Fotó: Rotaractmun.org
Az ENSZ csütörtökön rekordösszegű felhívást tett közzé 2023-ra, tekintettel az ukrajnai konfliktus és az éghajlatváltozás hatásai, továbbá az afrikai éhínség veszélye miatt megugró humanitárius szükségletekre.
2022. december 01., 09:212022. december 01., 09:21
Az ENSZ humanitárius szervezeteinek jövőre 51,5 milliárd dollárra lesz szükségük, ami 25 százalékos növekedést jelent az ideihez képest. Ezek az alapok lehetővé tennék számukra, hogy fedezzék a 68 országban 230 millió, a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő ember megsegítésére irányuló programjaikat.
Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügynökségének vezetője azt mondta, hogy jövőre valósítanák meg a valaha volt legnagyobb humanitárius programot.
Griffiths hangsúlyozta, hogy a humanitárius szükségletek, amelyek a Covid-19 világjárvány után tetőztek, sajnos azóta sem csökkentek.
Kifejtette, halálos aszályok és árvizek szedik áldozataikat Pakisztántól Afrika „szarváig”. Az ukrajnai háború Európa egy részét csatatérré változtatta. Világszerte több mint 100 millió ember kényszerül lakóhelye elhagyására. Mindez annak a pusztításnak a tetejébe történik, amelyet a világjárvány a világ legszegényebb emberei számára okozott – tette hozzá.
Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának szóvivője néhány szükséget szenvedő országot is megnevezett, ezek Afganisztán, Etiópia, Haiti, Szomália és Dél-Szudán.
A közegészségügy is nyomás alatt áll világszerte, hiszen a Covid-19 és a majomhimlőfertőzés (mpox) továbbra is fennáll, az ebola Ugandában ismét felbukkant, és világszerte több kolerajárvány is kitört, többek között Szíriában és Haitin. Mindez az éghajlatváltozás hátterében zajlik, amely növeli a kockázatokat és a sebezhetőséget, különösen a szegény országokban. Az ENSZ szerint az évszázad végére a szélsőséges hőség annyi embert ölhet meg, mint a rák.
Griffith szólt arról, hogy az adományozók nagylelkűsége nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a szükségletek gyors növekedését. Reményét fejezte ki, hogy 2023 a szolidaritás éve lesz a 2022-es „szenvedés éve” után.
Majd Szíria, Jemen és Ukrajna következik, megelőzve Etiópiát.
Külföldi vezetők és tisztviselők is reagáltak Joe Biden amerikai elnök vasárnapi döntésére, amelyben visszalépett az elnökjelöltségtől.
A nyugati szövetségeseknek „el kell engedniük” az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától való félelmüket, és meg kell adniuk Ukrajnának azt a segítséget, amelyre szüksége van a teljes körű háború befejezéséhez – szögezte le Dmitro Kuleba.
Cătălin Predoiu belügyminiszter vasárnap kétoldalú megbeszélést folytatott Pintér Sándor magyar belügyminiszterrel a Bel- és Igazságügyi Tanács vasárnap és hétfőn Budapesten tartott informális ülése keretében.
A Demokrata Párt helyi szervezeteinek elnökei az Egyesült Államok mind az 50 tagállamában támogatják Kamala Harris alelnököt, hogy ő legyen a párt új elnökjelöltje – jelentette az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva a Reuters.
Joe Biden visszalép az elnökjelöltségtől – az elnök a közösségi médiában közzétett közleményben jelentette be szándékát vasárnap.
Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekre van szüksége, hogy megvédje városait és a frontvonalon harcoló csapatait az orosz lövedékektől és drónoktól – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap.
A brit rendőrség szerint letartóztattak kilenc román férfit a csütörtök esti, zavargásba torkolló leedsi tüntetések után.
Az izraeli légvédelem Nyíl 3 rakétái Jemenből Izrael Vörös-tengeri kikötővárosára, Eilatra irányzott rakétákat fogtak el – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Több mint 50 korábbi magas rangú demokrata tisztségviselő sürgette Joe Bident visszalépésre a Fehér Háznak küldött levélben, szombaton ugyanezt kérte újabb kongresszusi képviselő az elnöktől.
Oroszország két héten belül ötödik dróncsapását indította Kijev ellen, az ukrán légvédelmi rendszerek minden pilóta nélküli légi járművet megsemmisítettek, mielőtt azok elérték volna a fővárost – közölte vasárnap az ukrán hadsereg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!