– mondta, kiemelve: „megosztjuk amink van, hogy több legyen”. Kitért arra, hogy 2010-ben elindult a határon túli magyarság egyesítése, 2011-ben az alaptörvényben rögzítették, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, akik a honosítással közjogi értelemben is a nemzet részévé váltak. Olyan gesztus volt ez, amellyel a magyar kormány kifejezte hitvallását a külhoni magyarok felé – mutatott rá, hozzátéve: azóta ezt a gesztust cselekedetek, támogatások, együttműködések sora támasztja alá. Kiemelte: a polgári kormány nemzetben gondolkodik, és amikor azt mondják, kiállnak a vidék és a gazdák érdekeiért, ugyanúgy gondolnak a külhoni gazdálkodókra is, akikre stratégiai szövetségesként tekintenek. Megjegyezte:

– közölte. Farkas Sándor beszámolt a magyar-magyar kapcsolatokat erősítő kezdeményezésekről, egyik leghatékonyabb és legeredményesebb programként említve a Kárpát-medencei falugazdász programot. Kitért a történelmi borvidékek megújítását célzó programra, a mezőgazdasági szakképzés megerősítésére, és arra, hogy kiemelt prioritásként tekintenek a magyar nyelvű közép- és felsőfokú agrárképzés támogatására

Úgy fogalmazott: a mai nap ünnep, természetesnek vélik, hogy együtt vannak, de nem volt mindig így. Felidézte 2004. december 5-ét, amit az újkori magyar történelem leggyászosabb napjának nevezett. A baloldal Gyurcsány Ferenc vezetésével a magyar nemzet ellen fordult, szembe fordította a magyart a magyarral és a határon túli magyarsággal riogattak.

Szerencsére ez a kísérlet nem vezetett eredményre, 2010-től új fejezet kezdődött a magyar nemzet történetében, az Orbán-kormány új dimenziót nyitott a nemzetpolitikában. Kialakult egy olyan támogatáspolitika, melyre méltán lehetnek büszkék, és amely mögött nemzeti egység van – fejtette ki.

Mindenkit éberségre és arra intett, hogy mondják el a fiataloknak, részt kell venni a közéletben, el kell menni választani, hogy „ne térjen vissza a gyászos emlékű baloldal”.
Az államtitkár szólt arról, hogy bár egyéb területeken nem, de az agrárium területén az unió jól működik, a források megérkeznek.

A napirenden lévő bővítési kérdésekről szólva közölte: nagy a politikai nyomás, hogy Ukrajnát vegyék fel az Európai Unióba, de a magyar kormány álláspontja, hogy ez a döntés nincs előkészítve, nincs végiggondolva és nincs meg a szükséges egység.
Szerbia csatlakozását magyar nemzetgazdasági érdeknek nevezte és jelezte: mindent elkövetnek, hogy minél előbb csatlakozhasson az unióhoz.

Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a nemzetpolitikát alapvetően nem Budapesten valósítják meg, az a nemzet egészének szól.

– húzta alá. Az államtitkár a nemzetpolitika területén kiemelt jelentőségűnek nevezte a hálózatok építését a média, a vállalkozások, a gyermekorvosok, a pszichológusok, a pedagógusok esetében. Kitért a hálózatok fontosságára a testvérvárosi kapcsolatoknál, az önkormányzatoknál, a történelmi egyházak együttműködésénél és a gazdáknál is, utóbbiak – mint mondta – a Kárpát-medence legnagyobb hálózatát képviselik. Rámutatott: a határon túli magyarság családi vállalkozásainak mintegy 20 százaléka foglalkozik mezőgazdasággal.

Mindent meg kell tenni azért, hogy a magyar földet magyar tulajdonban tartsák és a magyar gazdákat minél több földhöz juttassák – tette hozzá.

A nemzetpolitikai államtitkár szintén felidézte 2004. december 5-ét, azt a magyar történelem egyik legszégyenteljesebb napjának nevezve. Mindannyian nagy vereségként éltük meg – emlékezett. Kiemelte: ugyanakkor ez a nap is kellett ahhoz, hogy 2010 után a nemzeti összefogás megvalósuljon, ami sokkal erősebb, mint az elmúlt száz évben bármikor is volt.