasárnap

Zelenszkij szerint csak ámítás a Putyin által bejelentett tűzszünet, legalább 30 nap fegyvernyugvás kéne

Ha tényleg megvalósul a teljes tűzszünet húsvét idejére, akkor Ukrajna azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg azt az április 20. utáni időszakra is – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton az X-en.

Zelenszkij szerint csak ámítás a Putyin által bejelentett tűzszünet, legalább 30 nap fegyvernyugvás kéne