Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Vlagyimir Putyin orosz elnök fél, hogy a demokrácia Nyugatról átterjed a hazájára, ezért évek óta az Európai Unió és a NATO elpusztításán dolgozik, de törekvése kudarcra van ítélve – mondta Olaf Scholz német kancellár egy hétfőn ismertetett lapinterjúban.
2022. június 20., 21:252022. június 20., 21:25
2022. június 20., 21:312022. június 20., 21:31
A szociáldemokrata (SPD) politikus a Münchner Merkur című lapnak adott – és a szövetségi kormány portálján is közölt - interjúban felszólította Moszkvát, hogy fogadja el Ukrajna közeledését az EU-hoz.
Mint mondta, „a NATO nem jelent fenyegetést Oroszországra, az Európai Unió pedig végképp nem”, ezért az orosz elnöknek bele kell törődnie abba, hogy „a demokráciák és jogállamok közössége egyre szorosabbra fonódik a szomszédságában”.
– fejtette ki a német kancellár, hozzátéve, hogy az orosz államfő „megosztott Európát akar, és vissza akar térni a befolyási övezetek politikájához, de ez nem fog sikerülni neki”.
Az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának biztosított támogatásról szólva kiemelte: képessé kell tenni Ukrajnát arra, hogy megvédje területi épségét és szuverenitását, a háborút pedig olyan módon kell lezárni, amely Ukrajnának is megfelel.
– mondta Olaf Scholz.
Németország sok más országhoz hasonló pénzügyi, humanitárius és katonai segítséget is nyújt Ukrajnának, az EU-s tagállamok pedig közösen hat „nagyon kemény” szankciós csomagot vezettek be Oroszország ellen. Ezek a büntetőintézkedések érvényben is maradnak, méghozzá egészen addig, amíg szükségesek – jelentette ki a kancellár.
Borrell: Oroszország az élelmiszert fegyverként használja, hogy éhínséget okozzon a világban
Oroszország az élelmiszert fegyverként használja, hogy éhínséget okozzon a világban, a moszkvai propaganda pedig az uniós szankciókra hárítja a felelősséget – jelentette ki Josep Borell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfői luxemburgi sajtótájékoztatóján.
Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása után adott nyilatkozatában elmondta: a globális élelmiszerválsághoz az vezetett, hogy Oroszország blokkolja az ukrán gabonaexportot, elpusztítja a kikötőket és az élelmiszerkészleteket. Bejelentette, hogy levelet küldött az élelmiszerhiány által érintett afrikai országok külügyminisztereinek, amelyben elmagyarázta a szankciók működését, és azt hogy azok kiket érintenek.
„A mi szankcióink nem felelősek a globális élelmiszerválságért, olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek csak az uniós tagállamokat érintik” – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy az EU 1 milliárd eurót ajánl fel az élelmiszerellátás bizonytalanságának megszüntetésére a Száhel-övezetben, és további 600 millió eurót az észak-afrikai élelmiszerellátó rendszer megerősítésére.
Hétfőn a Kreml válaszlépéseket helyezett kilátásba, amiért Litvánia az orosz fél előzetes értesítése nélkül tilalmat rendelt el az ország területén keresztül a Kalinyingrádba irányuló vasúti tranzit számos tételére. Borrell újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy Litvánia uniós szankciókat alkalmaz bizonyos típusú exporttermékek Oroszország és Kalinyingrád közötti tranzitjára, de nem vezet be blokádot az orosz exklávéval szemben.
„Az Oroszország és Kalinyingrád közötti szárazföldi tranzitot nem állították le vagy tiltották meg. Az utas- és áruszállítás folytatódik. Nincs semmilyen blokád” – jelentette ki. Véleménye szerint, Moszkva vádja, hogy Litvánia előzetes egyeztetés nélkül, saját szankcióit hajtja végre, nem más, mint „hamis propaganda”.
Valódi háborús bűnnek számít, ezért elszámoltathatóvá kell tenni Oroszországot azért is, ha továbbra is akadályozza az élelmezés szempontjából létfontosságú gabonakivitelt Ukrajnából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a Magyarországgal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről – jelentette be Szijjártó Péter.
A romániai államfőválasztás második fordulójának napján, május 18-án tartják XIV. Leó pápa beiktatási szertartását. A beiktatási misét a hagyományokhoz híven a római Szent Péter téren tartják, helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
Választ kell adni arra, hogy Európa miként fogja kezelni az Ukrajna elleni háborút, ugyanakkor világossá kell tenni, hogy hol áll Európa: mégpedig Ukrajna oldalán – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben pénteken.
A magyar kormány eddig is az együttműködésre törekedett Romániával, ezután is így lesz – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a román elnökválasztás apropóján.
A krisztusi tanítást képviselő egyház missziójára ott van a legsürgetőbb szükség, ahol a mai társadalom drámái zajlanak az élet értelmének elvesztésétől a család válságáig – mondta homíliájában XIV. Leó pápa.
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!