Fotó: Német kormány
Olaf Scholz német kancellár „égbekiáltó imperializmussal” vádolta meg Oroszországot kedden az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakán tartott beszédében, és további katonai támogatást ígért Ukrajnának.
2022. szeptember 21., 10:592022. szeptember 21., 10:59
„Putyin csak akkor fogja feladni háborúját és birodalmi ambícióit, ha rájön, hogy nem győzhet” – mondta Scholz, hozzátéve, hogy „nemcsak Ukrajnát teszi tönkre, hanem saját országát is”. Úgy vélekedett,
„Ezért volt olyan fontos, hogy 141 állam egyértelműen elítélte az orosz inváziót itt, ebben a teremben” – tette hozzá Scholz, utalva az ENSZ márciusi szavazására, amely Oroszország szomszédja elleni támadását követően született. A kancellár szólt arról is, hogy
Scholz azt szeretné elérni, hogy Németország 2027-re és 2028-ra nem állandó tagságot kapjon a tanácsban.
Németország legutóbb 2019-ben és 2020-ban volt tagja a tanácsnak, de európai befolyása miatt gyakran pályázik egy-egy helyre a testületben, amelynek célja, hogy a világ minden régiója képviseltesse magát a 10 nem állandó tag között.
Németország nem állandó tag a BT-ben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa többségi szavazással dönt, de az öt állandó tagnak, az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Kínának és Oroszországnak vétójoga van.
„Scholz ismét kifejezte, hogy hajlik a szabályok megváltoztatására. Szabályainkat és intézményeinket a 21. század valóságához kell igazítanunk” – mondta.
Azt mondta, megérti, hogy Ázsia, Afrika és Dél-Amerika dinamikus országai miért akarnak nagyobb szerepet vállalni a világ színpadán, és azt mondta, hogy egy ilyen változás mindenkinek érdeke lenne.
Az ENSZ Közgyűlésén Kisida azt is mondta, hogy a világszervezet konkrét intézkedésekkel történő megreformálása létfontosságú a Biztonsági Tanács hitelességének helyreállításában, amely veszélybe került, miután a vétójoggal rendelkező állandó tag Oroszország az év elején megtámadta a szomszédos országot.
Kisida beszédében hangsúlyozta, hogy „soha nem bocsátják meg” területek status quójának erőszakkal és kényszerítéssel történő megváltoztatását, és ezzel a Tokió által gyakran használt kifejezéssel nyilvánvalóan bírálta Peking növekvő érdekérvényesítő készségét a Kelet- és Dél-kínai-tengeren. A japán kormányfő utalt egyben a szabad és nyitott indiai- és csendes-óceáni térség megvalósítására irányuló erőfeszítésekre, amelyet Tokió és Washington, valamint más ázsiai és csendes-óceáni országok támogatnak, hogy ellensúlyozzák Peking katonai befolyását a régióban.
Részleges mozgósítást rendelt el szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök. Egyúttal azzal fenyegette meg a nyugati országokat, hogy nem hezitál válaszolni a „nukleáris zsarolásra”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új szintre lépett az Ukrajna és Magyarország között a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogfosztása nyomán kialakult konfliktus: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy magyar „kémhálózatot” leplezett le Kárpátalján.
Robert Francis Prevost amerikai bíborost választották meg a katolikus egyház új fejének, aki XIV. Leó pápa néven fog uralkodni. De mit is lehet tudni az új egyházfőről?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fogadkozott, hogy Izrael egyedül is megvédi magát a jemeni húszi lázadók ellen, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött az Irán által támogatott csoporttal.
Az indiai hadsereg azt állítja, hogy az éjszaka folyamán több pakisztáni dróntámadást és egyéb lövedékekkel végrehajtott támadást is visszavertek a közös határ mentén.
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország többször is megsértette saját háromnapos tűzszünetét órákkal annak kezdete után, és „bohózatnak” nevezte a kezdeményezést, míg Moszkva szerint Kijev folytatta a harcokat.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!