Sikerült „pontot tenni” az ukrán ellentámadás végére az orosz védelmi miniszter szerint, Ukrajna szerint szó sincs erről

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Orosz ellenőrzés alá került Krinki település a Dnyeper bal partján, Herszon megyében, ahol az ukrán hadsereg hídfőállás kiépítésével próbálkozott – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden fogadta Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert.

Hírösszefoglaló

2024. február 21., 09:042024. február 21., 09:04

„Mihail Jurjevics (Tyeplinszkij vezérezredes) jelentette, hogy ez a település (...) teljesen a mi ellenőrzésünk alatt áll, kiépült ott a szükséges védelem” – mondta Putyin.

Azt mondta, hogy négy-öt ukrán katona bujkál még a környéken, akinek felajánlották a megadás lehetőségét.

Sojgu kedden a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Krinki visszavétele „pontot tett” a nyáron elkezdett ukrán ellentámadás végére.

Közölte, hogy az ukrán 30. tengerészgyalogos hadtest négy dandárját összpontosították Krinkire, hogy a Krímben lévő Perekopig áttörést érjenek el. Közölte, hogy az ukrán fél csak Krinkiben 1820 embert vesztett, általánosságban, a művelet során 3400-at, az ellentámadás során, a herszoni frontszakaszon 13 ezret, az egész ellenoffenzíva folyamán pedig 166 ezret.

Krinki Oleski és Nova Kahovka között, a Dnyeperbe ömlő Krinka folyó partján fekszik, és szigetek választják el a folyó fő medrétől. A folyam bal partja orosz ellenőrzés alatt áll, de Ukrajna ezen a részen többször is megpróbált deszantot partra szállítani, és Krinkinél a hídfőállást kiszélesíteni.

Putyin a december 14-i televíziós sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy külön megkérte Valerij Geraszimov vezérkari főnököt:

ne siessen az ukrán erők kiszorításával Krinkiből, mert az orosz félnek érdekében áll, hogy az ukrán fegyveres erők vezetése meggondolatlanul folytassa ott saját élőerejének felőrlését.

Ukrajna szerint ugyanakkor Sojgu állításai nem igazak. Az ukrán Déli Operatív Parancsnokság cáfolta, hogy Krinkit Oroszország elfoglalta.

Idézet
Az orosz erők, miután kudarcot vallottak a Herszoni terület bal partján végrehajtott támadó hadműveleteikben, manipulációhoz és a tények meghamisításához folyamodtak”

– áll a hadműveleti parancsnokság által a közösségi médiában megosztott közleményben.

Az ukrán fegyveres erők cáfolták Szoigu állítását, megjegyezve, hogy Ukrajna továbbra is tartja állásait a falu körül.

Ukrajna állításait látszik alátámasztani az Institute for the Study of War (ISW) február 20-i értékelése, amely megállapítja, hogy a geolokációs vizuális bizonyítékok arra utalnak, hogy az ukrán erők fenntartják korlátozott hídfőállásukat a térségben.

Az ISW megjegyezte, hogy

a Kreml valószínűleg azért állította elhamarkodottan, hogy Krinkit elfoglalták, hogy „megerősítse a 2024. márciusi elnökválasztás előtt kívánt információs hatását”.

Elemzők megjegyezték, hogy Sojgu valószínűleg megpróbálta úgy beállítani Oroszország folyamatban lévő támadását Herszon területen, mintha az Avgyijivka elfoglalásához lenne hasonló eredmény, hogy a katonai erő látszatát keltse, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök ötödik egymást követő hivatali ciklusára törekszik.

Az ukrán fegyveres erők szerint az orosz erők a nap folyamán egyetlen kísérletet tettek Krinki megrohamozására, és jelentős veszteségek elszenvedése után visszavonultak.

Miközben a térségben folytatódnak a súlyos harcok, Oroszország csekély mértékű előrenyomulást hajtott végre a Herszoni terület keleti partján. Ukrajna hónapok óta sikeresen veri vissza az orosz támadásokat a falu körül.

Sojgu egyébként az ukrán fél által kilenc éven át erődített, általa orosz nevén említett Avgyejevka (ukránul: Avgyijivka) elfoglalásáról tett jelentésében azt állította, hogy a várost minimális veszteségekkel sikerült elfoglalni. Putyin külön kiemelte, hogy

a Vetyerani orosz alakulat egy csaknem három kilométeres föld alatti csövön áthaladva foglalt el 19 épületet a városban, ott hídfőállást hozott létre, és várta a felmentést.

Sojgu szerint az orosz csapatok elviselhetetlen körülményeket teremtettek az ukrán hadsereg számára a városban, és elérték azt a szintet, hogy naponta 460 csapást mértek rájuk. Mint mondta, „körülbelül 200 tonnát 24 óránként”, az 500 kilogrammos bombáknál pedig nyolc-tíz méteres volt a találati pontosság. Úgy vélekedett, hogy nagy meglepetés volt az ukrán hadsereg számára a város elvesztése, ahonnan a sebesültjeit és fegyvereket hátrahagyva menekült.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az ügyészség közben vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy gyanú szerint ukrán hadifoglyokat végeztek ki orosz katonák a Zaporizzsja megyei Robotine közelében

– közölte hivatalos honlapján kedden a főügyészi hivatal.

A közlemény szerint kedden terjedt el az interneten egy videofelvétel, amelyen az látható, hogy az orosz hadsereg katonái három fogságba esett ukrán katonát kivégeznek. Az eset február 18-án történt Robotine mellett.

