Putyin „barátságtalan lépésnek” nevezte, hogy nyugati országok gazdasági téren is „barátságtalan lépéseket" tesznek Oroszországgal szemben és „illegitimnek” nevezte a szankciókat.

Az orosz elnök bejelentésére reagáltak az Egyesült Államok és a NATO illetékesei is, elítélve Putyin fenyegető hangvételét. Az amerikai elnöki hivatal leszögezte: a NATO vagy Ukrajna nem fenyegette Oroszországot. Jens Stoltenberg, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) főtitkára „veszélyes retorikának, felelőtlen magatartásnak” nevezte, és elítélte, hogy Vlagyimir Putyin riadókészültségbe helyezte az orosz hadsereg nukleáris „elrettentő erejét”.  Szerinte mindez a helyzet komolyságát mutatja, ;s hangsúlyozta: Putyin döntése bizonyítja, hogy a szövetségeseknek, Észak-Amerikának és Európának össze kell tartaniuk, válaszul Oroszország „agresszív cselekedetére”.

„Felszólítjuk Oroszországot, hogy állítsa le ezt az értelmetlen háborút” – fogalmazott Stoltenberg. A NATO vasárnap közleményt adott ki, amelyben a katonai szövetség azt közölte: fokozza Ukrajna támogatását. A kommüniké szerint a szövetséges országok több ezer páncéltörő fegyvert, több száz légvédelmi rakétát, köztük Javelin típusú páncéltörő és légvédelmi rakétákat, több ezer kézifegyvert, valamint az azokhoz való lőszerkészletet küldenek Ukrajnába. A szövetségesek emellett több millió euró értékű pénzügyi és humanitárius segélyt is nyújtanak az ország rászorulóinak, és egészségügyi felszerelést az ukrán haderő számára. Közölték: egyes országok humanitárius segélyt ajánlottak fel, vagy azt, hogy megnyitják határaikat az ukrán menekültek előtt.

A vasárnapi döntést az orosz médiában hírelemzők figyelmeztetésként értelmezték, amely a szankciók mellett egyebek között arra reagált, hogy Németország, amely korábban történelmi okokból tartózkodott ettől a lépéstől, bejelentette, hogy fegyvert szállít Ukrajnának, Liz Truss brit külügyminiszter pedig a támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki külföldieket bíztatott nemzetközi harcoló alakulat létrehozására.

Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter válaszában úgy fogalmazott: ha Oroszország atomfegyvereket vet be Ukrajna ellen, az „katasztrófa lesz a világ számára”. „De ez nem fog minket megtörni!” – idézi a BBC a politikust.  Sajtótájékoztatóján az ukrán diplomácia vezetője azt mondta: Putyin eme parancsa nem sokkal azután érkezett, hogy bejelentették, az ukrán és az orosz delegáció készen áll a találkozóra Fehéroroszországban. Kuleba szerint „ez a bejelentés vagy ez a parancs kísérlet arra, hogy növeljék a tétet és további nyomást gyakoroljanak az ukrán delegációra”.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnap azzal vádolta meg az ukrán hadsereget, hogy elkezdett tömegesen az 1980-as ENSZ-egyezmény által tiltott foszforlövedékeket bevetni Kijev külvárosaiban, az orosz hadsereg egységei által elfoglalt gosztomeli repülőtér közelében. A szóvivő azt mondta, hogy a luhanszki „népköztársaság” erői az orosz hadsereg tűztámogatásával 56 kilométert nyomultak előre.

Azt állította, hogy a luhanszki régióban lévő Szeverodonyeckben nacionalista „záróalakulatok” az ukrán fegyveres erők négy tisztjét ölték, hogy megállítsák a visszavonulást. Mint mondta, a Jobboldali Szektor rohamosztagai terrorizálják a civileket Mariupolban, valamint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeznek el a lakott területeken.

korábban írtuk

Az EU vagyonbefagyasztással, Amerika beutazási tilalommal is sújtja az orosz elnököt és külügyminiszterét

Elfogadták az EU-tagországok külügyminiszterei pénteki rendkívüli ülésükön az Oroszország elleni büntetőintézkedések második csomagját, válaszul az Ukrajna elleni orosz hadműveletekre. Amerika arra készül, hogy kitiltja területéről az orosz elnököt.