Románia és Magyarország főleg gazdasági kihívások elé néz, de összességében a biztonsági helyzet ezen romlása nem kedvez senkinek. Románia gázszükségletének egyharmadát kapja orosz forrásból, és jelentősebb orosz tőke van a román alumínium- és színesfém-iparban, a petrolkémiában – mindezen vállalkozások teljesítménye zavart szenvedhet, de nem érinti Románia működőképességét, vitális érdekeit. Románia biztonsági helyzete magas szintű, de nem kritikus kihívás előtt áll, mert a Nyugat és Kelet közötti európai hibrid háborúban fontos regionális tényező.

A katonai forgatókönyvekben szerepel egy esetleges Odessza elleni orosz támadás, amelynek mellékes hadszíntere lehet a tengeri felségvizek, a Duna-delta, Konstanca, a szakadár Transznisztria térsége. A román fél azt is számításba veszi, hogy egy esetleges Ukrajna elleni orosz támadást Kijev Transznisztrián torol meg, ami összetett és potenciálisan veszélyes regionális következményekkel járna. Ezen utóbbi forgatókönyveknek kevés a valószínűsége, mert egy NATO–orosz konvencionális háború, legalábbis számomra abszurdum, nem lennének győztesek.

– Van arra esély, hogy továbbmegy, és tényleg lerohanja Ukrajna egyéb területeit is?

– Az orosz katonai doktrína, amelyet a Krím 2014-es annektálása után újítottak meg, előírja, hogy

Meglátásomban egy Ukrajna elleni totális háború esetében ezek a feltételek jelenleg nem teljesíthetőek. Gondoljunk csak arra, hogy Oroszországnak a meglévő nyugati szankciók miatt csupán pár százalékos éves gazdasági növekedése volt az elmúlt évtizedben, ami tovább fokozza technológiai, gazdaság lemaradását fő vetélytársaitól. A nagy orosz energia- és bányászati cégek nyugati tőzsdéken dollárban vannak jegyezve, sőt vannak olyan vállalatok, mint az uránbányászatban, amelyeknek székhelye is Nyugaton van.

A jelenleg zajló donbaszi orosz katonai bevonulás hatására megrendült a nyugati bizalom az orosz gazdasággal szemben, így zuhanórepülésben van a moszkvai tőzsde, és az orosz kormányzat a napokban elhalasztotta az esedékes kötvénykibocsátást, vagyis külföldi hitelből nem tudja finanszírozni magát. Az orosz high-tech fegyverrendszerek tajvani és dél-koreai mikrochipeket használnak, a connected World (összekapcsolt Világ) nemzetközi gazdasága már gyorsan és brutálisan reagál bármely nagyobb problémára.

Az ellenvélemény ugyanakkor az lehet, hogy Oroszország a Nyugatnál nagyobb nehézségeket is kibír, de ebben az esetben a Kreml várhatóan óvatos lesz, és előbb az eddigi károkat méri fel. Az inváziót azonban nem lehet kizárni, előfordulhat, hogy egyre nagyobb az esélye. Hogy mi lesz, azt csak Vlagyimir Putyin orosz elnök tudja.

– Mennyire felkészült Románia egy esetleges katonai konfliktusban való részvételre? Milyen mértékben lehetne mozgósítani az ország lakosságát? Milyen gazdasági hatásokkal járhat Romániában a jelenlegi helyzet? Várható az energiahordozók, elsősorban a földgáz árának további növekedése, esetleg a gázszállítás leállása? Milyen hatással lenne jelentős létszámú menekült tartós itt-tartózkodása?

– Románia a NATO-sztenderdek szerint megfelelően felkészült egy esetleges katonai konfliktus első fázisára, bár egy Oroszországgal való háború abszurd gondolat már csak a NATO-tagság miatt is. Romániában 3 katonai repülőtér, egy rakétaelhárító egység, kiberhadviselési központ, gyors reagálású dandár és parancsnokság is működik NATO-színekben. A közös védelmi szövetséghez tartozó Magyarország és Románia légvédelme integrált, akárcsak egy sor biztonsági tevékenységünk is, egy csónakban evezünk.

A kelet-európai biztonsági helyzet ingadozásai gyorsan és erőteljesen csapódnak le a román kormányzaton, ennek függvényében is kiemelten figyeli a budapesti politikát – hasznosak lehetnének bizalomerősítő lépések. Egy hagyományos háború pár napos intenzív légi- és kiberháborúval kezdődne, Romániának olyan komoly képességei vannak ezeken a területeken, amelyek lehetővé teszik a NATO-segítség időben való megérkezését. Éppenséggel a nagy várható károk miatt kevés a valószínűsége, hogy Oroszország hosszú távon vállalna gazdasági konfrontációt, így a gázkereskedelemben is. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a biztonsági feszültségek további eszkalálódása kiszámíthatatlan gazdasági, migrációs hatással lenne. Fel kell tenni a kérdést: az orosz stratégák a nemzetközi gazdaság, politika kiszámíthatatlanságát keresik?

– Ön szerint mi lehet Putyin célja az ukrajnai konfliktussal?

– Ezt csak ő tudja, mi csupán spekulálhatunk. A jelenlegi helyzet alapján szerintem az erőteljes fellépéssel főleg a NATO európai tagállamait szeretné elrettenteni a NATO további keleti terjeszkedésétől és befolyásszerzésétől, egy imperialista-nacionalista ideológiát igyekszik erősíteni otthon, előre lépne egy multipoláris világrend kialakításában. Mindennek a sikere igen kétséges, hiszen a nyugati demokráciák válság idején zárják soraikat, Oroszország nem tud életszínvonalban a nyugatitól különböző valós alternatívát felmutatni a kelet-európaiak számára, a nyitott világgazdaságban érdekelt Kína pedig nem támogat komolyabb konfrontációt. Ugyanakkor a Nyugat is lehetne megfontoltabb, így az utóbbi években olyan fegyverzetet, például rakétákat vonultatott fel a Balti- és Fekete-tenger térségében, amelyek Oroszország belső részeit is elérik. Ideje leülni és komolyan tárgyalni.