A háborús törvények és szokások megsértése, valamint előre megfontolt emberölés miatti büntetőeljárást a Zaporizzsja megyei ügyészség vezeti, az előzetes vizsgálatot pedig az SZBU regionális részlege végzi.

A 110. ukrán gépesített dandár még hétfőn közölte,

bár az orosz erők megígérték, evakuálják a Donyeck melletti Avgyijivkában, az általuk körbezárt Zenit elnevezésű állásban maradt sebesült ukrán katonákat, de ehelyett agyonlőtték őket.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához és az ENSZ-hez fordult, hogy derítsék ki az eset körülményeit.

Olekszandr Tarnavszkij, a délkelet-ukrajnai szektorban (Tavria) szolgálatot teljesítő ukrán csapatok parancsnoka a Telegramon közölte, hogy az orosz erők Avgyijivka térségében kis rohamosztagokban hajtanak végre támadó műveleteket. Szavai szerint az ukrán csapatok egy nap alatt a városhoz közeli települések ellen indított kilenc orosz támadást vertek vissza.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 405 ezret.

Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, öt harckocsit, negyven tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 61 drónt.

Az ukrán emberi jogi biztos kedden a Telegramon arról tájékoztatott, hogy Ukrajnának még 11 gyermeket sikerült hazahoznia Oroszországból és a megszállt területekről Katar és az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF közvetítésével.

Kijev határozott választ vár az EU-tól a gazdatüntetések miatti ukrán-lengyel határzárra

Tájékoztatták az Európai Bizottságot az ukrán hatóságok az ukrán-lengyel határzárral kapcsolatos helyzetről, és határozott választ várnak – jelentette ki Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter kedden az X közösségi portálon tett bejegyzésében.
A tárcavezető szerint a lengyel gazdák lépései aggodalomra adnak okot. „A gabonának egy tehervonatból a vágányokra öntése és az utasforgalom akadályozása a határon nem tiltakozás, hanem a közrend megsértése. Az ilyen módszerek nem felelnek meg egy európai országban elvárt magatartási normáknak” – hangsúlyozta a miniszter.
Hozzátette: a folyamatos orosz agresszióra tekintettel rendkívül fontos, hogy fenntartsák Ukrajna szárazföldi határainak működőképességét.
„Rendkívüli a jelentősége annak, hogy a határ ne váljon az ilyen akciók túszává” – szögezte le Szviridenko.
Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter szintén az X-en a lengyel gazdák tetteit „a lengyel és az ukrán nép szétválasztására irányuló politikai provokációnak” nevezte. „Két éven át ukrán gazdák golyóálló mellényben gyűjtötték a gabonát, ágyúzások közepette és aknaveszély mellett” – emelte ki a miniszter.
Megismételte, hogy az ukrán hadsereg külső segítség nélkül egymaga alakított ki folyosót a Fekete-tengeren, és ezen halad át az ukrán gabonaexport 90 százaléka. Hangsúlyozta, hogy a gabonaexport nemcsak Ukrajna számára a „túlélés kérdése”, hanem kulcsfontosságú a globális élelmezésbiztonság szempontjából is.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva elmondta, hogy a lengyel gazdák továbbra is teljes blokád alatt tartanak hat átkelőt a két ország között, két helyen viszont délután már átengedték a személyszállító járműveket.
Kedd délben az ukrán fuvarozók is tiltakozásba kezdtek a lengyel határ ellenőrzőpontjain, válaszul a lengyel tüntetők kamionok blokádjára.
Volodimir Mihalevics, az ukrán nemzetközi közúti fuvarozók egyesületének elnöke a Szuszpilne közszolgálati televíziónak elmondta, hogy a békés tüntetés három ellenőrzőponton zajlik, és március 15-ig tart, vagy amíg a határokat fel nem oldják a lengyel tüntetők. „Vagy mindenki áll, vagy mindenki megy. Nem lehet olyan helyzet, hogy az ukrán autók állnak, és a lengyelek mennek” – szögezte le.
Oleh Dubik, az ukrán fuvarozók lvivi (lembergi) szakszervezetének elnöke közölte, hogy három társadalmi szervezet vesz részt az akcióban. Kijelentette, hogy a lengyel kamionokat ugyanolyan késéssel engedik be Ukrajna területére, mint amilyen késéssel a lengyelek engedik át az ukránokat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Sulyok Tamás meghívta Magyarországra XIV. Leó pápát

Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.

Sulyok Tamás meghívta Magyarországra XIV. Leó pápát
2025. május 18., vasárnap

XIV. Leó a beiktatásán: hitetek, örömötök szolgája akarok lenni

Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.

XIV. Leó a beiktatásán: hitetek, örömötök szolgája akarok lenni
2025. május 18., vasárnap

Már több mint egymillióan szavaztak külföldön, többen, mint az első fordulóban összesen

Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Már több mint egymillióan szavaztak külföldön, többen, mint az első fordulóban összesen
2025. május 17., szombat

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt

Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt
2025. május 17., szombat

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról

Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról
2025. május 17., szombat

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma

Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: külföldön már átlépte a félmilliót a leadott szavazatok száma
2025. május 17., szombat

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek

Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.

Halászgyűrű és gyapjúszalag – Beiktatják XIV. Leó pápát, magas rangú politikusok is jelen lesznek
2025. május 17., szombat

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz

Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Nagy a szavazókedv külföldön, eddig Nagy-Britanniában járultak a legtöbben urnákhoz
2025. május 17., szombat

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból

Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.

Rákérdeztünk az amerikai belbiztonsági minisztériumban, tényleg a választás érvénytelenítése miatt zárták-e ki Romániát a vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak