Olaf Scholz (archív felvétel)
Fotó: Olaf Scholz/Facebook
A csütörtöki európai uniós csúcstalálkozó az ukrán határok sérthetetlenségét fogja hangsúlyozni, és megerősíti, hogy Ukrajna területi épségét, határait tiszteletben kell tartani – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben csütörtökön.
2021. december 16., 13:562021. december 16., 13:56
Az uniós tagországok állam- és kormányfői találkozójára érkezve, újságíróknak nyilatkozva Scholz kijelentette: nagyon nehéz helyzet alakult ki az Ukrajna és Oroszország közötti határon, az EU-csúcs egyértelmű jelzést küld Oroszországnak az ukrajnai konfliktust illetően.
– fogalmazott a német kancellár.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője érkezésekor hangsúlyozta, Oroszországnak enyhítenie kell a feszültséget, és kerülnie kell az Ukrajnával szembeni agresszív fellépést. Kijelentette: az Európai Unió valamennyi tagállama egységesen támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét. Oroszországnak tudatában kell lennie annak, hogy minden agresszív fellépésnek magas politikai és gazdasági ára lesz – tette hozzá Borrell.
Gitanas Nauseda litván elnök érkezésekor azt hangoztatta, hogy az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megakadályozzon egy esetleges orosz inváziót Ukrajnában, és gazdasági szankciókat kell alkalmaznia „az agresszív orosz magatartás” megfékezésére.
„Noha nem zárható ki, mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük a legrosszabb forgatókönyvet, a katonai beavatkozást Ukrajna területén” – fogalmazott. Hozzátette, a NATO-nak frissítenie kell készenléti terveit annak figyelembevételével, hogy Oroszország felhasználhatja Fehéroroszország területét egy másik ország elleni támadás előkészítésére.
Krisjanis Karins lett miniszterelnök azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök attól tart, hogy a demokrácia teret nyer keleten. Ez az oka annak, hogy Putyin fél Ukrajnától, ugyanis az ott tapasztaltakhoz hasonló demokratikus folyamatok jöhetnek létre Oroszországban is – fogalmazott.
Sanna Marin finn miniszterelnök érkezésekor azt mondta, biztosítani kell, hogy a konfliktus ne súlyosbodjon az orosz-ukrán határon. „Teljes mértékben támogatjuk Ukrajnát a kialakult helyzetben, és nagyon aggódunk Oroszország esetleges lépései miatt” – fogalmazott.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték Kijev szerint nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, a finn miniszterelnök azt mondta: „fontos, hogy az energiapolitikát elválasszuk a katonai konfliktustól”.
Josep Borrell, az európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll készen a tárgyalásra, hanem „el akarja mérgesíteni” a háborút.
Kifosztották az ENSZ Gázai övezetbe belépő segélykonvoját, amelynek 109 teherautójából 98-nak a rakományát elvesztettek az erőszakos akció következtében – közölte hétfőn az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA).
Fordulópont lehet az ukrajnai háborúban Joe Biden amerikai elnök döntése, hogy az ukrán haderő Oroszország területén belüli célpontok ellen is felhasználhatja az ATACMS amerikai rakétarendszereket – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.
Joe Biden amerikai elnök döntése, amivel lehetővé tette Kijev számára, hogy mélységi csapásmérésre alkalmas amerikai rakétákat használjon Oroszország területén, ellehetetleníti a béketrágyalásokat – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Útblokáddal tiltakoznak a gazdák Franciaországban az ellen, hogy az Európai Bizottság az év végéig szabadkereskedelmi megállapodást kötne az Argentínát és Brazíliát is magába foglaló Dél-amerikai Közös Piac nevű kereskedelmi szervezettel.
Román embercsempész bukott le vasárnap éjfél táján a Magyarország déli határához közeli Öttömösön, hat közel-keleti migránst szállított. A magyar rendőrség naponta őrizetbe vesz illegális bevándorlókat szállító embercsempészeket.
Tizenegy ember meghalt, köztük két gyermek, az Ukrajna északkeleti részén fekvő Szumiban egy lakóházat érő orosz rakétatámadásban – közölték hétfőn ukrán tisztségviselők.
Hírlapi kacsa, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő és az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trump telefonon beszélt egymással – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Harmadik világháborúhoz vezethet, mivel eszkalálja az ukrajnai konfliktust Washington döntése, miszerint engedélyezi Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mélyen Oroszországba csapjon – reagáltak magas rangú orosz törv&eacu
Joe Biden elnök kormánya lehetővé fogja tenni Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhasson mélyen orosz területre irányuló csapásokhoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!